O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)

Péczely, P.: Új hazai fészkelő madarunk a balkáni halvány geze (Hippolais pallida elaeica Lind.) 67-73. o.

tojást, A teljes fészekalj 4, vagy esetleg 5, fakó szürke alapon feketén pettyezett tojás volt. A him a költés ideje alatt már sokkal ritkábban énekel. A tojó már az első költési napokban is erősen üli tojásait és ilyenkor fél méterről is nyugodtan tanulmányozhattam. A fészekalj fiókái junius 22-e körül keltek ki. A szülők kisebb rovarok és hernyók mellett gyakran vittek amerikai szövőlepkét is fiókáiknak. Gazdaságilag e madárfaj igen hasznos. A fészekalj julius 5-7-én repült ki. A szülők ezután még egy darabig a bokrokon bujkálva és aggodalmasan csettegve etetik őket. A kirepülés után még két-három hétig együtt kóborolnak, majd augusztus második felében /utoljára aug. 16-20 közt láttam őket/ valószinüleg elvonulnak már tőlünk. Összevetve ezt CSORNAI megfigyelésével /19:6-57/, - aki szerint a balkáni halvány geze Csantavérről szeptember végén tünt el -, ugy tűnik, hogy a madár elvonulása e két időpont közé tehető. Ha a három tömegesen terjeszkedő faj /balkáni gerle, balkáni fakopáncs és halvány geze/ északra hatolását megvizsgáljuk, mozgalmukban szembeötlő hasonlóságot állapithatunk meg. Egyrészt csaknem azonos az előrenyomulás utvonala, amelyet a Balkánon a folyóvölgyek /Morava/ és az ezek mentén lévő emberi települések szabnak meg. Másrészt a lakott helyekhez húzva, kiszoritják azok környékéről az azonos ökológiai igényű rokon fajokat. Végül előrehatolásuk csaknem egy időben indult meg. Valószinünek látszik az, hogy nem egymástól független okok által kiváltott jelenségekről van szó. Hogy mi az a közös ok, amely e madármozgalmakat megindította,még nem tudjuk pontosan meghatározni. Mindenesetre a kérdés tanulmányozásakor nem szabad figyelmen kivül hagyni a század eleje óta Európában észlelt felmelegedési folyamatot. A sarkvidék mellett ennek egyik centruma a Balkánra esik.így tehát el kell vetni azt a feltevést, amely szerint az északnyugat Európában ma kimutatható állatvándorlás és ezen balkáni eredetű madarak északra nyomulása között keresnek öszszefiiggést. Sokkal inkább valószinünek látszik az az elgon-