Verhovayak Lapja, 1952 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1952-10-01 / 10. szám
8-IK OLDAL 1952. október 1. A kétezer dolláros kötvény nem drága Az idők változnak. Ezer dolláros biztosítás, ami azelőtt sok pénzt jelentett, ma már nem rsokat számit. Ugyan mi lehet ennek az oka és hogy lehetne1 rajta segiteni? . Manapság sokat halljuk e^t az idegen szót, hogy “infláció.” Mit is jelent voltaképen ez a .szó? Jó magyar nyelven, kertelés nélkül megmondva az infláció anyit jelent, hogy az a pénz, ami ma van a kezemben, légy idő múlva kevesebbet ér. Mig a második világháború előtt és egy ideig utána is a, gulyáshus fontja 35 centbe került. ma ugyanannyi és ugyanolyan husért 85 centet kell fizetnünk. Épigy a tej ára literenként 16 centről 23 centre emelkedett. Egy villamosjegy még öt év előtt Pittsburghban 8 cent volt, ma 20 cent. Kertelés nélkül kimondhatjuk,, hogy az élet nagyon megdrágult. Amit régen ötven centért kaptunk, az ma egy dollárba kerül. Más szóval egy dollár értéke ma nem több, mint ötven cent. Ne is emlegessük azokat a régi jó időket, amikor 25 centért jobban meg lehetett ebédelni, mint ma másfél dollárért. Egy nagy darab sonkát három tojással “ham and eggs”-nek kisütve tiz centért vesztegettek az éttermekben. Ahogy a mindennapi apró kiadások emelkednek a drágaság, az infláció következtében, úgy a nagy kiadások is megkétszereződnek. Ezer dollár (még öt év előtt szép pénzt, jelentett. Most, ha valaki egy ezer dolláros kötvény értékét,, ezer dollárt, megkapja, savanyú arcot vág hozzá. Mi a drágaság oka? A legfontosabb ok, amelyen asajnos, nem lehet segiteni az, hogy Amerika ellenségektől van körülvéve és nagy hadsereget kell tartania, hogy ellenségei meghúzzák Valamennyire magukat és ne köphessenek a gallérunk alá. De nemcsak a hadi kiadások okoznak drágaságot. Az inflációban a legnagyobb bűnös a könnyelműen vásárló közönség. Sokan, akik látják, hogy a pénz, értéke esik, viszont az emelkedő bérek mindig több pénzt hoznak a házhoz, kezdenek kivetkőzni a maguk igazi mivoltából. A könnyelmű aszszony ma azt mondja: “Az öíegem ma több pénzt hozott haza, most már meg lehet venni azt a szép gyémánt függőt, vagy gyűrűt, amire úgy fájt a fogam. Hadd pukkadjon- meg a szomszéd asszony az irigységtől.” Gazduram se bQlond, ő meg azt mondja: “Eb ura a fakó!” Én mindig csak törjem magam és soha se rúghassak iki a hámból. Itt az erszényem, tele pénzzel. Gyertek pajtások, jma jól kimulatjuk magunkat.” Verhovayak Lapja A pajtások isznak mint a kefekötő, a pénz szalad, gazduram megszeppen, hogy mi vár rá otthon, ha> üres az erszény. A megmaradt kevés pénzen number-eket vásáról és azon aztán az a pénz is elúszik, ami maradt. A fényűzés, a felesleges mulatságok mind hozzájárulnak lahhoz, hogy a pénz értéke romoljon. Ezek a kiadások felesleges dolgokra mennek és elvonják a pénzt a szükséges! cikkektől. A gyémántok, a szerencsejátékok a levegőbe kidobott pénz, mert elvonják a, pénzt igazi céljától, az ipari és mezőgazdasági termeléstől. Hova tehetjük tehát azt a többletet, amit a bérek emelé: iséből kapunk, ha nem akarjuk, hogy az infláció még erősebb legyen? Olyan helyre, ahol azt épitő munkára forditják. Ilyen hely pedig csak kettő van: a biztosítás és a bankbetét. A biztosításra befizetett pénzt ■a társaságok nem hagyják parlagon heverni házi pénztáraikban, hanem befektetik. És nem megy szerencséjátékosok vagy .fényűző asszonyok támogatására. A biztosítási pénzeket a tárisaság értékes dolgokba fekteti, amelyek termelnek és hasznot hajtanak: ingatlanba vagy ipari részvényekbe. És az ebből a pénzből nyitott bányák, gyá, rak vagy vasutak fizetik a bányászokat és mupkásokat, mig a fényűzés elvonja a pénzt a gyáraktól és a bányáktól és ágy végeredményben a bányászoktól és munkásoktól is. Mikor a biztositó testvéri egyesület virágzik, minden erejével igyekszik támogatni tagijait, élénkíteni a társas életet, hazafiasságra, istenfélelemre, sportszellemre tanítani a tagokat, Ha a biztosítási kedv csökken, akkoí hova lesz a testvériség érzése? A biztosítás tehát nemcsak üzlet, hanem társadalmilag szükséges intézmény, amely komoly józanságra vezet és meghiúsítja azok igyekezetét, akik inflációra spekulálnak és könnyelműségre buzdítják az, .embereket. De nem elég, hogy ezután ,is aban a mértékben biztosítsuk magunkat, mint eddig tetítük. Ez,er dollárból régen majdnem kis családi házat is lehetett építeni, de ma már jóval kevesebbet ér. Nekünk meg kell vernünk a mi legnagyobb ellenségünket, a drágaságot. Ne engedjük, hogy a spekulánsok és a drágaság kifogjon rajtunk és végül is a földre terítsen bennünket. Az üzletszerzőkhöz is volna .szavunk a drágasággal kapcsolatban. Ha a lepkefogóval körüljáró egyházfi csupa nikkeleket és tiz centeseket gyűjt össze, méltán megróhat ja a papja. Ma huszonöt centnél kevesebbet tenni a templomi borítékba szégyen. Az Ur szolgájának is élni kell a drágaságban. Épigy ha az üzletszer-Vége a nyári mulatságoknak a szabadban (Folytatás az 1-ső oldalról) ember gyöngének érzi magát egymagában. Érzi. hogy az élet nehéz harcában megértő társakra van szüksége, baráti és testvéri tömörülésre, hogy ne kezdhessen ki akárki vele büntetlenül. Ha semmi nagyobb szervezetbe. nem tartozik bele, senki sem bánja, ha elpusztul is egyedül. Senkinek el nem mondhatja panaszait, senkivel meg nem beszélheti kétségeit. Az asszonyok tudják .legjobban, hogy nem jó egészen elszakadni a világtól. Még mulatni, magunkat jól érezni se tudjuk, ha nem kere-< sünk társakat. Ha a tél nem hozná meg örömeit, mit csinálnának a fiatalok? Ha télen jó kedve kerekedik a magyar embernek, az Egyesület táncestélyein megmutathatja, hogy még ő is helyre: legény. Rátartian járja a lassút, azzal a méltósággal, ami csak; a szép szál magyar emberben van meg. Majd a friss csárdásban alaposan megpergeti a párját, hogy csak úgy repülnek végig ,a tánctermen. A Verhovay Egyesület gondoskodik jó mulatságokról tagjai részére a téli évadban is. De jó mulatság sem jön létre magától. Azt előre, már most, meg kell tervezni és alaposan előkészíteni. Az ősz és a tél az ideje, hogy kivegyük részünket az Egyesület! munkájából. És ez mindenkinek saját érdeke is, ha nem akarja elrontani a téli mulatságokat. Minél nagyobb egy társaság, annál; jobban érezzük magunkat benne. A tudat, hogy a sok nehézség közt nem állunk egyedül, bizalmat ad. Érdekünk tehát mind-í egyikünknek, hogy erősítsük az Egyesületet és uj tagokat