Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-10-01 / 19. szám
1947. október 1 9-IK OLDAL Verhovavak Lapja (Folytatás a 8-ik oldalról) sok elé Daragó József felebbezésének .ügye. Nemcsak a delegátusoknak, hanem a nagyközönségnek a kíváncsiságát is végsőkig feszitette a hét napos várakozás. Hires üggyé nőtte ki magát ez a felebbezés. Már a kora délutáni órákban valóságos népvándorlás indult meg a Fort Pitt szállóba annak hírére, hogy a “Daragó ügy” kerül a szőnyegre . . . Délután három órára már több mint száz helybeli és vidéki vendég volt a teremben! Kolozsváry Kálmán gyűlésvezető elnök megnyitotta a gyűlést és felszólította Nyers Istvánt, a Felebbezési Bizottság elnökét, és Pálos Ernőt, a bizottság jegyzőjét, hogy tegyék meg a jelentésüket. Ami tulajdonképen előre látható volt, ekkor következett be. Indítvány hangzott el. hogy az Egyesület érdekében a nagygyűlés ezt az ügyet zárt ülésen tárgyalja. Nyers István, a bizottság elnöke nyílt gyűléshez ragaszkodott azon a cimen, hogy nincs titkolni való. Hoszszas vita támadt, mely végül is azzal végződött, hogy a nagygyűlés az ügynek nyílt gyűlésen való tárgyalását határozta el. Közben Daragó József szót kért és a nagygyűlés engedélyt adott neki arra. hogy beszéljen. De Mátyássy István jogtanácsos tiltakozott mind a két döntés ellen. Megmagyarázta, hogy az érdekelt felet a konvenció csak a vizsgálat eredményeinek felolvasása után hallgathatja meg. A nvilt gyűlésre vonatkozólag pedig megállapította, hogy úgy az Egyesületnek, mint Daragó Józsefnek érdeke az, hogy a gyűlés megsemmisítse előbbeni határozatát. A delegátusok közül sokan hevesen tiltakoztak, mire a jogtanácsos erélyesen követelte, hogy a nagygyűlés fogadja meg a tanácsát, mert küldőiben az esetleges következményekért nem vállalhat felelősséget. ügy látszik, hogy a felelősséget más sem volt hajlandó vállalni, mert erre a nagygyűlés megsemmisítette előbbeni határozatait és kimondta, hogy zárt gyűlést rendel el. A vendégek és a sajtó képviselői erre kivonultak a teremből, melyben zárt ajtók mögött indult meg a tárgyalás. A zárt gyűlés közel két és fél óráig tartott, ami nem sok. ha azt vesszük, hogy a delegátusok előbb meghallgatták a száz oldalas jegyzőkönyv felolvasását, majd pedig Daragó Józsefnek csaknem egy órás beszédét. Vitára tehát nem sok időt fordítottak a delegátusok, akik a legnagyobb csendben és békességben hozták meg döntésüket, mely szerint 76 szavazattal 69 ellenében kimondták, hogy Daragó Józsefet nem ismerik el delegátusnak. Ezzel véget is ért a konvenció hetedik napja. A delegátusok kivonultak a teremből a folyosóra, ahol persze az érdeklődők kérdéseikkel ostromolták őket. Kitűnt, hogy a delegátusok meg voltak nyugodva. Izgalomnak nyoma sem volt. Az egész ügy azért húzódott el ily sokáig, mert bonyolult volt, nem pedig azért, mert a vizsgálat szörnyű titkokra vetett volna fényt. Ez már abból is kitűnik, hogy a többségi párt csak 7 szavazattal győzött. Ha az Egyesületet súlyos kár érte volna, akkor heten se lettek volna, akik Daragó József elismerése mellett foglaltak volna állást. Minden mende-monda ellenére ép a Daragó József, volt központi elnök, mellett leadott 69 szavazat bizonyítja azt, hogy a zárt gyűlés elrendelését nem azért kérték, mert az Egyesületnek titkolni való botránya van, hanem azért, hogy Daragó Józsefet mentesítsék ügyének a nagy nyilvánosság előtti megtárgyalásától. Szeptember 9. Kedd. A névsor és a jegyzőkönyv olvasása után Kolozsváry Kálmán a nagygyűlés nevében mondott hálás köszönetét a Felebbezési Bizottság minden egyes tagjának azért az alapos, önzetlen és lelkiismeretes munkáért, melyet végeztek. Értékes szolgálatot tettek az Egyesületnek, melyért őszinte elismerés illeti meg őket. Kolozsváry elnök ezután bejelentette, hogy levél érkezett Subits József volt kerületi szervezőtől. Mivel azonban levelének tartalmával az Igazgatóság megkerülésével fordult egyenesen a konvencióhoz, azt a nagygyűlés nem tárgyalhatta, hanem áttette az Igazgatósághoz. Folytatódott az alapszabályok módosítása. Az Igazgatósági Kerületek. Indítvány hangzott el arra nézve, hogy osztassák be a Verhovay tagság igazgatósági kerületekre és minden kerületből válasszon egv igazgatót a nagygyűlés. Ez a kérdés sokat foglalkoztatta a közvéleményt az elmúlt hónapokban. Több kerület ily értelmű javaslatot tett a nagygyűlésnek. Ép ezért az Igazgatóság már jó előre elrendelte, hogy a központi hivatal készítsen egy beosztást, hogy amennyiben a konvenció a javaslatot magáévá tenné, fennakadás ne legyen annak megvalósítása körül. A túlnyomó