Verhovayak Lapja, 1950 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1950-02-01 / 2. szám
4-IK OLDAL 1950. február 1. Verhovayak Lapja VerhovayakJapja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő __________Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő__________ Editor’s Office — Szerkesztősé": 4SS—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-3454 or 1-3455 All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION CÍMÉRE KÜLDENDŐ: 436—442 FOURTH AVENUE, __________________PITTSBURGH 19, PA.__________________ SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada .......................................... $1.00 a year Foreign Countries ......................................................... $1.50 a year Entered at Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. A VERHOVAY ÉLET FONTOS KÉRDÉSEI MIKOR ÉS MIÉRT LEHET OSZTALÉKOT FIZETNI? fájjon tag társainknak, mikor a Verhovay Élet Fontos Kérdéseiről szóló decemberi cikkünket olvasták, eszükbe jutott-e az osztalékok ügye? Tagtársaink közül sokan kérdezték, és pedig joggal, hogy Egyesületünk miért nem fizetett osztalékot az elmúlt két esztendőben? Álljunk meg tehát ennél a kérdésnél és tisztázzuk mindenekelőtt azt, hogy tulajdonképen mi is az az osztalék? A biztosítási osztalék semmiképen sem hasonlítható a részvények után fizetett osztalékokhoz. A részvényesnek kifizetett osztalék befektetett pénzének jövedelmét képviseli. Viszont a biztositó intézmény által fizetett osztalék tulajdonképen visszatérített pénznek felel meg. Minden biztositó társaság a havidijait, illetve biztosítási dijait, a jövő kilátásai alapján számitja ki, még pedig úgy, hogy e kilátásokat nem az elképzelhető legrózsásabb színben, hanem bizonyos józansággal és mérséklettel Ítéli meg. S a biztonság kedvéért valamivel magasabb havidijat fog számítani, mint amilyenre ténylegesen szükség van. így kell eljárni, mert hiszen senkisem tudhatja előre, hogy mit hoz a jövő. Senkisem tudhatja, hogy mához tiz-husz év múlva milyenek lesznek a gazdasági viszonyok. Senkisem tudhatja, hogy mikor tör ki valami súlyos járvány és hány ember életét fogja kioltani. A szokás tehát az, hogy a biztonság kedvéért a biztosítási dijakat, (havidijakat) valamivel magasabban állapítják meg, mint amire rendes körülmények között szükség van. Már most, ha a rendes körülmények megmaradnak, akkor ez a biztonság kedvéért megállapított többlet a halálozási alapon megtakarítást eredményez. Más szóval, a biztosító intézmény nem fogja teljes egészében felhasználni a haláleseti alapra befizetett úgynevezett “tiszta”1 havidijat s ennek révén megtakarítás, többlet, fölösleg jön létre. Lehetséges az is, hogy az úgynevezett “megterhelésből,” vagyis a havidijaknak a kezelési és ügyvezetési költségekre befizetett részéből befolyó pénz több mint elegendő az összes költségek fedezésére, minek következtében itt is megtakarítás érhető el. Végül pedig a befektetett pénzek kamatjövedelme is meghaladhatja azt. amire számítani lehetett és ezen a réven kamatjövedelmi többlet, tehát újabb fölösleg jön létre. Ebből a három tényezőből keletkezik az osztalék. A három tényező közül kettő a kötvénytulajdonosok befizetéseiből jön létre, míg a harmadik, a kamat jövedelmi többlet, a befizetett havidijak befektetése révén jön létre. Világos tehát, hogy a biztosítási osztalékot tulajdonképen nem lehet befektetések jövedelmének tekinteni. Sokkal helyesebb a biztosítási osztalékot olybá venni, mint egy bizonyos felülfizetésnek visszatérítését. A VÁRHATÓ KAMATJÖVEDELEM SZEREPE A HAVIDIJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL Amikor várható kamatjövedelemről Írunk, megint oly kifejezéssel élünk, melyet meg kell magyaráznunk azok számára, akik nincsenek tisztában a biztosítási dijak kiszámításának módszereivel. Legjobban egy példával világíthatjuk meg, hogy miről van sző. Tegyük fel a példa kedvéért azt, hogy egy ezer dolláros kötGYÁSZJELENTÉS 1949. DECEMBER HÓRÓL % A Verhovay Segély Egylet szomorodott szívvel jelenti az alant megnevezett tagok elliunytát: Fiók: A