O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)

Anghi, Cs.: A Zambezintúli hippotigridák alfajelhatárolása csíkozatvariabilitásuk alapján 279-297. o.

rajéi és rendszertani elhatárolása /a tudomány kívánalmai szerint/ jelenleg még megoldathatatlan. üt. csaknem minden jelleg csaknem minden eddigi lelőhelyen előfordul.Ezért szükséges volt a csikozat jelleg alapján megkeresni azt, hogy hányféle jellemző populáció található. 2./ A rendelkezésre álló délzambezii vizsgálati anyag testtájankénti csikozatának biometriai feldolgozásából kitűnt, hogy csak két, egymástól jól elhatárolható populáció található. VagyiB az eddig leirt Equus burchelll selous

i. chapman

i. wahlberg

i, transwaal ensl

s, antjquoru

m ás typicus burchell

l alfajok csikozat jellegük és földrajzi elterjedésük alapján nem különíthetők el egymástól, mert előfordulásuk területileg és csikozottságuk szerint is összefolyik. 3./ Az emiitett két határozott populáció valószínűsíti, hogy az alfajok többségükben szinonimák. 4./ Hogy ez milyen mértékben állapit ható meg, arravonatkozóan a csikozatjelleg testtájanként! korrelációjának biometriai feldolgozása fog minden bizonnyal választ adni. Ez a feldolgozás folyamatban van. Die Unterartabsonderung der Hippotigriden von jenseits des Zambesi-Flusses auf Grund ihrer Streifenvariabilttät Von Cs. Anghi Zoologitcher uhd Botanischer Garten der Haupstadt, Budapest 1./ Die geographische und systematische Abgrenzung der südlich vom Zambesi vorfindlichen Tigerpferd-Typen /nach Vorschriften der Wissenschaft/ ist derzeit undurchführbar. Fast alle Merkmale treten nämlich an beinahe allen bisher bekannten Fundorten auf. Deshalb war es notwendig auf Grund der Streifenbeschaffenheit auszuforschen, wievielerlei Populationen mit selbstständigen Charakterzügen aufzufinden sind.