O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 6/1-2. (Budapest, 1964)

Stollmann, A.: Adatok néhány madárfaj elterjedéséhez a nyugati Kárpátokban 89-96. o.

(

Larus melanocephaluB TEMM.) (FESTETICS,1959>, a páaztorgém (

Ardeola lbla L. ) és feketeszárnyu székicsér (

Glareola nord- manni FISCHER) észlelése fószkelési időben közép és dél Magyarországon (STERBETZ, in litt.) stb. A déli fajok expanzív

itásával ellentétben a nyugati Kárpátokban egy ellenirányú progresszió alakult ki. Hidegkedveló északeurőpai és szibériai fajok lépték át a Kárpátok vonulatát és ma már csaknem valamennyit mint fészkelőt tartjuk nyilván. Ilyenek pl. a fenyőrigó (

Turdus pilaris I.), a szőlőrigó (

Turdus iliacuB L.), a nagyőrgóbics (

Lanius excubitor L.), a zsezae (

Carduelis flammea L.), a karmazsin pirók (

Car- podacus erythrinus PALL.), a nagy póling (

Humenius arquâta L.), a kontyos réce (

Aythya fuligula L.) stb. Dolgozatom további részében tárgyalom néhány tipikusan progressziós faj elterjedését Szlovákiában. Remélhető, hogy az összegezett faunisztikai adatok alapján áttekinthető képet nyerünk e fajok jelenlegi elhelyezkedésérői a nyugati Kárpátokban. Füleskuvik (

Otus s.ecops L., 1785). Kiterjedését a Kárpátokban RANDIK (1959) részletesen ismertette. Kiegészltésképen megemlítendő még egy elejtett példány, mely 1949 őszén a Vág völgyében Vslky Kolacin környékén került kézre. Hasonlóképen érdeklődésre tart számot a JANALIK által 1959-ben ismertetett füleskuvik fóezkelós a lőcsei hegyekben. Az utóbbi években mind több helyen észlelt előfordulás és fószkelés igazolni látszik az általam 1958-ban ismertetett álláspontot, mely szerint a füleskuvikot szintén a progreszsziv madárfajok közé kell sorolnunk. Balkáni fakopáncs (

Dendrocopos syriaous balcanicus GENGL. et STRESS.,1919). A balkáni fakopáncs megjelenését Szlovákia keleti részében,először,1949-ben FERIANC (1949-1950) jelezte és publikálta. E faj elterjedése a lapályos részeken aránylag gyorsan zajlott le (FERIANC,1953 ; MATOUSEK,1953). A nyugati Kárpátok völgyeiben a balkáni fakopános terjeszkedése ujabb keletű. Az első adatokat BÁLÁT és FOLK (1957) a Nyitra