Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1955-11-02 / 11. szám
IS-IK OLDAL 1955. november 2 Verhovayak Lapja TOLEDOI KUGLIZÓBAJNOK Ha valaki erre a képre néz, bizonyára biztosra veszi, hogy a golyó, melyet BOB NICKEL szakavatott kuglizónk mindig célba találó keze kiröpit, nagy eredménnyel fog becsapni a bábuk közé. Feltételezésében nem fog csalódni, mert BOB a 27. fiók (Toledo, Ohio) kuglizócsapatának szemeflénye, legnagyobb büszkesége és öröme. De ha valaki arról akar magának fogalmat alkotni, hogy mennyire tökéletes kuglizó BOB NICKEL, akkor olvassa el IVÁNCSÓ J. ISTVÁN, a 27. fiók (Toledo, Ohio) következő szavait: “BOB NICKEL, a 27. fiók tagja tökéletes 800-ast dobott a Swayne, Field Classic League megnyitó estéjén. Játékai 279, 276 és 245 voltak — összesen —BOB 36 találatból 30-at ért el! A teljes 300-as játszmát azzal vesztette el, hogy 10 bábut hagyott állva a harmadik keretben, ő volt az, aki kétszer egymásután lecsapott mindent és ezenkívül még 11 teljes találatot mutatott fel. A második mérkőzésen két teljes becsapással kezdte sikereit, aztán 9 találatot számláltak javára és mindössze 2-4-Ö-8 maradt a 11 keretben.” Fogadja legőszintébb szerencsekivánatainkat! AZ ATOMERO J0V0.JE Nagyot változott a világ fiatalságunk óta . Amiről apáink és nagyapám!* nem is álmodtak, az -na megfogható valóság. El se tudjuk képzelni nélkülük az életet. \7. idősebb nemzedék még 'üstölgő petróleumlámpa fényénél vakoskodott, a színházakat és a báltermeket gyertyákkal világították, télen a buboskemence körül kuporogtunk. Zotvögős kocsijainkat lovak húzták és ha esett a kocsi beleragadt a sárba. Ruháinkat asszonyaink fonták és szőtték hosszú téli estéken. Megcsodáltuk Irinyi találmányát, a kénes gyufát. Ezzel a ‘'■masinával”, amint a nép nevezte még a szederlevestől foltos ujjainkat is meg tudtuk tisztítani. Ma gépkocsin járunk, majdnem mondén családnak van kocsija. Színházaink, báltermeink csak úgy úsznak a villanyfényben. A terheket gőzzel hajtott vonatokon szállítjuk gyorsan és nagy távolságokra. A földet rom lassú, verejtekes munkával ássuk ki, hanem gépeink egész darabokat harapnak ki belőle. Leányaink és asszonyaink selyemnél fényesebb, tündérmesébe való ruhákat hordanak. El se kell mennünk a színházba. A színház és a hangverseny jön el hozzánk. Királyok és államférfiak előttünk parádéznak végig, mig mi ingujjra vetkőzve nézzük a fényes felvonulásokat. Az atómerő ennél sokkal nagyobb változást fog hozni, amelyet talán még az idősebb nemzedék is meg fog érezni. Egyelőre persze csak pusztító hatásairól hallunk, rémképeivel napról-napra traktálnak bennünket, úgyhogy elmegy a kedvünk még gondolni is az atómerőre. Pedig nincs igazunk. Valaha, évezredekkel ezelőtt a tűz is félelmes pusztító erő volt csak számunkra, de ez emberi ész igába hajtotta és ma gépeinket hajtja, házainkat melegíti. Félünk a villámcsapástól, de ugyanez az erő, mint villany, hajtja gépeinket így vagyunk az atómerővel is. Féktelen használata rettenetes károkat okozhat, de ha békés célokra használ ‘ok föl, az atómerő meg fogja változtatni a föld képét, mint ahogy valaha a tűz negnyergelése változtatta meg. Mi is voltaképen az az atomerő? Hogy milyen parányi egy atom, mindern test és anyag legkisebb alkatrésze, arról csak halvány fogalmunk lehet. Ha