O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)
Péczely, P.: Adatok a bubosbanka (Upupa e. epops L.) vázrendszerének ismeretéhez 123-158. o.
téséra a mellcsont kitüremkedéseként jött létre. 2./ A mellesont alapja a corpus stera l, mely a mellcsonti tarajjal / crista sterni / együtt csónakhoz hasonló. 3./ a corpushoz csatlakozó cranlalis éa caudalis nyúlványok. A markolat / manubrium sterni / . Általában egy dorsalis és egy ventralis nyúlvány alkotja, melyek cranialisan irányulnak. Köztük széles hengerizület helyezkedik el, amelyet a coracoideu m képez a gternum-mal. Szarepük az izesülő csontok rögzítése, valamint szalagok segítségével, melyek a manubriu m ás a vállöv között húzódnak, a vállöv szilárddá tétele. A buoosbankánál az izület alatt és felett levő csontnyulvány összeolvad a median-sagittalis sikban. Ez esetben a dorsalis nyúlvány erős, ventralis irányú növéséről van szó. Az igy létrejött maaubriu m-on egy lyuk / foramen manubri i / figyelhető meg, melyen át a két coracoideu m izülési helye érintkezik egymással.A dorsalis és ventralis manubriu m nyúlvány érintkezési vonalában gödröcske / sulcus manubrii / van, mely Ínszalagok tapadási helye. Ezek a ventralis manubrium nyúlvány két oldaláról haladnak a vállövhöz, ott a vállizület vonalában a coracoideu m belső oldalán, valamint a fur-ula-coracoideu m izülettapadnak. A vállövet a eternu m-hoz e páros liganentum rögzíti. Jellemző bélyag a ventralis nyúlvány alakja, mely egységes, nem ágazik el villásan, min'; azt sok madár faj esetében látóik / Oscine s/. A mellcsont teste /corpus stern i/. A test hossztengelyében erősen megnyúlt, dossboruan /nasi oldal/ - homorú /háti oldal/ lapos csont, melyet dorsalisan a median-sagittalis sikban futó mély barázda két szimmetrikus félre oszt. Dorsalisan a manubriu m tövében lyuk található, itt hatol be a aaccus praethoracali a egyik klíüremlése a mellcsont belsejébe. A manubrium stern i alsó és felső nyúlványa között, a corpus stern i cranialis részén páros izületi felszin / sulcus articularis coracoidei / van,ventralisan kissé ráhajló csontleaez, a labmm extermn g — asialy él formájában folytatódik a manubriu m lateralis felületén - dorsalisan kiugró csontperem