hozzunk. Ha valaki a mi tagtársunknak a barátja, az a mi jóbarátunk is. Aki hozza, az biztosítja, hogy derék uj tagtársati kaptunk. Nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akiknek az Egyesület virágzását köszönheti. Ha valamelyik fiók vagy az Egyesület valamely érdemes vezető tagja jubileumot ül hosszú évek fáradságos munkája után, nagyon is megérdemli, hogy ünneplésében a tagtársak minél nagyobb számban résztvegyenek. Az; ily ünnepélyek nemcsak megtiszteltetést jelentenek érdemes tagtársainknak, hanem alkalmat adnak kedélyes baráti összejövetelekre is. Hol máshol találkozzunk jó pajtásainkkal, mint egy ilyen ünnepi ebéden vagy vacsorán, ahol a jó ételek illata csiklandozza orrunkat, ahol asszonyaink megmutathatják konyhaművészetüket, ahol a jó ételeket pompás borokkal öntözhetjük le, ahol a fiatalság igazán elemében érzi magát. A fiatalságról beszélve nem felejtkezhetünk el a színi előadásokról sem. Darázsdereku, jóhangu tagtársnőink szívesen vesznek föl díszes színpadi ruhákat, hogy szép tartásuk, ügyes mozdulataik, behízelgő hangjuk, táncos jókedvük megreszkettesse a fiatalemberek szivét. Nem feledkezik meg az Egyesület azokról sem, akik nem érdeklődnek a tánc vagy a színi mulatságok iránt. A Verhovay Egyesület jól sikerült kuglizó mérkőzései alkalmat adnak arra, hogy bárki megmutathassa — öreg és fiatal, férfi és nő egyaránt milyen biztos és ügyes a keze és a szeme. Az idősebb ember1 bebizonyíthatja a mérkőzésben, hogy a higgadtság sokszor többet ér, mint a nyers erő. A sok mulatság közt ne felejtkezzünk meg azokról sem, akik nem mulathatnak velünk együtt, akik betegeskednek vagy nélkülöznek. Ne felejtkezzünk meg otthon maradt rokonainkról és barátainkról sem, akiket most az orosz csizma a sár fenekére tapos. A jótékonysági bazárokon jószivü nőink ügyessége sok pénzt hozhat össze a szegény nélkülözők megsegítésére. Minden .mosoly egy könnyet törülhet le a szenvedők arcáról. Verhovay asszonyok és leányok, ne fukarkodjatok a mosolyokkal! Egy kedves pillantás sokszor többet-ér, mint a legszebb szavak. Sok-sok módja van annak, hogyan élvezhetjük a tél örömeit, hogyan élvezhetjük azt, hogy mi egy erős egység tagjai! vagyunk. Ezért tehát dolgozzunk, és az Egyesület fiókjai ne dibdáb, anyámasszony, módjára pangjanak, ahol a látogatók csak úgy lézengenek. Élő, eleven, csupa tűz és lelkesedéssel telt) Egyesület kell nekünk. Minél mozgékonyabb az Egyesület, annál fényesebbek a mulatságai és minél jobban érezzük magunkat mulatságain, annál! jobban erősödik az Egyesület is. A kettő neny lehet meg egymás nélkül. ző azzal jön be körútjáról, hogy ő épannyi értékű biztosítást! 'Szerzett most ugyananyi idő ■alatt, mint öt évvel ezelőtt, akkor nem tudja mit beszél. Az öt évvel előbb szerzett ezer dollár biztosítás ezer dollárt, ért, a ma szerzett ezer dolláros biztosítás csak 500 dollárt ér. Ha ugyanannyi értékű biztosítást akar szerezni, akkor névértékben kétszer annyit kell •szereznie. * Ne elégedjünk meg tehát, nyomorúságos ezer dolláros biztosításokkal, hanem értessük meg az ügyfelekkel, hogy a Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen. Nehéz a feladat, de lássuk, melyik üzletszerző tud magasabb cimletü kötvényeket eladni.
