O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 9/1-2. (Budapest, 1967)

Dely, O. Gy.: Einige Vertreter der ungarischen zoologie an der Wende des 19.-20. Jahrhunderts und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit I. Ludwig Méhely (1862-1952)A XIX.-XX. századforduló magyar zoológiájának néhány képviselője és munkásságuk tudománytörténeti jelentősége I. Méhely Lajos (1862-1952) 65-165. o.

A dolgozat második fejezetéből derül ki, hogy már mint az akkor megnyilt brassói főreáliskola fiatal természetrajztanára, ezeket az elveket pontosan be is tartja s már első dolgozataira, melyek közül elsősorban az abban az időben még meglehetősen elhanyagolt csúszómászókkal foglalkozó tanulmányai tűntek ki, a legmagasabb tudományos forumok is felfigyeltek. Kutatásainak előmozdítására a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA anyagi támogatását is kieszközölték, s hogy azok intenzivebb folytatására még kedvezőbb lehetőségeket biztosítsanak, az állattan művelésére, elsősorban predesztinált intézményhez, a MAGYAR NEMZETI MÚZEUM illattárába osztatják be szolgálattételre. Ez az áthelyezés tudományos pályafutását valóban kiemelkedően lendületbe is hozta, s bár továbbra is elsősorban herpetológus maradt, kétéltüeken és hüllőkön kivül egyre behatóbban kezdett foglalkozni emlősökkel is, az általa meghatározott, a magyar zoológiában korábban nem alkalmazott, de előtte egyre világosabban kibontakozó célkitűzéseknek megfelelően: funkcionális és morfogenetikai alapokon kideriteni és igazolni a szerves formák kialakulását, az azok evolúcióját szabályozó törvényszerűségeket. Elsőnek a herpetológia vonalán megjelent munkáiban jutott kifejezésre ez a nálunk akkor még újdonság számba menő biológiai szemlélet. Akár a magyarországi barna békákat,gyikokat vagy kigyókat tanulmányozza, faji és alfaji problémáik megfejtése és filogenetikai kapcsolataik tisztázása a központi kérdés. Az ezek kideritése érdekében végzett anatómiai, szisztematikai, etológiai, zoogeográfiai, ökológiai, biológiai stb. vizsgálatai, a tudományos kutatásban szerinte az „első lépések",egymagukban oly értékesek, hogy ellentmondás nélkül váltak tudományos közkinccsé. Néhány esetben, mint pl.a parlagi vipera (

Vipera ursinii rákosiensis MÉHELY) esetében, vagy még inkább a faligyikok rendszerezésének az un. muraiIs-probléma kérdésében pedig csak hosszas s nemzetközi sikon lezajlott, a kor úgyszólván valamennyi kimagasló szaktekintélyének részvételét ill. hozzászólását kiprovokáló