Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1947-10-15 / 20. szám

16-IK OLDAL 1947. október 15. ________________ Verhovayak Lapja Miért kellett módosítanunk a betegsegélyzés szabályait? — Törvényes Tartalék Alappal Rendelkező Betegsegélyzést Követelnek a Biztosítási Felügyelőségek. — Az elmúlt nagygyűlés szá­mára a Betegsegélyző Osztály alapszabályainak módosítása jelentette a legnehezebb fel­adatot. Megírtuk lapunkban, hogy Egyesületünk biztosítási szakértője az Insurance De­partment határozott utasításá­ra egy módosítási tervezetett terjesztett a delegátusok elé, melyet ők azonban nem fc gadtak el. A tervezetet már előzetesen s feltételesen jóvá­hagyta az Insurance Depart­ment s igy annak elvetése igen kényes helyzetbe hozta egye­sületünket a biztosítási fel­ügyelőséggel szemben. Megér­tette ezt a nagygyűlés is és ezért utasította az actuary-t hogy igyekezzen valami má" elfogadható javaslatot kidol­gozni, hogy ezzel elkerülj ü' annak látszatát, mintha nagy­gyűlésünk egyenesen szembe ■ helyezkedne a biztosítási fel­ügyelőséggel. Az actuary az utasításnak eleget is tett. Uj javaslatot dolgozott ki, melyre nézve meg­van a remény, hogy azt az állami felügyelőség is jóvá­hagyja. S mivel a nagygyülési delegátusok úgy érezték, hogy a második javaslat a tagság­­szempontjából e 1 ő n y ö sebb, mint az első, elfogadták azt. Már most a konvenció által elfogadott alapszabály módosi: tások végső jóváhagyásra a no­vemberi kerületi gyűlések elé kerülnek. Nagyon fontos tehát, hogy az Egyesület minden tag­ja, s velük együtt a kerületi delegátusok is teljesen tisztá­ban legyenek azzal, hogy e kérdés megoldása alól kibújni nem lehet. Az alábbi felvilágo­sítás bizonyára meggyőzi ugv a betegsegélyző osztály tagjait, mint a kerületi delegátusokat arról, hogy a konvenciót a ki­kerülhetetlen szükségszerűség vezette a betegsegélyzés szabá­lyainak módosításában. Az eredeti szabályok. A Betegsegélyző Osztály alapszabályainak három pont­ját módosította a nagygyűlés. Az eddig érvényben lévő alap- - szabályok szerint e három pont ' a következőket biztosította a betegsegélyző osztály tagjai­nak: 1.) összesen 62% heti be­tegsegélyt minden esetben, 2.) évenként nem több mint 25 heti betegsegélyt és 3.) baleset­ből származó munkaképtelen- . ség esetén betegsegélyt a be­tegség vagy sérülés első nap- ! jától kezdve, feltéve, hogy az \ hét napnál hosszabb tartamú, j A módosítások. A fenti három pontot a kon­venció a következőképen mó­dosította: 1.) Egy és ugyan­azon folytatólagos betegség­­esetén a tag legfeljebb 50 heti beteg segélyben részesülhet. Minden más esetben. azonban továbbra is 62 % héten át jo­gosult a betegsegélyző osztály tagja a betegsegélyre. 2. ) Betegsegélyt az Egyesü­let ezentúl minden esetben csakis a munkaképtelenség 8- ik napjától kezdve fizet. Más szóval, balesetből származó munkaképtelenségért ezután nem jár betegsegély az első hétre s igy minden betegse­gély igénylés egyforma elbá­násban részesül. 3. ) A betegsegélyző osztály tagjai ezentúl egy naptári év folyamán legfeljebb 20 héten át részesülhetnek betegsegély­ben, az eddigi 25 hét helyett. (Megjegyezzük itt azt, hogy ez utóbbi pontra vonatkozó­lag téves magyarázatot adtunk lapunk múlt heti számában. Az első Ízben benyújtott ja­vaslat hatása alatt félreértet­tük a konvenció áltcd végül is elfogadott javaslatot, melyet úgy értelmeztünk, hogy az csak a 65 éven felüli, 1944 ja­nuár 1 előtt beállt tagokra vonatkozik. Ez tévedés. A fenti pont a betegsegélyző osztály minden tagjára vonatkozik.) Magyarázat. Ha a módosított szabályokat nézzük, akkor látjuk, hogy oly változtatásokról van szó, melyek a betegsegélyző osztály legtöbb tagját nem fogják érin­teni. Az első pont csak azokra a nagyon kivételes esetekre vo­natkozik, amikor a tag egy­folytában egy és ugyanazon betegség (rák. tüdővész, stb.) címén kénytelen betegsegélyt igényelni. Az átlagos betegség nem tart évekig. Igen-igen rit­ka eset az, amikor valaki két és fél évig beteg, már pedig 50 heti betegsegélyt csak ennyi idő alatt igényelhet egy tag, ha minden évben kiveszi a ki­fizethető betegsegély teljes ösz­­szegét. Viszpnt minden egyéb esetben a betegsegélyző osztály tagjai továbbra is 62% heti betegsegélyre jogosultak. A második pont módosítása a balesetek után eddig fizetett első heti betegsegélyt küszö­bölte ki. Ezt már a konvenció előtt több kerület javasolt" hivatkozással arra, hogy az egyesület ne tegyen külömb­­séget a baleset és a betegség okozta munkaképtelenség kö­zött. Ennek alapján úgy