O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Péczely, P.: Adatok a bubosbanka (Upupa e. epops L.) vázrendszerének ismeretéhez 123-158. o.

Az os sacrolumbal

e-val összenőtt a medence is és együttesen a synsacrum-ot képezik. Farokcsigolyék /

varte

brae coccygea

e és p

ygo.,ty

l /L. I tábla, 3.ábrát/. Számuk 6-7. Az utolsó módosult és a pygosty

l-t alkotja. Ez lapát alakú csigolya, melynek lemeze /p

rocessus spjnosus dorsali

s/ függőleges helyzetű. Rajta a farokizaok végződnek. Maguk a farokcsigolyák olyan háromszöghöz hasonlók, melynek oldalai kösel egyónlőek. Harántnyulván/ck kiseé ventralisan, dorsalis tövi^nyulványuk pedig pyengén oaudalisan irányul. \ foramen vevtebra

e igen szűk /a teat gyengén íajlett/, a pygostyl-ben hiányzik is. A BORDÁK /

costa

e

//L. II. tábla 9-11. ábrát/. Számuk hét pár. Az ellőnek sternalis darabja nincsen, ez a leghátulsó /14./ nyakcsigolyához izesül. Az utolsó kettő /6.és 7./ egymáshoz, illetve az ötödik bordához izesül, esel- álbordáknak /

coscae spuria

e/ tekinthetők. Mac

3 a borda, - az e'lsŐ co3tae fl~ ctuante

s kivételével - három részből áll: 1./ a borda vertebralis és 2./ sternalis darabjából, valamint 3 / a processus uncinat

us-ból. A borda /ertebralis és sternalis része között van az intercostali"

! Ízület, melynek szerepe a légzés biztositása, a mellüreg térfogatának változtatásával. így válik lehetővé az, hoc,y a mellcsont közelebb kerüljön a g2rincoszlophoz anélkül, hogy szilárdsága és alakja megváltoznék, ami a repülő izmokra Város hatással volna. A borda vertebralis darabján proximalisan két izeaülési felszin van. Az egyik a capitulum coat a

s

, anrîly a hátcsigolya testével feezes izületet alkot. A csigolyatest oldalának cranialij részén helyezkedik el az a gödröcske, amely a capitulum cos ta

s felvételére szolgál. A horda fejecskéje elvékonyodó nyakban /

collum coeta

e/ folytatód!«, mely aztán distalisan kiszélesedik és ellaposodil:. A collun costae-val ton.paszöget bezárva indul ki a dorsrlis bordaiv. Proximalis végén kiemelkedés van, amely kissé háromszög alakú, lapos izületi felszint visel, ez a tuberculum costa

e, amely a csigolya processus transveraus-ával alkot izületet, ahhoz ol-