O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 7/1-2. (Budapest, 1965)

Horváth, L.: A hansági Égererdő ragadozómadarai 29-36. o.

Ez szinte teljes háborítatlanságot biztosit a ragadozóknak, mert ember sem gyalogosan, sem csónakkal nem közlekedhet benne. Pontosabban, csak a legelszántabb madárkutató vállalkozik arra, hogy április-májusban térdig, derékig, sőt néha vállig merülve a láperdő iszapos vizébe sorra felkeresse a ragadozómadarak fészkeit. A töméntelen szúnyog, csipős légy, vagy a szárazabb részeken felburjánzó másfél-két méter magas csalán és a mindennél rosszabb ragadós talaj többórás fáradsággá növelte egy-egy fészek felkeresését. 1950-51-ben, tehát két Ízben, mintegy 70 lakott nagy ragadozómadár fészket kerestem fel a hansági Égererdőben, sőt a legtöbbjét nemcsak megközelítettem, hogy az ülő madár faját megállapítsam, hanem a fára is felmásztam, hogy a fészekalj felől tájékozódjam. Az Égererdővel azonos nagyságú más erdőben legjobb esetben is csak tizedannyi nagy ragadozó fészkét észleltem, akár síkságon, akár hegyvidéken kutattam. Ez az egyedülálló madárbőség volt a kizárólagos ösztönzés, hogy erre a feladatra vállakozzam. Mielőtt a kérdéses madárfajok fészkelésének ismertetésére rátérnék, nagy vonásokban felvázolom a hansági Égererdőt. A Hanság a Kisalföld legalacsonyabban fekvő vidéke, amelyet a Répce, a Kisrába és az Ikva elmocsarasitott. Ezt a területet a Pertőből kivezető Hanság-csatornával és a hozzácsatlakozó bonyolult csatornahálózattal lecsapolás alá fogták, a teljes viztelenités azonban még korántsem fejeződött be. Különösen áll ez az Égererdőre, amelyben számos kisebbnagyobb állandójellegű vízállás van, mint pl a Róka-tó és a Harcsás-tó a Boldogasszonyi Éger nevű erdőrészben. Ezeken kivül csaknem* az egész esztendőben viz alatt áll az erdő számos részlete. Különösképpen érvényes ez a megállapítás a ragadozómadarakban leggazdagabb részekre. így nyár derekáig viz borítja a Kapuvári Éger nevü erdőrész északi felét, a Boldogasszony! Éger közepét és a Csikós Éger nevü erdőrész nyugati darabját.