érez­zük, hogy ezt a módosítást ép a benne érvényesülő egyenlő­­ségi elv miatt tagtársaink többsége nem fogja nehézmé­­nyezni. A harmadik pont alapjában véve egyetlen tagnak sem je­lent rövidséget. Mert bár egy naptári év folamán a tag az eddigi 25 hét helyett ezután csak 20 hétig részesülhet be­tegsegélyben, ez a tagnak járó betegsegély végösszegét nem rövidíti meg, mert hiszen ez­után is 62% heti betegsegélyt fizet ki Egyesületünk, kivéve azokat az igen ritka eseteket, amikor megszakítás nélküli, folytonos, egy és ugyanazon betegség címén igényli egy tag a betegsegélyt. A Betegsegélyző Alap Megszilárdítása. Tény az, hogy a betegsegély­ző osztály tagjainak 90%-át sohasem fogják érinteni ezek a módosítások. A többi 10 ri sem fog tényleges veszteséget szenvedni kivéve azokat a rit­ka eseteket; amikor egyfolytá­­bani betegségről van szó. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy minden biztosítási intéz­mény igyekszik az ily esetekből kifolyó túlságos segélyigénylé­sek ellen védekezni. Viszont, bár a tagság túl­nyomó többségét kár nem éri. e módosítások kétségtelenül meg fogják szilárdítani beteg­segély alapunkat, melynek a legnagyobb terhet ép a kivéte­lesen hosszadalmas betegsé­gekből folyó igénylések jelen­tik. Persze itt az a kérdés merül fel, hogy oly rosszul áll-e a be­­tegsegélyzési alapunk, hogy annak megszilárdítására szük­ség van? Erre csak kettős fe­leletet adhatunk: Nem, a be­­tegsegélyzési alap nem áll rosz­­szul s igen, a megszilárdításra szükség van. S ez nem ellent­mondás, mint alább kitűnik. A betegsegélyző alap állapota. A Hites Könyvelési Szakértő rámutatott a jelentésében ar­ra, hogy az állami biztosítási felügyelőség helyteleníti a be­tegsegélyző alap eddigi kezeié sének módját. Megkívánja, hogy a betegsegélyző osztály tagjai ép úgy szakszerű szá­mítások alapján megállapít- ; tandó havidijakat fizessenek mint az életbiztosítási osztály tagjai. A Biztosítási Felügyelőség utasítására Egyesületünk act­­uary-ja tanulmányozás tárgyá­vá tette betegsegély alapun­kat. Bár megállapításai egyez­nek a hites könyvelési szakér­tőével, abban mégis külöm­­böznek, hogy az actuary sze­rint a havidijak emelésére nincs szükség! Ez már magá­ban véve is bizonyítéka annak hogy betegsegélyző alapunk állapota kielégítő. Ezt külön megerősíti az a tény, hogy az Insurance Department e te­j kintetben egyetértett az act­­j uary-val. Mindketten meg- I egy esztek azonban abban. I hogy a betegsegélyző osztály szabályait a modern biztositá­­si követelményeknek megfele­lően módosítani kell, hogy be­tegsegélyző alapunk jövendő­beli fizetőképessége is 100%­­os legyen. A biztosítási felügyelőség ily irányú követelései egyre nyo­­! matékosabbá váltak az elmúlt I évek folyamán. Voltak biztosi­­■ tó egyletek, melyek abban a meggyőződésben, hogy betegse­gélyző alapjuk kielégítő, ellen­­! szegültek a biztosítási hatósá­gok kívánságainak és ennek volt következménye például az. hogy az egyik, azóta beolvadt magyar testvérsegitő egyesü­let kénytelen volt beszüntet­ni fiókjait New York állam­­ban. Tudjuk, hogy egyetlen ; Vei'hovay tag sem akarja egye­sületét hasonló helyzetben lát­ni és ép ezért nincs más hát­ra, mint eleget tenni a bizto­sítási felügyelőségek jogos kö­vetelményeinek. Tulajdonképen mi az, amit I a biztosítási felügyelőség kö­vetel? A válasz egyszerű: azt követeli, hogy a betegsegélyzés is helyeztessék törvényes tar­talék alapra, úgy mint az élet­biztosítás. Ugyanezzel a követeléssel állt szemben egyesületünk életbiz­tosítási osztálya 1924-ben, ami­kor kénytelenek voltunk a kor szerinti rátákra rátérni. Most az Insurance Department egy lépéssel tovább megy és azt kí­vánja, hogy a betegsegélyző alapoknak is törvényes tarta­lékkal kell rendelkezniük. Ezt egyes biztosítók csak a ráták emelésével képesek megvalósí­tani. mások pedig a betegsegé­lyek csökkentésével. Egyesüle­tünk betegsegélyző alapjának szilárdságát bizonyítja, hogy hy gyökeres változtatásra nincs szükség. Viszont a fenti 3 pont­ban leirt enyhe módosítások már elegendőek lesznek ahhoz, hogy betegsegélyző alapunk­nak a jövendő fizetőképessé­gét is 100%-osnak ismerje el az Insurance Department. Ennél többet nem követel és ennél kevesebbel nem elégszik meg a biztosítási felügyelőség. Hisszük, hogy tagtársaink a fenti felvilágosítások birtoká­ban meg fogják érteni Egyesü­letünk helyzetét és lehetővé teszik a kerületi gyűléseknek azt, hogy a konvenció által el­fogadott módosításokat magu­kévá tegyék. BUY U. S. SAVINGS BONDS

Next

/
Thumbnails
Contents