O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 9/1-2. (Budapest, 1967)

Dely, O. Gy.: Einige Vertreter der ungarischen zoologie an der Wende des 19.-20. Jahrhunderts und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit I. Ludwig Méhely (1862-1952)A XIX.-XX. századforduló magyar zoológiájának néhány képviselője és munkásságuk tudománytörténeti jelentősége I. Méhely Lajos (1862-1952) 65-165. o.

magyar gazdasági élet gyorsütemű átalakulásával kapcsolatban, a tudományos oktató intézmények s a tudományos világszemlélet főleg DARWIN 1859-ben megjelent történelmi jelentőségű munkája nyomán nálunk végbement változásokat ismertetik mindenekelőtt. Rámutatnak, hogy a természettudományos tanárképzés, nemcsak a tudományegyetemen, hanem a hiányok mielőbbi megszüntetése érdekében az akkor még uj műegyetem „Reáltanári Képezdéjé"-ben is folyt. Ennek hallgatója volt MÉHELY LAJOS is. S a már emiitett Képezde légkörében - főleg KRIESCH JÁNOS, zoológus professzor lelkes előadásainak hatása alatt - lett a természeti igazságok fanatikus hirdetője s évtizedeken át a materialista természetszemlélet harcos bajnoka. A tudományegyetemen mindössze egy félévet hallgatott, azt is mint rendkivüli hallgató. Fejlődésének irányvonalát, működésének sok eredetiségét, mentalitását, egész egyéniségét, a műegyetemen hosszú éveken át szerzett korai benyomá* sok (5 évig KRIESCH-nek tanársegéde is volt) szabták meg és alakították döntő mértékben. Ennek,az ország gazdasági talpraállitására elsősorban hivatott intézménynek szellemi atmoszférája formálta a magyar zoológusok között szinte egyedülálló olyan egyéniséggé, aki a tudományos életben, a tudomány müvelésében, a zoológiában is radikális változásokat akart. Aki nemcsak megfigyeli s leirja az állatot s annak életmegnyilvánulásait, de a tárgyat, a jelenséget megmagyarázni, azok mélyére hatolni is törekszik; aki azok okainak kiderítését a bennük felfedezhető törvényszerűségek megállapítását s azok ésszerűen való felfoghatóvá tételét is feladatának tekinti. Aki abban az időben - nálunk legalább is teljesen szokatlanul - még arra is fel merte hivni a zoológusokat, hogy bölcselkedjenek is! Akinek az akkori magyar viszonyok között szinte egyedülállóan az volt a meggyőződése, hogy az élettudomány legfőbb célja: a szerves világ evolúciójának menetében kifejezésre jutó irányok és az azt megvalósító elvek, módok és okok felismerése, csakis ilyen buvárlati szempontok betartása mellett válik lehetővé.