egy rugólabdát atomokkal töltenénk meg és akkorára fujnók föl, mint a földgolyó, akkor is az atomok sűrűn egymás mellé szorulva maradnának! és kisebbek volnának, mint a legapróbb szem sörét. Kicsiny a bors, de erős Az atom bármily kicsiny is, mégis egy font uránium vagy plutónium annyi erőt tud adni, mint 1500 tonna szén vagy 200,000 gallon olaj, számokban kifejezve félmillió kilowatt erőt. A cél ezeket a parányi atomokat megfogni, még kisebb részekre szaggatni és az ember szolgálatába hajtani. A különböző elemek atomjait, igy a réz, nikkel vagy szén atomokat a mai tudomány tetszés szerint bomlasztja, ósszeteszí, ide-oda forgatja, egymásba átalakíthatja. mindennapi nyugodt pihenésükbő1 felpiszkálhatja. Vízből nehéz vizet tud kihúzni, a jövő egyik fontos anyagát. Az atomok apró szilánkjait cserélgetve, többféle higanyt vagy alumíniumot tud létrehozni. Egy anyagnak ezt a sokféle súlyú és természetű faját, :gy a kétféle rezet vagy az ötféle nikkel izotópoknak hivják. Ezeket az izotópokat úgy állítják elő, hogy a közönséges rezet vagy szenet az atomnál is apróbb részecskékkel lövöldözik. E részecskék gyorsaságat gépekkel felfokozzák. Ez a munka az atomokat teljesen felzaklatja és ebben a felzaklatott állapotban az izotópok oly erőket hoznak létre, amellyel városokat lehet elpusztítani, de lehet velük egy egész várost is fűteni. Némelyik ilyen részecske ereje évszázadokig megmarad, más részecske csak egy másodperc kis töredékéig él. A kész izotópokat aztán kellő csomagolásban el lehef szállítani az atómerő gyártelepről, ahová akarják. Kórházak, intézetek szabott áron kaphatnak izotópokat. Egyelőre még csak a kezdet kezdetein vagyunk, de máris látszanak eredmények. Itt van Amerika uj tengeralattjárója, a Nautilus, mely hónapok óta kinn jár a tengereken vagy a tenger színe alatt, anélkül, hogy tüzelőanyagot kellene felvennie. Ha az atómerő elhasználódott, újat rendelnek. Repülőink egyelőre még nem használhatják az atomerőt, mert súlyos és nagy helyet foglal el. Súlyát növeli védőburka, amely vagy ólomból vagv cementből van. Burok nélkül az erő veszedelmes lehetne a pilótára és az utasokra. Ugyanígy az atómerő felhasználása autókra még a jövő zenéje, de ez is meglesz, hamarább, mint hinnők. Izotóp csomaggal egész háztömböket lehet majd futni-téli időben... Egyelőre még az okoz gondot, hogy mit. csináljanak a rengeteg meleggel, amit az atómerő fejleszt Máris óriási haszna van az atómerőnek különösen az orvostudományiján. Itt a különböző izotópokat vagy beadják vagy befecskendezik az emberbe. A beoltott anyagra nem is kell címkét tenni, mindenütt megfoghatjuk, amerre szalad. így a foszfor izotóp megmutatja, hogy a beadott foszfor mennyi idő alatt jut el a jobb karból, ahol beoltották, a bal lábon. Egyszerűen csak egy finom mérőeszközt tesznek a ballábhoz és az mintegy szemes rendőr •ágtón lefüleli a foszforizatópot, mikor a kellő helyre int. Az orvosok most sokkal világosabban tudják, bogy megy végbe a táplálkozás a testben, hogy megy körül az átömlesztett vér a beteg ereibe. Megállapíthatjuk, hogy jól működik- e a beteg szive. Olykor gyógyító hatása is van az izotópoknak, igy a golyvánál. Rákos betegeknél vagy agydaganatokban szenvedőxnél megállapíthatjuk meddig terjed a rákosodás és merre terjedt szét az agydaganat. És