Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1955-12-07 / 12. szám

(VERHOVAY JOURNAL) VOL XXXVIII. 1955 DECEMBER 7. 51 NUMBER 12. A LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK- MEGTALÁLTUK EGYMÁST -Ülnek balról jobbra: Magyary Ferenc, Fishbein László, Dr. Kovács Andor, Szabó János, Szalánczy János, Varga Lajos, Bencze János, Ralaban R. Thomas, Pennsylvania állam első Deputy Commissioner-je, Révész Kálmán, Stelkovics J. Albert, Somogyi Gyula, Macker Gyula, Lang István és Gyű lay Sándor.-— Középen belül ülnek: Moldovany Sándor, Körmöndy József, Czernai Gábor és Charles Elemér. — Állnak balról jobbra: Vizi Lajos, Falussy C. Alajos, Balla P. János, Körösy Mihály, Ibos Albert, Fáczán J. Mihály, Bencze István, Fejes András, Radvany Ferenc, Banles B. Gay, I>r. Gömöry Sámuel, Vassy László, Phillips Richard és Lénárt J. Gyula. A WILLIAM PENN FRATERNALIS EGYESÜLET első — rendkívüli — igazgatósági gyűlését 1955 november 21.-én, hétfőn és az azt követő na­pon tartotta meg, Pittsburghban, Pa. a Pittsburgher Hotel egyik külön ter­mében. Fenti képünk a közös ebéden készült. A gyűlésen megjelent Thomas R. Balaban, Pennsylvania állam Insurance Dept-jének, First Deputy Com­­missionerje s hatalmas beszédében üdvözölte a Rákóczi és Verhovay egyesü­lését, rámutatva ennek a lépésnek jelentőségére és átnyújtotta Pennsylvania állam által jóváhagyott egyesülési szerződést is. Az ebéd végeztével búcsút mondott az Igazgatóságnak és sok sikert kívánt a két magyar alapítású testvérsegitő egyesület összefogásából fakadt WILLIAM PENN FRATER­NALIS EGYESÜLETNEK. Az egyesüléssel az amerikai magyarság évtizedes álma valósult meg és kaptunk ezzel egy olyan karácsonyi ajándékot, aminél kedvesebbet és érté­kesebbet az amerikai magyarság még nem kapott. Illesse köszönet, hála é^ elismerés ezért a LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉKÉRT mindazokat, akiknek része volt a nagy mü megvalósitásában. A vezetők és tagok mindegyike megérdemli az elismerést, mert ha nem lelkesítette volna ennek a gondolatnak megvalósítását minden magyar szivé­nek forró dobbanása, bizony mondom, hogy megint csak próbálkozás maradt volna az egész . .. A békés, tisztességes magyarok karácsonyfáján, ezidén fényesebben ra­gyog a betlehemi csillag ... KARÁCSONYI k A karácsony az az ünnep, amelyet már az ősember is megünnepelt. Az ősember idejében, aki barlangokban la­kozott és kőfegyverekkel vadá­szott a vadakra húsúkért és prémjükért, az ijedelem és a félelem napja volt. A rövidülő napok, a hosszú sötét éjjelek ijesztették babonás gondolko­dását. A téli napfordulót ba­bonás szertartásokkal igyeke­zett rosszindulatú hatalomból jóindulatúvá tenni. Amint a századok és ezred­évek múltak, az állatok min­dig legalsó fokukon maradtak és csak az ember tudott fejlőd­ni, újat alkotni. Nem elégedett meg régi babonáival és kőfegy­vereivel, hanem igyekezett megmunkálni a rezet, majd a vasat is. Vallása is mind emel­­kedettebb alakot öltött, az er­kölcsök szelidebbek lettek, amint a századok haladtak. A régi rómaiaknál már nagy örömünnep a karácsony. Mint Saturnus . ünnepét ülték, a Saturnáliákat. Ha egész éven át zaklatás, sanyaruság volt a rabszolga sorsa, ezen az egy napon szabadságot adtak a rabszolgáknak a régi mesés saturnusi aranykor emlékére. Az ünnepi lakomán egy tál ételt az ur adott föl a rabszol­gáknak a régi egyenlőség em­lékére. De hogy az ember még mindig alacsony fokon állott abban az időben, mutatja, hogy a Saturnáliák egyszer­smind a kicsapongások ünne­pe volt, mint némely helyen a farsang a tulcsapongó öröm napja, amikor ki lehet rúgni a hámból. Az emberiség belső megújho­dását jelentette, amikor a ka­rácsonyt az Ur születése nap­jául választotta és a Karácsony mindenkinek igazi örömünne­pe lett. Nincs már ősi sötétség, nincsenek buja kicsapongások ezen a napon, hanem meleg szeretet járja át lelkünket az Ur születésének örömére. A kis Jézus ünnepe, a gyermekek, a családok ünnepe lett, ami­kor kölcsönösen megajándé­kozzák egymást. Egész éven át dolgoztunk, halmoztuk a pénzeket, javítot­tunk sorsunkon verejtékes munkánkkal. Most itt az öröm ünnepe a karácsony. Felejt­sük el egy időre a pénzszerzés gondjait, a hajszát a megélhe­tésért és legyünk egy napra egészen családunké, dicsőítsük egy napra az Istent, aki em­berré lett a mi megváltá­sunkra. Mindenkinek kivánunk örö­met és békességet szent Kará­csony ünnepére családjával együtt. Lapunk és Egyesületünk, most már a William Penn Fraternális Egyesület, az uj­­esztendőre is azt kivánja min­den egyes tagjának, hogy az a réginél szerencsésebb legyen, sikerekben, örömökben és bol­dogságban bővelkedj ék! BENCZE JÁNOS nyugalom­ba vonuló központi elnök, RÉ­VÉSZ KÁLMÁN központi el­nök, STELKOVICS J. ALBERT központi titkár, SZALÁNCZY JÁNOS nyugalomba vonuló központi pénztárnok, SOMO­GYI E. GYULA központi pénz­­tárnok, SZABÓ JÁNOS köz­ponti számvevő. MACKER GYULA aleínök. VARGA LAJOS alelnök; BALLA P. JÁNOS, BENCZE ISTVÁN, CZERNAI GÁBOR, FÁCZÁN MIHÁLY, FALUSSY C. ALAJOS, FEJES ANDRÁS, FISHBEIN LÁSZLÓ, GYULAY SÁNDOR, IBOS ALBERT, KÖRMÖNDY JÓZSEF, KŐRÖ­­SY MIHÁLY, Dr. KOVÁCS ANDOR, id. LÁNG ISTVÁN, LÉNÁRT J. GYULA, MAGYA­RY FERENC, MOLDOVANY SÁNDOR, R A D V Á N Y FE­RENC, VASSY LAJOS, VÍZI LAJOS igazgatók; CHARLES ELEMÉR közpon­ti szervező, PHILLIPS J. RI­CHARD Investment Manager; BANES B. GAY jogtanácsos, Dr. GÖMÖRY C. SÁMUEL, fő­orvos; — PAPP GÁSPÁR, BAN­DY ANDRÁS, FÖLDI FERENC, K O H U T C. VILMOS, Dr. MÁRK B. ALBERT, az Ellen­őrző Bizottság tagjai; JÁSZ D. TIBOR, NAGY G. GUSZTÁV, NAMETH GÁBOR. TOMA JÓZSEF, WUKOVITS J. FERENC szervezési felügye­lők és a KÖZPONTI HIVATAL. T

Next

/
Thumbnails
Contents