O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)
Péczely, P.: Adatok a bubosbanka (Upupa e. epops L.) vázrendszerének ismeretéhez 123-158. o.
dalt, kissé alulról CPatlakozva. Hasonló felületet találunk a borda vertebralis darabjának distalis vegén is. I +t kapcsolódik egymással a borda vertebralis és aternalis darabja. Mozgékony, lapos, illetőleg hengeres izület keletkezik ezen a helyen. A borda sternalis darabja a vertebralis részénél rövidebb, s nem annyira lapitott, mint inkább hengerás képlet. Hossza élűiről hátrafelé haladva nő; az első borda esetében hiányzik, a 6. és 7. hozzánőtt 5.-hez, i^y az utolsó kettő, álbordának / costae spuria e/ tekirthető. Proxinktlis izületi felszinük az intercostalis i2ületet képezi, distalis végük pedig a sternum processus lateralis ant erio r-jának lateralis felületén levő foveákkal áll érintkezésben. A borda vertebralis darabjának distalis izületi felszine „súlyzó" alapfelü^etet mutat, azonban csak enyhén domború. A borda harmadik része a horognyulvány / processus uncinanatu s. Ez a vertebralis darab caudalis széléből nyúlik ki hátrafelé. A mögötte levő bordára tetőcserépszerüen fekszik rá. Szerepük a mellkas szilárdságának fokozásában van. Az első bordán / costae fluctuantes / hiányzik, a 6.-on alig kivehető csökevényes dudor, a 7.-en nincs meg. A bordák ivet alkotnak a gerincoszlop és a mellcsont között, kivéve az elsőt, amely szabadon van és csak izmok kapcsolják a többihez. Az intercostalis izület nyitott része előre aéz. Az 5. 6. 7. borda sternalis darabja kilégző helyzetben a processus abdominalis-cn, vagy a membrana int ertrabecular i s-on fekszik. A MELLCSONT 1 / sternu m / /L. III.tábla, 15.ábrát/. A madár egyik legjellegzetesebb csontja. Feldomborodó alapú, háromszöghöz hasonló taréjt viselő erős csont. Kialakulása a mellső végtag szárnnyá való módosulásával kapcsolatos. Három részt különböztethetünk meg rajta. Ezek: 1./ manubrium s tern i , cranialis nyúlvány, amely a coracoideu m-mal alkotott izület előtt, illetve fölött helyezkedik el; egyrészt ínszalag megcsontosodásából keletkezett, másrészt ennek huzó ha-