ez még csak kezdet. Mi minden egyebet fognak még megtalálni az orvosok! Hasznosítható az atómerő a mezőgazdaságban is. Le lehet fényképezni izotópok segítségével, hogyan fejlődik a növény. Ha egy paradicsompnlánlát foszforizotópra! oltunk he, a foszfort lefényképezhetjük a levélben és láthatjuk, hogy főleg a szálban és az erek mentén rakódott le. Igen fontos a mezőgazdaságban a talaj ismerete, mert a műtrágyák minőségét és mennyiségét a talaj összetételéhez kell alkalmazni, ha azt akarjuk, hogy jó és bő legyen a termés. Itt is meg tudjuk állapítani izotópokkal, hogy a növénymennyi foszfort vett föl a talajból és mennyit a műtrágyából. Az iparban megtaláljuk atómerővel az öntöttvas hibáit, meghatározhatjuk, hogy az aeélozás milyen mélyen hatolt be a fölületrői a fémbe Lefényképezhetjük, hogy hogyan koptatja el a dugattyút a folytonos súrlódás. Megállapíthatjuk, hogy a vasérc kéntartalmából mennyi marad benn a nyersvasban. A fák míg élnek rádium izotópokat vesznek fő), melyeknek hatása ki vágásuk után folyton fogy, a ki.súgó rzásban egymásután több rádium ize tóp vesz részt, melynek élete tarthat pár évezredig, de el is múlhat a másodperc egy kis részében is. így meg tudjuk mondani például, hogy a fáraók sirkamiáiban levő faeszköz;,k fáját, hány ezer évvél ezelőtt vágták ki. A szénben sokszor láthatjuk régi növények levéllenyomatát és a rádium izotópok ismert sorozatából meg tudjuk mondani, hogy mikor zöldéit ki utoljáira az a fa, amelyet ma mint szenet bányászunk. Meghatározhatjuk azí is hogy milyen volt az óceán hőmérséklete évmilliókkal ezelőtt. Sokan vannak munkásaink közt, akik félnek minden újítástól, írért hiszen egy bányászra nézve nagy csapás volna, ha máról-holnapra leállna a munka a szénbányákban. Csakhogy nem e-?ik a levest olyan forrón, mint ahogyan főzik. Az atómerő fejlődése sem lesz oly hirtelen, mint azt sokan hiszik. Egyelőre még sok minden ügyelet is meg- kell tudnunk az atómerőröl. Mire oda jutunk, hogy az atómerő teljesen szolgálatunkra áll, az uj nemzedek már ebben az uj iparban, -íz atomé-ő :parban helyezkedhetik el. A hányák ugyan lassan há.tt -ree szorulnak, de egyelőre semmi baj nem fenyeget, mert az atómerő gyártása még drága, nem versenyezhet a szénnel, még kevésbé a viziercvel. A múltból tudjuk, hogy minden uj találmány egyelőre bajokat hoz, az átmenet az újra mindig nehéz. De ugyan melyik munkás szeretné, ha visszumennénk a kézzel fonásra és szövésre vagy a bülkfaszénnel fűtött kohókra vagy a lovaskocsikra. Végeredményben minden találmány gazdagítja az emberiséget, az életet kényelmesebbé teszt és főleg sokkal több uj munkaalkalmat teremi, mint a régi gyártásmódok. Amerikát az atómerő még gazdagabbá fogja tenni. A munkásság izomereje, az amerikai munkás leleménye, ügyessége és szorgalma, párosulva a tudósok, a mérnökök találékonyságával, valamint a gyárak ügyes műszaki és üzleti vezetése szebb és jobb jövőnek zálogai. Ily fejlődést csak olyan szabad, demokrata államban tudunk elképzelni, mint a milyen a mai Amerika. AZ EGYETEMRŐL most kikerült, mérnöki képesítéssel rendelkező fiatalok mindegyike eltudott helyezkedni, átlag $400-os havi fizetéssel. A most kenyérhez jutott fiatalság nagyszerű biztosítási alany, csak utánnuk kell menni — jó ha ezt a Verhovay üzletszerzők nem felejtik el!
