Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1955-05-04 / 5. szám

1955. május 4. 15-IK OLDAL Verhovayak Lapja NEGYVEN ÉVES JUBILEUM — Messze Nyugaton, Omaha, Neb.-ban ünnepeltek testvéreink — Omaha, Nebraskában székelő 278- fiókunk április 24.-én, vasárnap ün­nepelte meg' alapításának negyvene­dik évfordulóját, amelyen résztvett az Igazgatóság megbízásából SZA­LÁNCZY JÁNOS központi pénztár­nok is. Egyesületünk történelmében elég sűrűn fordulnak elő számos fiókunk jubileumi ünnepélyei, de en­nek a nyugati Verhováy végvárnak valahogy még meg-hatóbb a történe­te,, mint a többi fióké és ünnepé­lyüknek is valami más hangulata és varázsa volt, mint a többi hason’ó évfordulói ünnepeknek és díszvacso­ráknak. Ez főleg annak tulajdonít­ható, hogy aránylag nem nagy az omahai magyar település, távol van­nak véreink és nincsenek sokan, de annál büszkébbek lehetünk rájuk, mert fenntartják az ősi hagyomá­nyokat és becsületes munkájukkal, derebasságukkal hozzájárulnak ah­hoz a nagy célhoz, hogy a magyar­ságot, mint építő, dolgos, hasznos amerikaiakat mind jobban és jobban becsüljék meg ebben a boldog, sza­bad, hatalmas országban. Az ünnepélyt BESZÉDES LAJOS három év óta itt élő magyar test­vérünk nyitotta meg azzal, hogy KISH JÓZSEF tagtársunkat kérte fel az áldomásmesteri tisztségre, aj jelenlevő közönséget pedig a “God blesv America” eléneklésére. KISH tagtársunk elsősorban az üdvözlő leveleket olvasta fel. Kö­szöntötte omahai fiókunkat nagy nap­ja alkalmából Hon. VICTOR AN­DERSON Nebraska kormányzója, va­lamint Omaha polgármestere Mayor JOHN ROSEBLATT, akinek el kel­lett utaznia és azért Mr. SIMON A. SIMON tüzoltófőparancsnok volti helyette az ünnepélyen. E levelek a gyengélkedő SIMCHO LAJOSHOZ, a fiók elnökéhez Íródtak, kifejezve azt a reményt is, hogy nemsokára tel­jesen felépül. KISH áldomásmester aztán KUTI OÁSFÁR ügykezelő tagtársunkat kérte fel szólásra, aki megindító mó­don emlékezett meg az e.hunyt tag­­társakról. Utána Mr. SIMON A. SIMON tüzo Itófőparancsnok SZALÁNCZY JÁNOS központi pénztárnokunknak mondott szívélyes Isten hozottat és felajánlotta neki, hogy körülviszi megnézni a város nevezetességeit ilegujahb tűzoltósági teherkocsijukon. Végül nagyon szívélyesen köszön­tötte fel az egész fiókot negyvenéves évfordulója alkalmából. FÁBIÁN JÓZSEF, az omahai Ma­gyar Otthon elnöke és a 278. fiók egyik még élő alapitó tagja első­sorban az ifjúsághoz intézte szóza­tát, arra biztatva őket, hogy vegyél; üt a lassan tovatűnő nagy örökséget és mutassák meg, hogy az idősebh nemzedéknek méltó utódai. SZALANCZY JÁNOS központi pénztárnck szólalt fel ezután ma­gyarul, de a fiatal nemzedékhez ő is külön angol beszéddel fordult. Fel­idézte a Verhováy múlt ködös távo­lából az Egyesület megalapításának történetét, amikor 13 bányász igaz keresztény szeretettől és részvéttől5 áthatott an, -megfogadta, hogy ma­gyar testvéreik a nagy sorscsapások ideién, ha az élet három réme, a be­tegség, öregség és halál rájuk jön, ne legyenek többé minden támasz nélkül. Párhuzamot vont az első alapítás és az Omahában, negyven évvel ezelőtt történt baráti összefo­gás között s ime a termékeny talaj­ba elültetett magból milyen dús ál­dás keletkezett: 18 tagja volt az omahai fióknak megalapításakor s ma már 191 felnőtt és 65 gyermek­tag'ga! dicsekedhet. Rámutatott arra, hogy az odaadó szorgalomnak és a bizalomnak mindig bő aratása van. A ha zletonU alapítók is rendületlenül biztak magyar testvéreink jövőjében s ezt tették az omahai alapítók is s ime, törekvéseiket az Úristen áldá­sa kisérte. SZALÁNCZY központi 