Tag: Neve:Kora: Fiók: A Tag Neve: Kora : 13 Paller István6L 111 Szó'lló'si Györgyné 57 17 Kostyu Ferencné50 138 Nagy Józsefné 54 17 Mikula János72 141 Rojkovics Józsefné 77 22 Tóth Imre68 143 Major Károly 64 29 Ifj. Cseh Imre34 159 Fodor Károly 57 36 Koska Józsefné65 162 Petruska János 69 36 Itácz István65 164 Kálmán L. Imre 37 39 László Jánosné54 164 Szűr Bálint 67 48 Evanitz Antalné67 170 Pucsok Károly 73 48 Lebda László65 174 Katócs Istvánné 84 48 Ballada János67 186 Baffi János, 68 52 Leki Andrásné61 189 Székely Mihály 63 70 Juhász Albert73 208 Soltész József 62 71 Csáki József62 288 Smithoffer Irén 25 89 Moczok Józsefné70 291 Jakabucz Traján 74 98 Szabó János61 466 Fehér Béla 54 98 Tóth Petemé59 566 Buda András 58 98 White James62 566 Oláh Lajos 68 LEGYEN ÁLMUKCSENDES. vényről van szó, melynek tulajdonosa húsz évig fog élni és az egyszerűség kedvéért tegyük fel azt is, hogy sem költség, sem kamatjövedelem nincs. Hogy ilyen körülmények között húsz év alatt ezer dollárt lehessen összehozni, évi 50 dolláros biztosítási dijat kellene számítani. Már most, ha arról van szó, hogy minden egyes évi dijat a befizetés napján be fogunk fektetni, akkor ‘feltételezzük,’ hogy a befektetett pénz bizonyos kamatláb szerint fog gyarapodni. Nyilván csakis feltételezésről lehet szó, amikor “várható” kamatjövedelemről beszélünk, mert hiszen senkisem tudhatja bizonyosan előre azt, hogy egy húsz évi időszakon át mily kamatláb mellett lehet majd jövedelmeztetni a befektetéseket. Ha például feltételezzük azt, hogy a befektetett pénzek 3 %-ot fognak kamatozni, akkor e ‘várható kamatjövedelem’ alapján az évidiiat $36.13-ban lehetne megállapítani, mert ha minden évben $36.13-t fektetünk be 3 %-os kamatláb mellett, akkor húsz év múlva ezer dollárunk lesz. Persze, ha feltételezhetnénk azt hogy a kamatláb 3Vs vagy 4 %-os lesz, akkor az évi dij ennek megfelelően alacsonyabb volna. Az igy “feltételezett kamatláb” alapján várható kamatjövedelem tehát lényeges szerepet játszik az életbiztosítási dijak megállapitásánál, mert hiszen a fentiekből nyilvánvaló az, hogy az úgynevezett “tiszta havidijat,” vagyis a havidijnak a haláleseti alapra befizetett részét az a “feltevés” határozza meg, melynek alapján megállapítják azt, hogy a kötvény érvényességének időtartama alatt milyen kamatláb mellett mennyit, fognak jövedelmezni a befektetett biztosítási dijak. KÉTFÉLE KÖTVÉNY VAN Mindenkinek tisztában keli lennie azzal, hogy a biztositó intézmények nem minden kötvény után fizetnek osztalékot. Kétféle kötvény van: az egyiket, mely lehetővé teszi az osztalékok fizetését, “részesedő” kötvénynek nevezik, a másikat pedig, mely nem fizet osztalékot, “nem részesedő” kötvénynek nevezik. Más szóval, ha arra az eshetőségre kívánunk számítani, hogy a jövőben osztalékot kapjunk, akkor “részesedő” kötvényt veszünk és magasabb biztosítási dijat fizetünk. A “nem részesedő” kötvény tulajdonosa nem kap osztalékot, viszont megelégszik azzal, hogy alacsonyabb biztosítási dijat (havidijat) fizet, őt nem aggasztja a viszonyok változása, mert biztosításának ára meg van határozva. Ezzel szemben a “részesedő” kötvény tulajdonosa biztosításának költsége változik aszerint, hogy időről időre mennyit kap vissza biztosítási osztalék formájában a befizetett dijakból. ALACSONY JÖVEDELEM — MAGAS KÖLTSÉGEK Mi köze van mindennek ahhoz a kérdéshez, hogy miért nem fizet Egyesületünk két év óta osztalékot? Nagyon sok. Ha összehasonlítjuk a mi régebbi havidijainkat osztalékokban nem részesedő kötvények dijaival, akkor azt látjuk, hogy a mieink alacsonyabbak voltak. Ha pedig a mi havidiiaink alacsonyabbak voltak az osztalékokban nem részesedő kötvények dijainál, akkor nyilván a mi havidijainkban felülfizetés nem szerepelt s igy nem is várhattuk havidjunk bármily részének visszatérítését. Hiszen még az osztalékokban részesedő kötvényeknél sincsen garancia arra, hogy a kötvénytulajdonos fog osztalékot kapni. Osztalékot fizetni csak akkor lehet, ha rendes ügyvezetés mellett és rendes viszonyok között halálozási arányszámunk, (Folytatás az 5-ik oldalon)
