O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)

Topál, Gy.: A magyarországi és norvégiai szarvasok koponyaméreteinek összehasonlító allometriás vizsgálata 93-140. o.

vonatkozásban az összes alfajokat hasonlítani kellene. Emellett rendkívül hézagos és igen régi a kontinentális Európa szarvasának a Cervus elaphus hlppelaphu

s ERXl.-nek a leirása is. Éppen ezek miatt az európai, különösen a középeurópai szarvasok rendszertana ma is tisztázatlan. Annyi kétségtelen, hogy a magyarországi populáció, nagyságra egyike a legkiválóbbaknak, melyhez legfeljebb a pommerániai, a keletporosz és a sziléziai szarvasok hasonlíthatók Európában. A magyar szarvas kiváló nagyságát, testsúlyát, egyéb testméreteit - marmagasságát, testhosszát stb. -, valamint agancsát illetően, zoológiai é3 vadászati körökben egyhangúan elismerik. E tulajdonságoknak a valódi értékelése és megállapítása azonban, éppen a külföldi összehasonlító anyag, illetve tanulmány hiánya miatt, egyelőre nem lehetséges. Számunkra, ebben a kényszerhelyzetben nem volt más lehetőség tehát, mint az egyedül rendelkezésre álló norvégiai és magyarországi szarvasállomány kraniometriai adatainak összehasonlitása. S itt mindjárt megjegyezni kívánjuk, hogy ennek a két területnek a szarvasai koponyaméretek alapján, nagyságra, alapvetően eltérnek. így pl. kifejlett norvégiai szarvasteheneknél a koponya basalis hosszának határértékei 320-330 mm, magyar példányokon 380-388 mm, norvég bikáknál a legnagyobb koponyahossz 317-372 mm, magyar egyedeken 417-431 mm /INGEBRIGTSEN,1922, SZUNY0GHY,1961/.Ez a nagyságbeli eltérés javarészben a többi méretnél is tapasztalható. Ezek alapján önként adódik az a feltételezés, hogy a norvégiai szarvasok a magyarországiakhoz viszonyítottan kisebb koponyájúak és igy bizonyára kisebb termetűek. Az abszolút koponya méretadatok alapján tehát, ugy látszik, jól el lehetne különíteni őket. Viszont a kérdés eme eldöntése előtt felmerül még azon megállapítás szükségessége, hogy vajon nem ugyanazon faj egy nagyobb és egy kisebb változatával van e dolgunk, amit az eltérő életfeltételek amugyis elegendően indokolnának. Az abszolút méretek egybevetése révén erre a kérdésre megnyugtató feleletet nem kaphatunk.Ugyanis a nagy-