'pénztárnok rámutatott továbbá KU­TI ügykezelő igyekezetére. Ő is bi­zalommal végzi munkáját és kivívja tagtársai bizalmát is. Angol beszédében figyelmeztette az itt született és felnőtt nemzedé­ket arra, hogy soha, semmi körülmé­nyek között se tagadják meg szár­mazásukat, legyenek büszkék szü­leikre, a magyar úttörőkre, akik semmiképpen sem állanak más nem­zetiségű pioneerek mögött és szerte egész Amerikában közhecsiilést viv­­tak ki maguknak, építő, alkotó mun­kájukkal. Egyesületünket a régi alapítók azért állították fel, hogy késői ivadékaik is hasznát lássák és; előnyeit élvezzék, becsüljék meg- ezt az örökséget, melyhez annyi szere­tet jövőbelátás és jövőről való gon­doskodás fűződik. Legyenek méltó utódai előrelátó, .önzetlen őseiknek! Az alapitó tgaok közül még öten vannak életben, de csak hárman le­hettek az ünnepségen jelen. SZA­LÁNCZY központi pénztárnok át­adta FÁBIÁN JÓZSEF alapitó tag­nak a jelképes Verhováy megemlé­kezést, egy pár kézelőgombot, Mrs. SIMCHO és Mrs. KUTKA alapitó tagtársnőnknek: pedig- egy-egy Ver­­hovay emblémát. A zongora mellett TÓTH J. TA­MÁS tüntette ki magát szép játéká­val. Még °gyszer felemlítjük a még élő alapítókat: Dr. BARTKÓ LA­JOST aki nem omahai lakos többé, Mrs. „TSEPH SIMCHOT, Mrs. STEPHEh KUTKÁT és SÁRKÖZI BALÁZST, <íki Detroitiból szintén meleghang'i táviratot intézett az ün­neplőkhöz Isten éltesse őket még sokáig, erőben, egészségben mindnyá­junk örömére. A 278. fiók legelső tisztviselői a következek voltak: Csapó József, Mécséi József, Kovalik, András, Sár­közi Balázs és dr. Bartkó Lajos, akii még most is őrzi a fiók első idejéből származó levelezést, amelyek ma már történelmi dokumentumok, ő is- tá­vol marad: a szép ünnepségről a hosszú ut miatt, de annál szebb sza- , vakkal köszöntötte az ünneplő fió­kot hossz i táviratában, melyben ki­fejezi, hegy mennyire büszke arra, hogy az apró magvakból milyen ha­talmas fenyők nőttek. Elmondja azt is, hogy mennyire fájlalja, hogy nem szoríthat kezet úttörő tag-társaival és tagtársnőivel, akikkel együtt in­dult a 278. fiók felfelé vivő és most már széles útjára.------------a 7; £- a-----------­YOUNGSTOWN, Ohio Ebben a hatalmas acélipari köz­pontban székelő négy fiókunk: a 21. Szent István fiók 108-364-514 öt csa­pattal vesz részt a chicagói Országos Kuglizóversenyen. A youngstowniak hires kuglizók és a kuglizóknak ren­geteg ismerősük van. így minden valószínűség szerint egy egész va­súti kocsi megtelik majd a Chicagó­ba utazókkal. Természetesen azokat is szívesen látjuk, akik még nem tag­jai Egyesületünknek. NAMETH GÁ­BOR szervezési felügyelőnk és MIS- • LAY ISTVÁN kerületi szervezőnk készséggel adnak felvilágosítást a társas utazás feltételeit illetőleg. A Wick Buildingben levő Verhováy irodában minden részlet megtudható. Husvét harmadnapján temettük. A toledói székesegyháznak is beillő magyar római katolikus templom tömve volt gyászolók­kal és az ország minden részében a barátok, tisztelők ás igaz magyarok imádkoztak velünk együtt egy nagyszerű magyarért. Msgr. Eördögh Elemér nemcsak egyházközsége tagjainak volt lelkiatyja, Amerika minden magyarja szerette, tisztelte és becsül­te, valláskülönbség nélkül, mert ELSŐ volt mindenben. ■ E sorok Íróját 1923. óta tisztelő barátság és igaz szeretet fűz­te a megboldogulthoz, akiben megtestesülve látta az IGAZ EM­BERT ÉS A NAGYSZERŰ MAGYART. Msgr, Eördögh ezernyi tennivalója, hitközsége épitése, híveinek lelkigondozása mellett, mindig tudott — mert akart időt találni arra, hogy résztvegyen az amerikai-magyarság összeségét közelről érintő, annak javát szolgáló