Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1955-09-07 / 9. szám

1955 szeptember 7. 5-IK OLDAL Verhovayak Lapja A kerületi gyűlések jegyzőkönyvei 4-B KERÜLET Jegyzőkönyv, felvétetett 1955. junius 12-én, a 4-B. kerület (216-ik fiók, Northampton, Pa.) gyűlésén. Az egybegyűltek Tóth Istvánt választják meg a kerületi gyűlés elnökének, Jász Tibort pedig jegyzőnek. Delegátusnak egy­hangúlag Tóth Istvánt, pótdelegátusnak Hantó Istvánt választják meg. A gyűlés kéri és megbizza Tóth Istvánt, hogy az elmúlt idők konvencióin szer­zett tapasztalatai és legjobb belátása szerint képviselje a kerületet. JÁSZ TIBOR, kerületi jegyző 4-C. KERÜLET JEGYZŐKÖNYV, felvétetett a 4-C. kerületet alkotó 98-ik fiók, Bethle­hem, Pa. gyűlésén. Jámbor Mihály elnöklete alatt a gyűlés id. Láng István ajánlatára az 1955. szeptemberi konvencióra ifj. Láng Istvánt választotta meg delegátusnak. Pótdelegátusnak Demkó Gyula lett megválasztva. A gyűlés arra kérte a delegátust, hogy emeljen szót az ellen, hogy csak a $1,000-os vagy ennél magasabb összegű biztosítással rendelkező tag lehet delegátus. JÁSZ TIBOR, kerületi jegyző 8. KERÜLET A 8. kerület, Coraopolis, Pa.-ban, 1955. junius 11-én megtartott gyűlése a következő határozati javaslatot fogadta el és terjeszti a William Penn Fraternal Association 1955. szeptember 12-én kezdődő nagygyűlése elé: Mondja ki a Nagygyűlés, azt, hogy a megválasztandó tizenegy igazgatót kerületenkint választja, olyképen, hogy a nagygyülési képviselőket kerületek­be osztva csoportosítja, a kerület fiókjainak taglétszámát figyelembe véve; minden kerületből a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz az igazgató, az utána következő legtöbb szavazatot kapott a pótigazgató. Határozati javaslatunkat azzal indokoljuk, hogy csakis ilyen választási eljárással látnánk biztosítva azt, hogy a tagság az Egyesült 'Államok minden részéből, ahol csak Egyesületünknek fiókjai vannak, képviseletet nyer. Más választási mód esetén ki lennének téve annak, hogy egyes helyek sokkal nagyobb képviseletet is elnyerhetnének, mint amennyi a taglétszámuk után joggal megilletheti őket. BOKOR MÓZES BOROVICH ISTVÁN elnök a 8. kerület jegyzője 11-B. KERÜLET A 11-B kerület (8-ik fiók) 1955. junius 26-án tartotta meg gyűlését. Lengyel István d.u. 2 órakor a gyűlést megnyitja és üdvözli a megjelent tagságot, ismertetve a gyűlés célját. Elnök kéri a tagságot, hogy kerületi jegyzőt válasszanak, a választás eredményeként Dudás Ferenc tölti be a kerületi jegyzői tisztséget. A kerületi gyűlés a következő határozatokat hozta: 1. A William Penn név a többség által elfogadtatott. 2. A.'Rákóczi és Verhovay egyesülést is. elfogadta a többség. 3. Öreg tagok kapjanak osztalékot, ha nem többet, legalább egy havi­dijuk engedtessék el évente. 4. Mindazon tagoknak, akiknek kötvénye 1924-ben meg lett terhelve, tartozásuk engedtessék el mivel 20 éven át kamatot fizetve az adósságot majdnem visszafizették. 5. A nyugdijat ne az Igazgatóság, hanem a konvenció állapítsa meg. 6. Az igazgatósági kerületek töröltessenek el. Ha valahova igazgató kiküldésére szükség van, a legközelebbi igazgató legyen kiküldve, igy elég szép összeget lehet majd megtakarítani. 