Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1955-09-07 / 9. szám

*-IK OLDAL 1955 szeptember 7. Verhovayak Lapja . I »Ul ---------------------•_ ....-------- -------------- . - ... • i Verhovarßkjhpja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. 13 OFFICE OF PU BL1 CATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: CO LOM AM REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Sserkesztőség: 41«—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-2454 er 1-3455 All article» and changes of address should he sent to t'ns VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE. PITTSBURGH 19. PA. MINDEN A IA POT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTO­ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIA­TION címére küldendő; 436—442 fourth avenue, PITTSBURGH 18. PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada........................................ $1.00 a year Foreign Countries ...................................................... $1.60 a year Emtered a» Second Class Matter at the Post Office at Detroit. Michigan under the Act of March 3, 1879. LABOR DAY Ha egy húsz év előtt élt amerikai ma felkelne sírjából, rá sem ismerne a mai világra. Ez alatt a húsz év alatt Amerika mérföldes csizmákkal haladt előre. Ezt a nagy haladást Amerika a munkásságnak köszönheti. Ezért a Labor Day ma már nemcsak a munkásoknak az ünnepe, hanem az egész Amerikáé. Legjobban láthatjuk, mennyit emelkedett az életszínvonal 20 év óta, ha összehasonlítjuk e tekintetben Amerikát Európa legjobban haladó államaival. Ismerőseinktől Európa nyugati or­szágaiból, igy Németországból is először hallunk a háború óta bizakodó hangokat. Németországban sokan dicsekednek, hogy “nekünk már hűtőszekrényünk is van”. Amerikában csak mo­­solvgunk az ilyen beszédeken. Nálunk a hűtő-szekrény nem fény­­űzési cikk, amellyel dicsekedni lehet. Amerikában alig van ház­tartás, amelynek ne lenne hűtőszekrénye, nem is szólva más kényelmi eszközökről. Mi kívánjuk Németországnak is, hogy ott is legyen mindenkinek ne csak a gazdagok dicsekedhessenek vele. Amerikában nemcsak a gazdagoknak van kényelme. A munkásság annyit termel, hogy mindenkinek jut mindenből. Az amerikai munkás büszke is lehet a saját értékére, van oka rá önérzetesnek és öntudatosnak lenni. Vannak országok — nem is kell megnevezni őket — amelyek népeket igáztak le és népeket sanyargatnak, de egy lépést se tudnak előrejutni, mert munkásaikat nem az önérzet vezeti, hanem a hátuk mögött lévő puskatus. így történt például, hogy a kimerülőben levő pécsi szénbányák nem jövedelmeztek annyit, mint amennyit az állam előirt és a bányászokat egyszerűen felsorakoztatták a város fő­terén és mint szabotálókat kivégezték. Ilyen bánásmód után semmiféle sztahanovista mozgalom sem segít előre. Ahol a mun­­jjásság nem önérzetes, ott mindent lehet velük csinálni. Ott pang az ipar, a termelés csökken. Az amerikai munkást nem lehet bilincsekbe verni. Neki szakszervezetei vannak, törvények védik a munka jogait, meg­határozzák a minimum béreket. Nyugdíj, munkás jóléti intéz­mények, fizetéses szabadság, mind-mind emeli a munkakedvet és vele együtt az ország termelését. A béremelkedés 20 év óta két és félszeresére emelte a jö­vedelmet, és ha az árak drágulását leszámítjuk, még akkor is a munkabérek majdnem kétszeresükre nőttek. Most júniustól kezdve a General Motors és a Ford gyár­üzemek biztosítják a munkásság évi bérét és várható, hogy ez az intézkedés más iparágakra is kiterjed maid. A technika ha­ladása régi tündérmeséket valósit meg. A jövő fejlődése lehe­tővé teszi majd a munkaidő lényeges csökkentését is. A munka nehezét elvégzi majd az atomerő. Ünnepeljük tehát a munkásságot és a jövő hajnalhasadását, amikor újabb és újabb haladásra lehetünk büszkék. Egész Ame­rika népe ünnepli e napon kitűnő munkásait. Mi magyarok külön is büszkék lehetünk az amerikai ma­gyar munkásokra, akiknek lelkiismeretes, ügyes és nagy szak­tudású munkáját egész Amerika elismeri. HOL A HIBA? Sajnálatos tényként kell megállapítanunk, hogy fiók­jaink nagy részénél semmifé­le társadalmi élet nem folyik. A tagok összejönnek nehányan egy hónapban egyszer, befize­tik a havidijukat s azután még azt a fáradtságot sem veszik maguknak, hogy a gyűlésen résztvegyenek. Siet, rohan min­denki és nem ér rá arra, hogy egyesületének ügyeivel foglal­kozzon, még kevésbbé hajlandó arra, hogy résztvegyen valami­lyen