Verhovayak Lapja, 1954 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-03 / 2. szám
1954 február 3. 5-IK OLDAL Verhovayak Lapja ÉJFÉLI NAPLÓ - (MIDNIGHT DIARY) — Michael Burn — Schafnitz Károly Az ird a mai, vasfüggöny mögötti Magyarország életét rajzolja. Regényéből megismerjük a kis ember sorsát Magyarországon a bolsevizmus alatt. • Mannheim Irén, a napló Írója, bécsi professzor leánya. Férje, aki horogkeresztes, elválik tőle, mert nem árja származása. 1 'én Budapestre menekül nagynénjéhez, Fehérváry Lujzához. Innen Lengyelországba deportálják, tie a háború végén visszatér Budapestre. Lujza néni halála után Irén angol nyelvleckéket ad és magyar leckét Sumner angol diplomatának. Az első aggasztó esemény a katolikus iskolák bezárása a kommunisták részéről. Menekülés lehetetlen, mert Irén magyarnak vallotta magát, míg ul levele osztrák. Angliai unokatestvére, Poldi, aki szerelmes volt beléje, üzleti ügyben Budapestre jön, de a remények, hogy feleségül veszi őt, nem válnak be. Tito elszakadása Sztálintól újabb aggodalmakat kelt Az adók emelkednek, az angol tanítványok elmaradnak, fordítást ezentúl csak kommunista irodák vállalhatnak. Poldi közvetítésével Meredith angol diplomata felesége segít rajta. De a levegő mind nyomasztóbb. Irén egyik kommunista ismerősét kiteszik a pártból és feleségével, egy színésznővel együtt öngyilkos lesz. Mind- 3zenty hercegprímás elítélést, maid a Titoval paktáló F.ajk miniszter kivégzése mind félelmesebbé teszik a helyzetet. Meredithné megpróbálja Sumnerrei feleségül vetetni Irént, de ez a terv is dugába dűl. Meredithéket visszahívják; Irén unoka öccsét, Antalt is kizárják a kommunista pártból és teljesen egyedül marad. A naplónak vége. Az argói követség jelenti Londonba, hogy Irén eltűnt. A regény hősnője szegény egyedülálló, semmi vizet nem zavaró nő, aki politikával nem foglalkozik, de összeköttetései az angol Meredithékkel gyanússá teszik. A regény nehezon indul, de a második fejezettől kezdve érdekesen sikerül megérzékeltetnie a mindig szorosabbra szoruló kommunista kötél lassú fojtogatósát. Minden lépés jelentéktelen önmagában, de végül is összeadva kérlelhetetlenül szétroppantja az áldozatokat, akik hiába kapkodnak jobbra-balra, hogy kijussanak a csávából. A szovjet uralom rémessége tisztán a csupasz tények elmondásával, minden szépítés nélkül, erőteljesen domborodik ki. Eltérőleg oly regényektől, ahol érdekes és színes események követik egymást és ahol érdekes emberekkel találkozunk, e naplóregény alakjoi mindennapiak és tragikus sorsuk annál erőteljesebben hat. Az események apró villanások, amelyek után a sötétség még komorabb. Hiába keresnénk itt mulattató, szellemes jeleneteket, viszont a személyekkel együtt az olvasó is átéli a kommunizmus gyalázatos, embertelen módszereit. Ezért érdemes elolvasni mindenkinek, mert itt lathatja, mitől szabadult meg, mikor Magyarországot elhagyta. .A magyar kommunizmus arculata sok apró vonásból alakul ki. A Fehérváry családban az anya erős katolikus, fia szociáldemokrata, menye katolikus ugyan, de Mindszentvt elitéli, unokája kommunista. Látjuk Maliidnak, egy zsidóasszonynak várakozásait kommunista előszobákban, amig sok ide-oda lökdösés után Irén révén sikerül kiutazási engedélyt kapnia. Az utca tele kolduló katonákkal. Férfiak és nők. aitik az éjjeli sötétségben sétálnak, nem szerelemről készéinek, hanem arról, hogy lehetne menekülni a kommunista