Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1955-04-06 / 4. szám
4-IK OLDAL 1955 április 6. Verhovayak Lapja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő __________Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő__________ Editor’s Office — Szerkesztősé?: 4M—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 1#, PA. Telephone: COurt 1-S454 er I-S455 All article* and changes of address should be sent to ths VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436-442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A IAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION címére küldendő: 436—442 fourth avenue, __________________PITTSBURGH 19, PA.______________ SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ........................................fl.00 a year Foreign Countries --------------------------------------- $1.60 a year Entered aa Second Class Matter at the Post Office at Detroit. Michigan under the Act of March 8, 1879. HUSVÉT ■ Várom a füttyös vig rigókat s fehér húsvéti felhó'nyájani ... AHOGY A HOLD telik ilyenkor, tavaszi “nap-éj egyenlőség” után . . . Bizony igy, igv telik meg a mi szivünk, lelkünk is vágyakkal, emlékekkel. . . ílusvét felé haladóban. És szétrebbenünk a mi amerikás magyar mezőinkről. És.. . neki szárnyalunk a mi falucskáinknak, a réginek, a kedvesnek, az újra fehérre meszelt házikóknak, amik fölött nemsokára elnémul egy kicsit a harang, mintha a szive szakadna meg. óh, az emlékeink sokfélék. Biztos, hogy csaknem minden magyar testvérem más és más emlékekkel éli át a Húsvéti át. és én most. — úgy gondolatban, — be is járok néhány “öreg magyart” azzal a kérdéssel, hogy: “No, öreg testvér, amikor a magyar husvét jaidat újra bejárod, mire is emlékszel vissza leginkább?” És mondja az Egyik: — Husvét,... Nagyhét,... De szép is veit nálunk a Virágvasárnap! Ahogy a menyecskéink mentek a templom felé galy szentelőben, ringós rokolyában, virágos kendőkben ... És mondja a Másik: — Ahogy Zöldcsütörtökre megjött Nagypéntek, már persze, ' a templom után, asztalhoz ültette Nagyanyám a házunk minden népét és olvasta nékiink a bibliát, — .. ahogy vitték ŐT a Golgotha felé, ahogy a borús égbolt alatt megfeszítették,... ahogy megszólalt mellette a Lator,... ahogy sirba helyezték... És előttünk a hófehér asztalterítőn, egyetlen fehér tálon, ott fehérlett még a böjt, a sok sok fehér tojás, amiből alig- alig ettünk, amig meg nem jött az üres sírhoz Mária Magdaléna és rá ,nem szólt a Mester, hogy Mária, Mária! ... És mondja a Harmadik: — Még kerepelt a harangozó, de már visszatérőben volt Rómából a két harang és kiderült az égbolt és vidámarcu ember H: meneteltek a templom felé, a Feltámadáshoz. Ahol igy szólt vala felénk a fehéringes pap: “... íme, a feltámadt Krisztus., hozsánna, hozsánna” — és csengetett, csengetett a két minist - ráns, ahogy a kis feszületen megragyogott a nap. És mondja a Negyedik: — Oh, már otthon voltak megint a fecskék és boldogan lihegett a hóvizes Határ. És mi is feltámadtunk már a tavaszhoz, mint ő és ... hétfőre megnvikorgott az udvarunk kerek kútja, ahogy röpült fölfelé a tükrösvizü, hiis veder. Hát csak szaladj kislány, amerre látsz! És — hogy robogtak le s fel a legénves szekerek, hogy ágaskodtak a pánthkás lovak, ahogy közéjük vágott szekéren álltában felvégi Ferkó vagy alvégi Pesta s... » száliában már vígan huppogott a nóta... És mondja az ötödik, a Hetedik, a Tizenhetedik,... mondja mind, de mind, akit megkérdezek: — Hej-haj, az a sok gyönyörű, muzsikasszivü piros kisleány ... temérdek cifratojás, még temérdekebb csibecsipogás, csikó, nyerítés... húsvéti sonka, frisskenyér, kalács, — a magyar földből újra életre bujkáló rengeteg virág,... az első békakoncert. j. És, ahogy hajnalban újra megszólalt itt is, ott is a Iáng. taréju nagy kakas... Pont ugv, olyan ébresztőn, ahogy most megszólal bennünk ez a sok kedves húsvéti emlék. Most, amikor mi