Verhovayak Lapja, 1949 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1949-12-07 / 12. szám

2-IK OLDAL 1949. december 7. Verhovayak Lapja GÁBOR ISTVÁN- (Folytatás az 1-ső oldalról) A hosszú küzdelem, mint tudjuk, végül is győzelemmel vég­ződött. 1923-ban az Egyesület törvényes alappal rendelkező biz­tositó intézménnyé vált és ezzel rálépett a . fejlődés útjára. Az átalakulás első két nehéz esztendeiében Gábor István végezte a titkári hivatalnak nagy mértékben megnehezült teendőit 1925 novemberéig, amikor végleg beadta lemondását tisztségéről, mely­ben felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tett az amerikai ma­gyarság e legnagyobb intézményének. Már megvált az Egyesület vezetőségétől, amikor a központi hivatal Pittsburghba költözött, amit szintén ö kezdeményezett még titkári működésének idején, be már akkor Gábor István más mezőkön folytatta az élet harcát. Egyike volt az első ma­gyar floridai települőknek, akik a narancsligetek világában pró­báltak uj életet kezdeni. Volt akiknek sikerült, de Gábor István nem volt közöttük. Csalódottan tért vissza északra s itt egy évig a Northwestern vasúttársaságnál dolgozott, majd vendéglőt nyi­tott Pitsburghban. Egy ideig Ronkonkomán lakott. Sokat pró­bált. sokat küzdött, mindég becsülettel, kemény munkával,-tiszta kézzel . . . De a Verhovay jövőért folytatott harc, melynek munkás élete legszebb tizenhat esztendejét áldozta oda, nem engedte teljesen elszakadni az Egyesülettől. 1935 márciusában visszajött és szer­vező lett abban az időben, amikor hosszú pangás után a fejlődés útjára lépett a Verhovay. És a következő és junius 1-jén belépett a központi alkalmazottak sorába s velük élte. velük dolgozta át azokat az éveket, melyek során a lemondása idején húszezer ta­got számláló Egyesület taglétszáma hatvanezer fölé emelkedett s vagyona, mely titkári hivatalba való lépése idején 25,813 dollár volt, csaknem elérte a 11 milliót. “Gábor bácsi” — mert a központi hivatalban mindenki csak igy szólította — sohasem emlegette fel, hogy ennek az óriási fej­lődésnek elérésében neki milyen nagy része volt. Tőle ugyan el­felejthette azt az egész világ. Hervadhatatlan érdemeinek emlé­két azok ápolták, akik mellette álltak a harcban, vele együtt dol­goztak a Verhovay jövőért. Ő megelégedett azzal, hogy a mun­káját végezhette. S végezte páratlan odaadással, korát megha­zudtoló frissességgel, a rá sirig jellemző lelkiismeretességgel s az­zal a tiszta mosollyal kék szemében, melyre a múltnak sok-sok csalódása sohasem tudott árnyékot vetni. Januárban lett volna 80-ik születésnapja s ha megérte vol­na, a munkát folytatta volna tovább is, akármeddig. Erőt adott neki hitvesének áldott jósága, leányának rajongó szeretete, fiá­nak hálás ragaszkodása, unokájának Ígéretes élete. De erőt adott neki az a tudat is, hogy nem élt hiába, nem harcolt hiába, hi­szen nap-nap után látta annak bizonyságát abban az Egyesület­ben, melynek fejlődése aranybetükkel irta be Gábor István nevét a szivünkbe . . . Gábor Bátyánk, Isten Veled, pihenj békességben. S azért, ■amit érettünk tettél — áldjon meg mindörökké a Mindenható! A PENNA. FRATERNAL CONGRESS KONVENCIÓJA PITTSBURGHBAN A száz fraternális biztositó egyesületet felölelő “Pennsylvania