formában a fiók társadal­mi életében. Sajnos, sokan úgy tudják és azt hiszik, hogyha havidijukat befizették evvel eleget tettek tagsági kötelezett­ségüknek és semmi mással nem hajlandók törődni. Szerencsére vannak olyan fiókjaink is, ahol lüktető ele­ven társaséletet szerveztek meg, ünnepségek, mulatságok, összejövetelek r e n d e zésével szolgáltatják bizonyságát fra­­ternális voltunknak. Azok a fiókok, ahol sportcsapatok van­nak — a Verhovay nemzeti sport, a kuglizás művelői szé­pen fejlődnek és haladnak, mert van valami közös cél és elgondolás, mely összehozz és összetartja legalább azokat, akik a sport művelői. Önként felmerül, a kérdés, hol itt a hiba? Miért van az, hogy egyes fióknál lüktető és eleven élet folyik, másoknál pedig csak névben maradtak meg a tagok testvéreknek, nem is tudnak egymásról, azt sem tudják, hogy milyen nagysze­rű lehetőségeket szalasztónak el, amikor a meglevő keretek Otthoni harangszó A közelmúltban jelent meg, iga­zán Ízléses nyomdai kiállításban Nt. Nagy Lajos esperes tagtársunk fenn­­ti cimü, elbeszéléseket tartalmazó munkája. Aki elolvassa ezt a könyvet, az igazi lelki élménnyel lesz gazdagabb, mert hisz a műnek minden sora szívvel Íródott. Rajon­gó magyar szivvel irt könyv ez a ma­gyar faluról, mindent megszépítve az emlékezet, a távolság és az idő távlatából. Gazdag és szép ajándék ez az Írás azok számára, akik a lüktető amerikai élet közepette üdülésre vágynak s néha-néha magyar könyvet vesznek a kezükbe, hogy a betűk szárnyán hazaálmodják ma­gukat. A könyv az Ízes történetek egész tárháza s olyan szép és zama­tos magyarsággal Íródott annak min­den sora — hogy^még azok is élve­zettel olvashatják, akik még vagy már nem beszélnek jól magyarul. Magunkfajta egyszerű emberek örö­mei és keservei tárulnak elénk a könyv olvasása közben olyan élet­­hüséggel, annyira szivhezszólóan, hogy valósággal azt hisszük velünk történtek azok meg. Az otthoni ha-, rangszó nekünk annyira kedves kon­­dulását senki jobban nem érzékelte­ti meg, mint ez a könyv. A magyar Írás kedvelőit kérjük ar­ra, hogy feltétlenül szerezzék meg ezt a könyvet. Megrendelhető a szer­zőnél — 702 Union St., McKeesport, Pa. Ára mindössze $1.50. között nem hajlandók kiépíteni az eleven, lüktető egyleti éle­tet. Tudjuk nagyon jól, hogy a rohanó és modern élet az autó, televízió és minden egyéb, könnyen elérhető szórakozási alkalom mágnes-szerüen von­ja el az egyleti élettől tagjain­kat — de azt is tudjuk, hogy ott ahol egypáran hajlandók a kezdeményezést magukra venni, mert van bennük aka­rat, kitartás és tudják azt, hogy ha igaz ambícióval fog­nak a munkának, akkor a si­ker nem maradhat el — ott előbb utóbb meg lesz az ered­mény. Viége van a vakációknak, reánkköszönt az ősz, amikor a nyáiTal járó szórakozási al­kalmak csökkennek. Az embe­rek lassan-lassan belekerülnek a rendes kerékvágásba. Jó és kivántos volna, ha azok a fiók­jainak, ahol eddig semmi sem történt társadalmi téren, rá­ébrednének ennek szükséges­ségére és megpróbálkoznának evvel. Tudjuk nagyon jól, hogy a gyermekek szerepeltetése ha­talmas vonzóerő. Minden fió­kunknál vannak tehetséges és ügyes gyermekek. Igazán nem nagy dolog ezeket összehozni, egy műsoros délutánt vagy es­tét rendezni. Minden fiók tag­jai sorában vannak amatőr művészek, akik szívesen és készséggel fellépnek — csak meg kell őket kérni. De nem csak szórakoztató — hanem oktató és nevelő hatású előa­dásokat is lehet — igazán min­denütt — rendezni. Orvosaink, mérnökeink, tanárjaink kész­séggel tartanak egy-egy elő­adást, ha erre felkérjük Őket. Talán az első alkalommal nem lesznek sokan, de ha ez nem kedvetleniti el a rendezőket és kitartanak, akkor a máso­dik és többi alkalmakkor — meg fogják látni — mennyivel többen jönnek majd össze. Az­után ott vannak a különböző sportok, elsősorban a kuglizás. Szinte érthetetlen előttünk az, hogy miért nincsen minden egyes fióknak, sportot űző te­vékenysége? A kérésünk az, hogy fiók­jaink fontolják meg a fennti egyszerű igazságokat, gondol­ják meg, hogy mennyi mindent mulasztanak tétlenségükkel s próbálják meg, hogy a ránk­­köszöntő őszi szezonba uj éle­tet vigyenek fiókjukba. Minden erre fordított idő, energia és fáradtság sokszoro­san térül majd vissza. —*------------------------­A VILÁG szükségletének széntermelése a következőkép­pen oszlik meg: Európa 45%, az Egyesült Államok 34% és többi országok, beleértve a Szovjetet is 11%.

Next

/
Thumbnails
Contents