is éppen úgy feltámadunk minderre a szépre, mint a mezek .. . a kertek. (T.) JOBB JÖVŐ FELÉ Az elmúlt tíz esztendő folyamán Amerika újra nagy lendületet vett, hála lakosai szorgalmának és takarékosságának Amerika munkája és józansága odavezetett, hogy sehol a világon nem élnek olyan jól és olyan kényelemben, mint Amerikában. Azok a tudósok, akik az országok ipari és egyéb előmenetelével foglalkoznak, visszatekintenek az elmúlt tiz év tapasztalataira és ugv látják, hogy a megindult fejlődés még gyorsabb lesz, Amerika népe gazdagodik és az életet mind jobban tudja majd élvezni. Ezt a rózsás jövőt nem légből kapott remények alapján lát ják, hanem rideg számokban is ki tudják fejezni. Bármily jó helyzetben van is egy ország, mégis hanyatlásra van kárhoztatva, ha népe nem szaporodik. Ebben a tekintetben Amerika fejlődése biztosítva van. A világon alig van ország, ahol a népszaporodás olyan magas arányú lenne, mint Amerikában. 3953 és 1965 között, 12 év alatt Amerika népe előreláthatólag 160 millióról 190 millióra fog szaporodni. Ilyen szaporodás mellett természetesen a következő tiz év alatt több élelmet kell termelni, több szövött árut gyártani és több házat építeni minden kényelemmel berendezve. Az amerikai fanner és az amerikai gyáraknak nem kell attól tartaniok, hogy termelésüket nem tudják eladni. Az ország virágzása attól is függ, hogy az emberek munka erejét hogy tudják felhasználni, hogy lakosai milyen foglalkozási ágban fognak elhelyezkedni. A közelmúlt tapasztalatai alapján úgy látszik, hogy az ipari munkások száma emelkedni fog, a mezőgazdasági munkások száma pedig csökkenni. Ez azért van. mert a mezőgazdasági gépek és szerszámok annyira tökéletesednek, hogy kevesebb munkával többet lehet termelni. Az iparban is sokat lendítenek a munkamegtakaritó gépek, a technika fejlődése és ennek ellenére mégis jóval több munkásra lesz szükség. Uj ipari fejlődés küszöbén állunk, az atomevőt foghatja igába az ember. Több munkás kevesebb munkával jóval többet fog termelni. Egyelőre úgy számíthatunk, hogy a lakosságból hideg háború esetén 3 millió lesz a katona, 7 és H millió a tisztviselő, 5 Vo millió a farmokon dolgozók száma, 60 millió ipari ér, más munkás. A lakosságnak nem több mint 1/25-e marad munka nélkül. Az alkalmazásban lévő munkások viszont kevesebb munkával többet keresnek, a munkásság élete sokkal kényelmesebb lesz. így a munkaidőt heti 4 órával lehet majd leszorítani. A szünidőt is, mely annyira szükséges a nehéz munkában dolgozó munkásoknál. 20-25 napban lehet megállapítani. Minden héten három nap lehet majd a hétvégi szünet. A szünetek és a rövid hétvég évi 200 órai megtakarítást jelent majd. Minthogy a keresetek a rövidebb munkaidőben is magasabbak lesznek, a munkásság kényelmesebben élhet majd, többet szórakozhat és igv több pénzt is fog költeni, ami újabb lendületet ad a termelésnek. Ez a kevesebb erőfeszítéssel történő munka persze csaj; úgy érhető el, ha egy ember munkateljesítménye ópár.kint emelkedik. Hála az atomerőnek és a munkamegtakaritó gépeknek egv ember egy órai munkateljesítménye az iparban 30, a mezőgazdaságban 40%-kai lesz több. Az ország összes termelése 1956-ig 535 billióra fog emelkedni a mai árak szerint, ami azt jelenti, hogy másfélszer annyi lesz, mint most. Minthogy az ország többet fog költeni házépítésre, kórházai: építésére és közművelődési célokra, a kormányzati kiadások előreláthatólag 95 billióra fognak emelkedni. E célokra az államadósság vagy 2 billióig emelkedhetik, de viszont az adók 15-20 százalékkal csökkenthető. A lakosság nem lesz összezsúfolva kényelmetlen lakásokban piszkos városrészekben, hanem könnyebben szerezhet magának kényelmesebben berendezett házakat. Úgy számítják, hogy 16 billió költség mehet házépítésre és ebből a pénzből 12 év alatt másfél millió uj ház épülhet. Gyárépítésre évi 60 billió fog menni. (Folytatása a 7-ik oldalon) VERHOVAY “DECORATION DAYS” CHICAGÓBAN!