Fraternal Congress” november 15—16-ikán. kedden és szerdán tartotta meg idei konvencióját Pittsburghban, a William Penn szállodában. A konvención az alkotó intézmények közös problé­máit tárgyalták és elsőrendű szakemberek előadásait hallgatták meg a Pennsylvania minden részéből egybegyült egyesületi tiszt­viselők. A Verhovay Segély Egyletet a központi tisztikar képvi­selte. Révész Kálmán központi titkárt, aki az elmúlt évben a máso­dik alelnöki tisztséget töltötte be, ez a konvenció a Pennsylvania Fraternal Congress első alelnökévé választotta meg. Szabó János központi számvevő volt a konvenció fénypont­ját, a diszbankettet, megrendező bizottság elnöke. A banket fé­nyesen sikerült s a nagytermet teljesen megtöltő közönség egy­hangú lelkesedéssel nyilatkozott a magas színvonalú műsorról, melynek során Pennsylvania állam biztosítási felügyelője, Hon. James F. Malone, tartott lebilincselően érdekes és tanulságos előadást az életbiztosításról, mint a társadalom-biztosítás egyet­len megbízható eszközéről., melynek szerepét a kormány által kezelt aggkori és özvegyi nyugdíjrendszer sohasem lesz képes betölteni. A beszédet mulattató előadás követte, mely egy órán keresz­tül állandó kacagásban tartotta a közönséget. A bankett előtt és közben egy háromtagú zenekar a különféle nemzetiségek ere­deti zeneszámaival szórakoztatta a közönséget. A Pennsylvania Fraternal Congress az amerikain kívül leg­alább húsz különféle nemzetiségnek egyesületeit képviseli. Az idei nagygyűlés is példája volt annak, hogy a különféle nemzetisé-Nagysikerü összejövetel Gál Imréné tiszteletére — Pokorny Ferenc volt az áldomásmester, Kolozsváry Kálmán az Igazgatóság kitüntetést. Szabó Istvánné a fiók ajándékát adta át a 361-ik Női Fiók pompás ünnepélyén. — Abból az alkalomból, hogy az Igazgatóság a Verhovay “Elismert” kitüntetést adta meg a clevelandi 361-ik női fiók népszerű közszeretetben álló ügykezelőjének, Gál Imré­­nének, a fiók november 6-ikán, vasárnap, nagyszerűen sikerült összejövetelt rendezett, melyen az ünnepelt tiszteletére meg­jelentek nemcsak a 361-ik fiók­nak úgyszólván összes tagjai, hanem több testvérfióknak, egyéb magyar testületeknek képviselői, sőt több városi tiszt­viselő is. Az emlékezetes ünnepségen Pokorny J. Ferenc, az ohioi ál­lami italüzletek felügyelője, rá­dió igazgató, töltötte be az ál­domásmesteri tisztséget, ki megnyitó beszédében oly meg­­kapóan ecsetelte Gál Imréné nagyszerű egyletépitő munká­ját, hogy az egész közönséget magával ragadta. Lélekemelő megnyitó imát mondott Nt. Dr. Leffler Andor, a clevelandi El­ső Magyar ág. h. ev. egyház ki­váló lelkésze, majd Kolozsváry Kálmán igazgató átadta az “Elismert” kitüntetést, az aranyérmet és a szolgálati díszoklevelet az ünnepeltelek. Gál Imréné ügykezelői tevé­kenységének eredményeit mél­tatva rámutatott arra, hogy Cleveland városában igen nagy tere van az egyletépitő mun­kának S á 361-ik fiók ügykeze­lőjét méltán éri az elismerés azért, hogy a lehetőségeket fel­ismerve, szivvel-lélekkel vetet­te bele magát a munkába, melynek eredményeképen több mint száz taggal gyarapította fiókja taglétszámát. Szeretet­tel kérte, hogy folytassa ezt a szép munkát, mert bár Cleve­­landban ma már közel ötezer tagja van