Verhovayak Lapja, 1951 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1951-05-02 / 5. szám
(VERHOVAY JOURNAL) VOL. XXXIV. / 1951. MÁJUS 2. 51 NO. 5 Fényesen Sikerült A 36-ik Fiók 45 Éves Jubileumi Ünnepsége — Marczis Józsefet és Lukács Istvánt lelkesen ünnepelte a diszbankett ............. Április 22-ikén, vasárnap, folyt le a detroiti 36-ik fiók 45-ik évfordulója alkalmából rendezett jubileumi diszbankett és táncmulatság a Dearborn ás Vanderbilt utcák sarkán lévő Magyar Református Egyház nagytermében, melyet teljesen megtöltött az ünnepségen megjelent közel 300 vendég. A rendezőség pompás műsorral kedveskedett a közönségnek, de még a műsornál is szebb volt az a testvéri összhang, őszinte lelkesedés és az ünnepeitekkel szemben megnyilvánuló osztatlan elismerés, mely az egész ünnepélyt jellemezte. Ifj. Bartus János, a 36-ik fiók fiatal elnöke nyitotta meg magyar nyelven az ünnepséget, köszöntötte a vendégeket és felkérte Nyíri Lászlónét az amerikai himnusz eléneklésére. Majd Nt. Becker Jakab, a detroiti evangélikus egyház lelkésze mondott asztali áldást, mely után a fiók fiatal női tagjai ügyesen és gyorsan felszolgálták a finom ebédet, melyet a 36-ik fiók napok óta szorgalmasan dolgozó szakácsnői készítettek a jubileumra. Ebéd végeztével Ifj. Bartus József bemutatta Macker Gyulát, az Egyesület központi alelnökét, az Igazgatóság elnökét, *aki az áldomásmester tisztségét töltötte be nagy tapintattal és körültekintéssel. Macker Gyula alelnök meleg szeretettel köszöntötte a megjelenteket a detroiti 36-ik fiók hármas jelentőségű ünnepélyén, melyen az Egyesület legnagyobb fiókjának tagjai a fiók fennállásának 45-ik évfordulóját, Marczs József ellenőr 35 éves és Lukács István kerületi szervező 25 éves szolgálati jubileumát ünnepük meg. Bemutatta Élő Erzsikét, a fiók egyik uj-Amerikás bájos tagját, aki a Verhovayakhoz intézett szép alkalmi költemény megható elszaválásával nagy sikert aratott. Utána, Lukács István kerületi szervező, nagyvonalú előadásban ismertette a 36-ik fiók történetét, melyet ezen ünnepség részleteiről szóló további beszámolónk során lapunk legközelebbi számában közlünk. Az előadás során nagy tapssal ünnepelte a közönség Erdélyi Józsefet, mint az egyetközönsege. — lent, aki a fiókot alapitó 18 tag közül a 45-ik évfordulón résztvehetett. A lelkesen fogadott történelmi ismertetés után Halász László, a 36-ik fiók szintén uj-Amerikás fiatal tagja, mesterien előadott énekszámaival hódította meg a közönséget, mely alig akarta leengedni a színpadról. Nt. Tóth Tibor, a vendéglátó j református egyház lelkésze, nagy viszhangot keltett üdvözlő beszédével, melyben rámutatott arra, hogy a “testvérsegités terén Isten kezében csodálatos eszköz lett a Verhovay Segély Egylet.” Bencze János központi elnök derűs megjegyzésekkel bevezetett ünnepi beszédében a régmúlt idők harcainak emlékeit idézte fel. Rámutatott arra,) hogy 1909-ben mily válságokon ment keresztül az Egyesület, melyek leküzdése után azonban a fejlődés páratlan korszaka következett, 1924-ben újabb válság érte az Egyesületet, amikor az Insurance Department nyomására be kellett vezetnie a kor szerinti rátákat, Ezt az újítást is a kezdeti súlyos nehézségek leküzdése után hatalmas fejlődés követte. Újítások dolgában Egyesületünk mindég vezetett s más intézmények kénytelenek voltak előbb-utóbb ugyanazokra az utakra térni. Ma is ez a helyzet, de bizonyos az, hogy az újítások bevezetésével járó nehézségek elmúltával a fejlődés újabb diadalmas kora áll előttünk. Majd rátért Marczis József, a 36-ik fiók ellenőre, érdemeinek méltatására. Rámutatott arra, hogy 35 éven át szolgálta az Egyesület fejlődésének ügyét fáradhatatlan odaadással külömböző tisztségekben. A tagság bizalma úgy őt, mint a vele együtt munkálkodó Lukács Istvánt, a központi Ellenőrző Bizottságba is bejuttatta s a ma már hetvenes éveiben járó Marczis József még mindég szilárd oszlopa, kitartó munkása a 36-ik fióknak. Érdemeinek elismeréseként az Igazgatóság kitüntette Marczis József tagtársunkat a Verhovay “Elismert” címmel és az azzal járó diszokmánnyal és szolgálati aranyéremmel, melyet nagy taps kíséretében a(Folytatás a 2-ik oldalon) Isten Hozott Verhovay Testvérek Városunkba, Chicagóba A 8-ik Országos Verhovay Kuglizó Mérkőzés pompás kiállítású emlékalbumának művészi fedőlapját bemutatva, az Országos Mérkőzés Chicagói Bizottsága és az 503, 342, 164, 96 és 37-ik fiókok tagsága igaz szeretettel, magyaros vendégbarátsággal köszönti a Chicagóba érkező Verhovay testvéreket, az ország minden részéből egybegyülő kuglizókat és vendégeket. Felkészülve a Két napos nagy Verhovay találkozóra, a chicagói bizottság a résztvevő fiókok tagjaival együtt ezt üzeni a mérkőzésre indulóknak: “Isten hozott, Verhovay Testvérek, Városunkba, Chicagóba! Érezzétek jól magatokat körünkben! Vegyétek ki részeteket abból a baráti közösségből és kellemes szórakozásból, melyre ez a mérkőzés alkalmat nyújt mindannyiunknak! És ha elmúlt a kuglizó mérkőzés, térietek haza városunkból kellemes emlékekkel és jöjjetek vissza mielőbb, jöjjetek vissza minél többször, hogy felújíthassuk azokat a baráti kapcsolatokat, melyek e találkozó után még szorosabban fognak összefűzni bennünket.” Az Országos Mérkőzés emlékkönyvének fedőlapja igazi művészi alkotás, melyben a kuglizás sportszelleme és az ősmagyar történelem legendás emlékei bámulatos összhangban szerepelnek együtt. A kép felső részében látjuk Csaba vezér vitézeit száguldani a hadak utján és az alsó részében a kuglizó mérkőzés bajnoki nagydiját, melyért Csaba Vezér amerikai leszármazottai fognak megmérkőzni május 5-ikén és 6-ikán a chicagói Lakeview Recreation pályáin. A gyönyörű kép Kaszonyi Lászlónak, az 503-ik fiók művésztagjának alkotása, melynek értékét még külön megnöveli az a tény, hogy ajándékba készítette. A pompás festményről a fényképet. pedig Stefély Lajos tagtársunk készítette. Úgy érezzük, hogy ez a szép kép visszatükrözi azt a nemes szellemet, mely ennek az eddigiek közötti legnagyobb Országos Verhovay Kugiizó Mérkőzésnek résztvevőit és közönségét át fogja hatni.