7. Az Igazgatóságnak ne legyen joga az alapszabályt megváltoztatni, csak olyan ügyeket elintézni, melyekről a konvenció megfeledkezett vagy olyan ügyekben intézkedni, melyeket nem lehet a következő nagygyűlésig elhalasztani. Ha valamely pontot megváltoztattak, felelősségre kell vonni őket vagy tisztségük elvesztésére Ítélni. 8. Mindazok, akik 40 éve tagok és 75-ik évüket betöltötték legyenek felmentve a havidijak fizetése alól. 9. Igazgatók, Ellenőrző Bizottsági tagok, kerületi szervezők fiók de­legátusoknak ne legyenek megválaszthatok. 10. A fiók ügykezelőjét a központi hivatal a fiók jóváhagyásával ne­vezze ki. 11. Amely fiókok kuglizó csapatot kívánnak fenntartani, ezt a saját költségükön tegyék, ne a központi hivatal által legyenek segélyezve. 12. A központi tisztikar fizetését 4 évre a nagygyűlés állapítsa meg s azt az Igazgatóság ne változtathassa meg amikor az nekik tetszik, mert akkoi ők is több tiszteletdijat kérnek. Ha nincsenek megelégedve a fizetéssel, ne pályázzanak a tisztségre. 13. Ha bármely fiók meghívja az igazgatót mulatságra vagy kitüntetés átadására, a napi dijat a fiók fizesse. 14. Az Alapszabály 3-ik oldalán levő 11-ik fejezet 7. pontja valamint az 50-ik pont nem fogadható el. Lengyel István elnök kéri a tagokat, hogy jelöljenek delegátust a nagy­gyűlésre. Jelölve lettek Petruska István, Boroszki Imre, Dudás Ferenc, Len­gyel István. A választás eredménye a következő volt: delegátusnak meg lett választva Dudás Ferenc 15 szavazattal, pótdelegátusnak Petruska Ist­ván 10 szavazattal. Boroszki Imre 3, Lengyel István 1 szavazatot kapott. A kerületi gyűlés költsége $10-ban lett megállapítva. Elnök megköszönve a tagság nyugalmát és figyelmét, a kerületi gyű­lést bezárja. DUDÁS FERENC, kerületi jegyző 29. KERÜLET. A 29. kerület 1955 junius 5.-én tartott gyűlésén, kerületi elnöknek Papp Istvánt, R. R.l. St. Blaier Hill, Caserville, 111. választották meg. Nagygyű­lési delegátusok a következők lettek: I. Csömör Mózes, 2. Pócsik Jánosné; pótdelegátusok: 1. Papp István, 2. Könnyű László. Tagtársi tisztelettel CSÖMÖR MÓZES, kerületi jegyző Az Alliance, Ohio-i Verhovay Ott­honban, az ottani 189-ik fiókunk 1955 junius 22.-én, szerdán este egy rendkivü.i gyűlés keretében ünne­pelte az Országos kuglizóverseny bajnokait. Balogh Ferencz a kuglizó liga el­nöke áll a középen a íennti képen, balra Steen V. , jobbra Trumpeter D.: a hői kettes verseny győztesei láthatók a gyönyörű dijakkal. Trum­peter D. ezenfelül a női egyes máso­dik helyére került. A fiók tagjai közül a nyertesek sorában volt a Reynold’s Diner csa­pat, J. Mainwaring-, K. Trumpeter, N. Perri, F. Balogh Jr., Lou Nagy, Mike Korosy és W. Stieb. Balogh Ferenc a liga elnöke meleg szeretettel köszöntötte a győzteseket és megköszönte a liga tagjainak készséges és minden tekintetben sportszerű viselkedését. A fiók azután megajándékozta a kuglizók mindegyikét egy csekkel, mint hozzájárulást a chicagói kug­lizóversennyel kapcsolatban felme­rült költségeikhez. A csekkeket Sera J. pénztárnok és Simó M. ügykezelő osztották szét. Minden dicséretet megérdemelnek, akik a szükséges alapot, jegyek és hirdetések eladásá­val megteremtették, bizonyságát szolgáltatva annak, hogy megértés­sel és munkával szép eredményt lehet e.