paradicsomból. A külügyminisztérium tele tudatlan emberekkel, kik nevetséges, buta jegyzékeket irkáinak külföldre. A színházban Moliere fösvényéből kulákot, gazdag' parasztot csinálnak. Ha a termés nem sikerült, senkisem meri kimondani az avult szót ‘‘szárazság”, mert ehhez a páriának semmi köze. A hírek csupa kacsák, a viccek fanyar izüek. A kávéházakat, melyek tele vannak feketepiacosokkal és kijárókkal, nem az érdekli, hogy bűnös-e Mindszenty, hanem a kábítószer, amellyel vallomást csikarnak ki belőle Az emberek egymásra gyanakszanak, sohasem lehet tudni, ki a besúgó. Sckan remélik, hogy Tito módjára elszakadhatnak Moszkvától, de Rajk kivégzése beléjük fagyasztja a reményeket. Jellemző a kivégzett Rajk feleségének kiáltása: *‘Ha van Isten, nekem most kellene.” A város tele ismeretlen orosz nagyságok szobraival, minden utcanév az ő nevűket szeretné megörökíteni. Iréntől, mint leprdstól húzódik vissza sógornője, mert angolokkal érintkezik. A kormány csak úgy ontja az ígéreteket egy közelebbi szebb jövő eljöveteléről, de stnKi sem veszi komolyan a beígért Eldorádót. Az anyagi bajok és üldöztetések mellett ott vannak az apró tüszurások is, amelyek megcsufolják az emberi méltóságot és az életet még elviselhetetlenebbé teszik. Sötét a kép, de ínegrázóan igr.z. Azok Írták meg, akik próbáltak megegyezni a szovjeturalommal és mégis áldozatok lettek. A szovjetet saját barátai jellemzik mint nyomort és terrort hozó irányzatot. A MÉRKŐZÉSI ALBUM (Folytatás a 4. oldalról) rülnek s ha sok nevet sorol fel a füzet, az nagyon jóleső benyomást kelt. Olyan egyének és cégek, a kik ,vagy amelyek hirdetni kívánnak a Verhovay Mérkőzési Albumban, 1954. április 5-ig jelentkezhetnek, de kívánatos, hogy mielőbb terjesszék be kívánságaikat. A Mérkőzési Album szerkesztésének oroszlánrészét a new yorki 48. fiók végzi. A Mérkőzés székhelyén levő fiók az Album szerkesztésére bizottságot alakitott, melynek elnöke Dr. Földy Károly, tagjai Ibos Albert igazgatónk és Torna József szervezési felügyelő, a 48. fiók ügykezelője, akik mindent elkövetnek, hogy az Album olyan kiváló legyen, amilyen még sohasem volt eddig. A 48. fiók tagsága is támogatja őket munkájukban. A Mérkőzési Album olyan elsőrangú hirdetési eszköz, hogy azt semmiképen sem szabad mellőzni. Igaz részvéttel vettük a hirt, hogy 209. fiókunk, St. Louis, Missouri, több mint egy évtizeden át volt hűséges ügykezelője, SCHAFNITZ KAROLY, hosszabb betegség után, január 4.-én elhunyt. A megboldogult 1883-ban született a torontálmegyei Beodrán. Iskoláinak elvégzése után a borbélymesterséget tanulta ki és hosszú ideig dolgozott Budapesten és Pozsonyban. 1907-ben Pozsonyban nőül vette SZÉCSKÁL MARIÁT. A boldog házasságból négy gyermek származott: Miklós, Katalin, Médea és Teréz. A Schafnitz család, rokonságval együtt, az első világháború után vándorolt ki Amerikába. St. Louisban telepedtek le, a családfő több mint három évtizeden át jól menő borbélyüzleteit vezetett. Haláláról a St. LOUIS ÉS VIDÉKE, kiváló laptársunk a következőkben emlékezik meg: SCHAFNITZ KAROLY . .. Temettünk megint. A st. louisvidéki magyarság egyik hatalmas oszlopát, minden igaz magyar ügy hathatós támogatóját és lelkes munkását: Schafnitz Károlyt kisértük utolsó útjára. Bár csendes kimúlása nem jött váratlanul, de a rádöbbenés, hogy Schafnitz Károly értékes munkáját nélkülöznünk kell a jövőben, mggfogta a sziveket és a gyászoló családdal együtt gyászolt