egyesületünknek, a harmincezer főnyi magyarság körében még mindég igen na­gyok a szervezési lehetőségek s Egyesületünk élmunkásaira esik az a feladat, hogy e nagy lehetőségekkel élve fejlesszék a Verhovay Segély Egyletet az amerikai magyarságnak ezen egyik legnépesebb kolóniájá­ban. Kolozsváry Kálmán igazgató­nak nagy tapssal fogadott be­széde után Phan Jánosné, a műsor bizottság elnöknője gra­tulált Gál Imrénének a 361-ik Női Fiók össztagsága nevében, melynek értékes ajándékát, egy gyönyörű aranykarkötő órát, Szabó Istvánné, a 361-ik fiók elnöknője adta át az ünneped­nek. Kádár Zsigmondné pedig személyes ajándékával, egy igen szép melltü és fülönfüg­gő készlettel lepte meg Gál Imrénét, aki meghatottál! fo­gadta a szép ajándékokat. Szép beszédekkel méltatták az ünnepelt érdemeit Nt. Dr. Leffler Andor, Jack P. Russel, a 16-ik kerület városi tanácso­sa, Mary K. Sotak, a 29-ik ke­rület városi tanácsosa, Muzslay József, a Szabadság belső mun­katársa, Drótos József, a 45-ik fiók elnöke, Mikula János, a 45-ik fiók ellenőre és Balogh Lajos, a 45-ik fiók titkára (kik mindhárman szintén “Elis­mert” tagjai Egyesületünk­nek), Bosvay János, Fodor Jó­­zsefné, Kish József, ki a Wood­man of the World 212 és a Woodman Circle 77 osztályait, képviselte, Krupanszky József, a városi dologház igazgatója, Kádár Zsigmond, Torda Jakab, a 14-ik fiók tagjai, Pálinkás Imréné, az 54-ik fiók ügykeze­lője, Doby Gyuláné, Muskocz­­ky Józsefné, Oczverak György­­né, Kolozsváry Kálmánná és Domokos Józsefné. A fiók ne­vében köszönetét mondtak a vendégeknek megjelenésükért Phan Jánosné és Szabó István­ná. Az üdvözlő beszédek elhang­zása után az áldomásmester bemutatta a kitüntetett ügy­kezelőnő családját, férjét, Gál Imrét, és fiát, Városi Lajost, ki a második világháborúban ka­pitányi rangban vett részt, va­lamint leányát, Nagy István­­nét. és unokáit. Gál Imre a család nevében köszöntötte fel a feleségét, majd Gál Imréné^ mondott meghatódottan köszö­netét az őt ért megtisztelteté­sért és a gyönyörű ajándéko­kért. “Egyike életem legboldo­gabb napjainak ez,” mondotta Gál Imréné. “Mindég szívesen dolgoztam az egyesületért és ha volna még egy kitüntetés, azért is versenyre kelnék.” A közönség véget nem érő tapssal ünnepelte a kiváló ügy­kezelőnőt. majd a 361-ik fiók tagjai finom szendvicsekkel, nagyszerű süteményekkel és kávéval vendégelték meg a megjelenteket. Gulyás István, aki valósággal művésze a har­monikának. és Gyüre Ferenc énekes pompás zeneszámokkal _ szórakoztatták a lelkes közön­séget, mely a késő esti órákig maradt együtt a Verhovay Ott­hon kistermében, ahol ez a mindenképen nagysikerű és emlékezetes összejövetel le­folyt. Elismerésünkkel és jókiván­­ságainkkal csatlakozunk a 361- ik Női Fiók lelkes tagságához §s szívből kívánjuk Gál Imré­né elismert tagtársnőnknek, hogy eredményes munkájával tliég^ sok dicsőséget szerezzen úgy magának, mint fiókjának és egyesületünknek. gek a legnagyobb megértésben és kölcsönös jóakarattal tydják megtárgyalni a közös ügyeiket, amint ezt Révész Kálmán, mint a Pittsburghi és Vidéki Fraternális Egyletek Szövetségének el­nöke, a Pennsylvaniai Fraternális Kongresszust Pittsburgh váro­sában köszöntő beszédében is hangsúlyozta. )

Next

/
Thumbnails
Contents