érni. A liga tevékenységét J. Mainwar­ing titkár ismertette. Az 1955-56-os szezonra a követke­ző tisztviselőket választották meg: Elnök: F. Balogh, alemök: L. Ream, titkár-pénztárnok: J. Mainwaring. A választás után röviden megtár-, gyalták a jövő terveket, mely után a gyűlés végétért. Vallási üldözés Csehszlovákiában (F. Ludvik Nemec könyve) “Church and State in Czechoslovakia.” F. Nemec most megjelent könyve élénk világot vet a vasfüggöny mö­götti Csehszlovákia vallási életére. A könyv hiányt pótol, mert itt Ameri­kában nem igen tudunk a vasfüggöny mögött történő borzalmakról. Csak olykor-olykor lebben meg egy kicsit a függöny és van alkalmunk bekukucs­kálni mögéje. Amerikai körökben úgy beszélnek Csehszlovákiáról, mint a demokrácia mintaképéről. F. Nemec szerint nem egész ilyen egyszerű a dolog. Első sorban Csehszlovákiát két különböző nemzetiség lakja. Ezek közül a csehek, akik ezt az országot összerakták, egészen más jellegűek, mint a szlovákok. A csehek évszázadokon át erős harcot folytattak a németek ellen, inig a tótok ezer éven át nyugodt életet éltek a magyar kormányzat alatt. De van egy más szempont is, amelyet tudnunk kell, ha meg akarjuk érteni Csehszlovákia létrejöttét. A vallási szempontok ismerete nélkül ez nem igen érthető meg. Mind a csehek, mind a tótok több mint 75 százaléka katolikus. A csehek között azonban már jóval Luther fellépése előtt hódított Húsz János reformációja és Csehországban századokon át harcok folytak husziták és katolikusok között. Mikor az első világháború után a győztes szövetségesek megalakították az uj államot, az alakulás atyamesterei, Masaryk és Benes, husziták voltak. A huszita vezetőség sohasem nézte jó szemmel a katolikus egyházat. De fordultak az évek és az országalapitó Masaryk és Benes jónax látták messze keleten, az orosz bolsevizmus berkeiben keresni a boldogulást. A yaltai árulás után a Benesékkel paktáló orosz “felszabadító” hadak a második világháború végén elfoglalták Csehszlovákiát és egy szép napon a huszita országalapitóknál Húsz tiszteletét Lenin imádása váltotta föl, a cseh de­mokrácia nagyobb dicsőségére. Mig a husziták hamar beadták a derekukat, a katolikusok annál maka­­csabbul ragaszkodtak katolikus hitükhöz. Az orosz bolsevisták hamarosan rá­eszméltek arra, hogy a huszitákat könnyű meglágyítani a vasmarokban, mig a katolikusok ellenállása annál ádázabb lett. A szervezetlen huszitizmus az első csapásra megtört, mig a katolikusok állták a sarat, mert erejük püs­pökeiben és szervezeteikben volt. A kommunisták tehát elsősorban megtiltot­ták a népnek az érintkezést püspökeikkel, a püspököknek pedig Rómával, mert könnyen letörni csak az elszigetelt papokat lehetett. így történt Josef Berán prágai érseknek elfogatása is egészen Mindszenty hercegprímás ül­dözésének mintájára. Nemec könyve részletesen beszámol erről a vallásüldözésről, amelyet részben maga is látott. Végigszenvedte ezenkívül a hitlerista üldözéseket, valamint a kommunistákét különböző táborokban, amig végre Amerikába jött és a pittsburghi Annunciation templomban asszisztens lett. Különösen érdekelhet bennünket magyarokat az a kép, amelyet a tótok nyugodt életéről rajzol a múltban az ezeréves Magyarországon, amikor még nem adták el őket egy tál lencséért a kommunista cseh “demokraták,” a Nyugat dédelgetett Mintakormányzata. It's time to rollup vour sleeve... CALL YOUR R£0 Buy U.S. Savings Bonds

Next

/
Thumbnails
Contents