megmozdulásokban. És az ő résztvétele sokat jelentett, példát mutatott a többieknek, vezette-vitte őket, mert népe ja­vát szolgálni! ez volt minden vágya. A buffalói nemzetgyűlés, a “Justice for Hungary”, az Ame­rikai Magyar Szövetség uj életrehozása és minden magyar moz­galom sikere biztosítva volt, ha abban ő résztvett. Nevének cso­dálatos varázsa, tekintélyének elvitathatatlan fölénye, korát min­dig meghazudtoló munkabírása, önzetlen, szinte példátlan ál­dozatkészsége diadalra vitték azt az ügyet, mely mellé odaállt; mert érezte, tudta, hogy evvel népe javát szolgálja, becsületet szerez a magyar névnek. Forrón szerette szülőhazáját, a Felvi­déket ahol bölcsője ringott, a Tisza-Duna táját és évtizedekre terjedő toledói plébánossága alatt, ezerszámra szerezte és szer­vezte amerikai barátai között a tisztelőinket, megbecsülőinket, akik addig a magyarokat csak mint nincstelen bevándorlókat ismerték. Szállóigévé lett Magyar-Amerikában az, hogy TOLEDO VE­ZET s ez onnan eredt, hogy Toledonak Eördögh Elemér szemé­lyében egy olyan kiváló lelki vezére volt, aki valami csodálatos harmóniát tudott teremteni az ottani katolikus, görög katolikus és református testvérek között, annyira, hogy az amerikaiak is megcsodálták ennek a három felekezethez tartozó magyar nép­nek teljesen egységes állásfogalását s ezért különösen tisztelték, becsülték őket. Mi, Verhovayak külön hálás vagyunk Neki, aki hosszú év­tizedeken át tagunk volt és azon kevesek közé tartozott, a magas egyházi méltóságba kerültek sorában, akik ezernyi tennivalójuk között is találtak időt arra. hogy részt vegyenek megmozdulása­inkban. Szívesen, készséggel tette mindig, amire kértük és büsz­kén vallotta, hirdette, hogy minden jó magyarnak a Verhovay­­ban van a helye. Eszünkbe jut az ötvenéves jubileumunk, szék­házunk avatása, hősi halottaink emlékünnepélye — mindig az elsők között volt, amikor felkértük, mert tudta, érezte és hir­dette, hogy mennél nagyobb a Verhováy, annál többet tud tenni tagjaiért, magyar véreinkért. Csodálatos egvéniséere. nagv műveltsége, páratlan vendég­szeretete szinte predestinálták arra, hogy Magyarországnak nem hivatalos nagykövete legyen Amerikában. E sorok Írója nagyon jól tudja, hogy összeköttetései révén mennyivel többet tudott tenni, segíteni árva magyar népén, mint az utolsó évtizedek Washingtonban székelő bármelyik magyar kir. nagykövete vagy meghatalmazott minisztere ... Temetésén Egyesületünket Bencze János küi. elnökünk. Ré­vész Kálmán kpi. titkárunk, Macker Gvula alelnökünk képvisel­ték személyesen, de lélekben és szeretetben ott volt sok ezer tag­társunk, akik velünk együtt osztoznak abban a nagy csanásban, mely Magyar Amerikát, Egyesületünket és a nagyszerűen veze­tett hitközségét érte halálával. Igaz részvéttel vágvunk egyetlen nőtestvére, annak gyerme­kei és közvetlen rokonsága iránt, a megpróbáltatások nehéz ide­jében csak az vigasztalhatja őket — hogy bánatukban és gyá­szukban sok-sok ezren osztozunk. MILWAUKEE, Wisconsin Az itteni két fiókunk egyesülése előtt, az azóta a 275. fiókhoz csatla­kozott 475. fiókunk két csapatját nevezte be az Országos Kuglizóver­senyre. PETRUSKA PÉTER újon­nan beállított kerületi szervezőnk buzgón fáradozik azon, hogy a két csapat megfelelő számú kísérővel ve­gyen részt a chicagói nagy ünnep­ségen. Olyan lelkesen készülnek it­teni tagjaink, hogy kijelentették, hogy ha módjukban lenne, az egyik sörgyárat is magukkal vinnék, mert tudják, hogy a milwaukeei sörnek sehol sincsen párja. A CONRAD HILTON HOTEL MAGYAR SZÓTÓL LESZ HANGOS

Next

/
Thumbnails
Contents