minden magyar, akinek sorsközösségünkhöz bármi kapcsolata is van. Mert I Schafnitz Károly a miénk, az összmagyarságé volt. Róla igazán el lehet mondani, hogy nem önmagáért, j de a közért, a közügyekért élt, anélkül, hogy bármit is várt volna. Kielégítette, ha sikerrel járt az ügy, aminek érdekében fáradozott. És, bár képessége sokfelé szólította, örökös büszkeségünk, hogy sikerült megtartanunk a magyarságnak. Tökéletesen beszélte a németnyelvet és hatalmas testületek ajánlottak fel néki állandó, biztos keresetet nyújtó állást, — ő megmaradt a mi szegénységünkkel és vállvetve dolgozott minden ügyben, ami magyar volt! És a magyarság méltányolta is ezt az áldozatkészséget, mert évről-évre állította egyesületeinek vezetőségébe. Harminc évvel ezelőtt került St. Louisba és azóta nem múlt el év, hogy két-három tisztséget ne vállalt volna! A Nagybizottság titkári hivatalát, a Verhovay osztály ügykezelését évtizedek óta vezette, részt vett minden egyletközi bizottságban, az árvák javára rendezett gyűjtésekben, a Magyar Házi mozgalmakban, a miikedvelés terén, jubileumok rendezésében, — mindenütt első helyen találkoztunk Schafnitz Károly nevével. Legutóbbi nagy mozgalmainkban: a Kossuth Emlékoszlop gyűjtési mozgalmában mint ellenőr, a “St. Louis és Vidéke” 40. évi jubileumi ünnepélyén mint bizottsági tag és tósztmester szerepelt. A XII. Verhovay kerület őt küldte ki dc-legátusnak az 1947. évi konvencióra és ekkor alkalma volt az amerikai magyarságnak is megismerni a kiváló tehetségű férfiút. Ámde itt megbetegedett és nagybetegen tért vissza St. Louisba. Azóta hol jobb, hol rosszabb volt állapota, mig végül a nyár elején ágyba döntötte betegsége. De talpra állt megint és egészen a legutóbbi napokig vívódott. * Halálának hire megrázta a magyarságot, a széles baráti kört ás * százas csoportokban vonultak fel, elbúcsúzni a megértő baráttól, akinek holtteste a Wacker-Helderle temetkezési intézetben volt felravatalozva. Hatalmas virágerdő övezte a koporsót, szemléltető bizonyságát adva a nagy népszerűségnek és tiszteletnek, melyben az elhunyt és családja él közöttünk. Csütörtökön, január 7-én volt a temetése. A Szt. István rk. templomba való szállítása előtt a közélet nevében Labanics Miklós méltatta megrázó beszéddel a nagy halott közéleti munkáját. A templomban Ft. De Gyarmathy János plébános celebrálta a gyászmisét, majd lélekbemarkoló szavakkal búcsúztatta el. A gyászszertartás után a halottasmenet kikisérte Schafnitz Károlyt a Sunset temetőbe és... ezzel az aktussal lezáródott egy szép élet. . . * ?! * Schafnitz Károly a torontálmegyei Beodra községben született és .71 évet élt. Borbélymester volt, több mint húsz éve saját üzletét vezette, mely nemcsak a magyarságnak, de a város számottevő tényezőinek is találkozó he’.ye lett. Éveken át titkára volt a borbély uniónak, mint kitűnő sakkjátékos tette ismertté nevét. Halálozásának hírét méltatták angolnyelvű laptársaink is. A társadalom osztatlan részvéte fordult az özvegy felé, akit a gyermekei vigasztaltak a gyász napjaiban. Özvegyén kívül Miklós fia, leányai Dóra Katalin, a kitűnő műkedvelő énekesnő, Marx Antalné és Kaba Istvánná, ezek családjai, vejei és kiterjedt rokonság gyászolja a st. louisi magyarság e kiváló fél-fiit. Schafnitz Károly elment közülünk, de emléke élni fog mindannyiunk szivében, akik szerencsések voltunk a közéletben élni és vele együtt dolgozni! ANSWER / THE / CALL/ / 9 % 1
