O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Berinkey, L. ; Tusnádi, Gy.: Néhány megjegyzés a rövidített diszkriminancia analízis alkalmazásáról halak rendszertani vizsgálatainál 1-14. o.

VERTEBRATÂ HUNGARICA MUSE! HlSTORICO - NATURALIS HUNGARlO Tom. V. 1963. Fase. 1-2. Néhány megjegyzés a rövidített cüszkríminancia analízis alkalmazásáról halak rendszertani vizsgáíataünál Irta: Berinkey László és Tusnádi Győző Természettudományi Múzeum, Budapest és Mezőgazdasági Akadémia Állattani Tanszék, Keszthely Abban a kérdésben, hogy mik tekinthetők alfaji különbségeknek nincs általánosan elfogadott álláspont, ezért mikor a taxonómus egy uj alfajt ismertet, gyakran szubjektív felfogása alapján alakit ja ki Ítéletét. Természetesen szüntelenül törekedni kell olyan megoldás kialakitására, mellyel e szubjektivitás csökkenthető. Ezért alkalmaznak a méretbeli különbségek vizsgálaténál statisztikai módszereket. Eme eljárások közös hibája azonban,hogy csak egy-egy bélyeg összehasonlítására alkalmasak és előfordul,hogy mig a két sokaság az egyik bélyeg szerint jól elválik egymástól, egy másik szerint nem. E hiányosság kiküszöbölésére dolgozta ki FISHER a discriminantia analizist, melynek lényege az, hogy 3-4 bélyeg összesített mértékszámai alapján döntse el két minta azonos, vagy különböző sokaságba való tartozását. A módszert genetikai, orvosi stb. vizsgálatoknál sikerrel alkalmazták. Mivel FISHER módszerével a feladat több tulajdonság és nagyobb példányszám esetén csak hosszadalmas számításokkal oldható meg, PENROSE 1945-47-ben egy rövidített eljárást dolgozott ki. Jelen munkában PENROSE eljárását alkalmaztuk. Két olyan formát próbáltunk összehasonlítani, melyek csak csekély mértékben különböznek egymástól, hogy a discriminant ia analizis