O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)

Korodi Gál, J.: Újabb adatok a csicsörke (Serinus canarius serinus L.) romániai elterjedéséhez 271-277. o.

IV. 10-én, a Valea Someçului Mare /Nagyszamos völgye/-n lé -.5 Sîngeor Mi /Szentgyörgyfürdő/ környékén feljegyezni, amelyek a viz mentén Valea Mare /Radnai havasok/ irányába húztak. Augusztus 18-án Polana Ilvei /Naszód környéke/ irányából Ilva Micá /Kis Ilva/ felé vonultak e madarak. 1959 VII. 3-án Moldovában a Cimpulung-Eet-i vasútállomáson /647 m./ vettem ésíre 4 példányt,melyek közül egy him igen intenziven énekelt, Julius 10-én pedig Pojoríta, Valea Putnei és Mestecàneçti környékén találkoztam a csicsörkével. Még aznap a Bietri^a /Beszterce/ völgyében, Iacobeni /1099 m/ vidékén, a Dorna völgyében, Vatra Dornei /1000 m./ és Cosna közelében láttam a faj több egyedét.

A Someçul Mare völgyében /Lunea Ilvei, Ilva Mare, Mágura Ilvai, NepoB, Ilva Micá és Nasäud /Naszód/ /800-900 m.// szintén több példányát jegyeztem fel. Mivel a fenti megfigyeléseket vonaton való utazás alkalmával végeztem, ugy, hogy minden állomáson leszálltam* az egyedek többségét az állomások melletti fákon és villanyhuzalokon észleltem. Meg kell jegyeznem, hogy a himek általában énekeltek és a felnőttek közt igen gyakran fiatalokat ie találtam, ami szintén arra enged következtetni, hogy a csicsörke fészkel ezen a vidéken. Végül 1959 IX. 4-7 között Maguri-n /Gyalui havasok, Hidegszamos völgye, 1200 m./ 6 tagból álló csapatot több napon ét az erdészlak melletti kertben tartottam szemmel. A késői dátumból kiindulva arra gondolok, hogy ezek őszi vonulásban lehettek. + + + Ha a közölt lelőhelyadatokat területi eloszlásuk szerint tekintjük át, akkor azokból igen érdekes ökológiai következtetéseket vonhatunk le. Elsősorban megállapíthatjuk azt, hogy hazánkban a csicsörke legszivesebben a magas dombvidéket /400-800 m/ és a hegyvidék lábainál /800-1200 m/ elterülő részeket foglalta el. Az adatokból kitűnik az is, hogy a dombvidéken többnyire csak tavaezi-őszi vonulásai alkalmával