többség a javaslat mellett volt kezdettől fogva. De azért hosszasabb vita lett belőle mégis. Különösen a második generációs tagság képviseleti aránya körül forgott a vita. Eddig a 12 tagú igazgatóságnak (beleértve a két alelnököt) 8 magyar és 4 ifjúsági tagja volt. Egyesek a fiatalok közül azt kivánták, hogy a nagygyűlés emelje fel az ifjúsági és amerikai tagságot képviselő igazgatósági tagok számát. Mások azt indítványozták, hogy e tekintetben is a taglétszám arányában válassza meg a nagygyűlés az Igazgatókat. Ezt persze inkább magyar kerületek képviselői inditványozták, akik úgy érezték, hogy az ifjúságnak aránylag tulnagy képviselete van, mert hiszen a konvención csak 15 delegátus képviselte az angol kerületeket, mig a magyar kerületek részéről 133 delegátus volt jelen. Itt azonban már Révész Kálmán központi titkár mutatott rá arra, hogy a két tagsági csoport arányára nem mérvadó az angol kerületek száma, hiszen a magyar fiókoknak is rengeteg második generációs és egyéb nemzetiségű tagja van. Sokkal inkább mérvadó a két hivatalos lap olvasói számának aránya. S ma már az angol lapnak majdnem annyi olvasója van, mint a magyarnak. (A két lap együttes olvasótáborából 59%-nak jár a magyar és 41%-nak az angol lap.) A vitát végül is Ári B. Albert alelnök döntötte el azzal a kijelentéssel, hogy az ifjúsági tagság meg van elégedve a jelenlegi képviselettel az Igazgatóságban, viszont kéri, hogy a konvenció ne vegye el tőle azt, amit már megadott neki. A nagygyűlés erre elhatározta, hogy nyolc igazgatósági kerületet alkot. Mindegyik kerületből egy magyar igazgatót választ. És minden két kerületből egy angol igazgatót választ. Az Igazgatóság által elfogadott kerületi beosztás is ennek alapján készült és igy a konvenció, némi magyarázat után elfogadta azt. Magyarázatig főként azért volt szükség, mert földrajzi és hasonló okok miatt a kerületek taglétszámát teljes lehetetlenség volt egész pontosan egyformán elosztani. A konvenció végül is belátta, hogy a beterjesztett beosztásnál m e g f e 1 e lőbbet nem lehet kidolgozni. Az Igazgatósági kerületek beosztása a következő: I. NEW YORK. Ide tartozik az 1, 1/B, 1/C, 2, 2/B és a 6-ik nagygyülési választó kerület, melyet 17 delegátus képviselt e nagygyűlésen. II. KELET PENNSYLVANIA: 3, 3/B, 4, 4/B, 4/C, 4/D. 5. 5/B és 31-ik kerület melyet 16 delegátus képviselt. III. NYUGAT PENNSYLVANIA (északi rész): 8, 8/B, 8/C, 9, 10, 11, 11/B és 8/D kerület, melyet 17 delegátus képviselt. IV. NYUGAT PENNSYLVANIA ÉS DÉLVIDÉK: 12, 12/B, 13, 14, 15 és 32-ik kerület, melyet 17 delegátus képviselt. V. DÉL OHIO: 16, 16/B, 17, 17/B, 17/C, 20, 22, 23, 23/B kerület, melyet 20 delegátus képviselt. VI. CLEVELAND VIDÉKE: 18, 19. 19/B, 7, 7/B, 21 és 33-ik kerület, melyet 19 delegátus képviselt. VII. MICHIGAN: 24, 25, 25/B, 30 és 34-ik kerület, melyet 18 delegátus képviselt.. VIII. ILLINOIS-INDIANAWISCONSIN-N YUGAT: 26, 26/B 26/C, 27. 27/B, 27/C, 28, 29, 30/B és 35-ik kerület, melyet 24 delegátus képviselt. Gyors ütemben hozta meg ezután a konvenció a következő határozatokat: Az alelnököket a nagygyűlés választja. A legtöbb szavazatot nyert magyar és ifjúsági igazgató lesz az Egyesület első és második alelnöke. A "központi elnöki tisztség megüresedése esetén az Igazgatóság a két 'alelnök közül választja ki az utódot. A következő konvenciótól kezdődőleg az igazgatóság megbízatása konvenciótól konvencióig tart. Az igazgatóság hatásköréről szóló cikkely olvasása alkalmával ismét felmerül a panasz, hogy az Igazgatóság felemelte a központi tisztviselők fizetését, amire több delegátus szerint joga nem volt. Megjegyzendő, hogy a delegátusok nem kifogásolták az emelés tényét, hanem azt, hogy az Igazgatóság nem bocsáj tóttá a delegátusok elé szavazásra az ügyet. A vitának Bencze János központi elnök vetett véget, amikor emlékeztette a delegátusokat arra, hogy ugyan senkisem kifogásolta az igazgatóság most önkényesnek mondott eljárását akkor, amikor a depresszió idején a nagygyülési képviselők megkérdezése nélkül leszállította tisztviselők fizetését. A szervezési tervezet az alapszabályok vonatkozó pontjainak módosításánál ismét előkerült. A tervezet elfogadása óta több uj kérdés merült fel a delegátusok lelkében és azokat ezúttal tárgyalta a nagygyűlés. Végül is a terv megmaradt eredeti formájában és a nagygyűlés annak megfelelően módosította az alapszabályokat. A fáradt delegátusok jó kedvre hangolódtak, amikor a nagygyűlés kimondotta, hogy ezentúl az 55 és 60 éves kor közötti jelentkezőknek is EZER DOLLÁR EREJÉIG ad biztosi(Folytatás a 10-ik oldalon)
