Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-10-01 / 19. szám
10-IK OLDAL Verhovayak Lapja (Folytatás a 9-ik oldalról) tást az Egyesület. Eddig $500 volt a határ. Ezzel a döntéssel ért véget a nagygyűlés 8-ik napja. Szeptember 10. Szerda. Névsor. Jegyzőkönyv. Duff kormányzó üdvözlő táviratának felolvasása. Ünnepélyes pillanathoz érkezett a nagygyűlés. Kolozsváry elnök bejelentette, hogy az Igazgatóság és a tisztviselők jelentéseinek összes függő pontjait elintézte a nagygyűlés. Kérdést intézett a tisztviselőkhöz, hogy van-e még oly jelenteni valójuk. amiről a nagygyűlésnek tudomása nincs. Midőn mind a tisztviselők kijelentették, hogy minden részletre kiterjedő jelentést tettek a konvenciónak, a nagygyűlés egyhangúlag megadta a felmentvényt a központi tisztviselőknek, az Igazgatóságnak és az Ellenőrző Bizottságnak. A becsületes munkának kijáró elismerés nyilatkozott meg abban, hogy a nagygyűlés a konvenció tartamára a napidijat is megszavazta a központi tisztviselőknek. akik napi munkájukat a nagygyűlés idején az éjtszakai órákban végezték el, hogy az Egyesület ügyvezetésében fennakadás ne álljon be. Jegyzőkönyvi köszönetét mondott a nagygyűlés Bencze János központi elnöknek a központi szervező munkakörének ingyenes betöltéséért és a tisztviselőknek azért, hogy a központi számvevői állás üresedése alatt ezt a munkakört is ellátták minden külön dijazás nélkül. Az Ifjúság kérelme. A második generációs tagság delegátusai újabb Írásbeli kérelemmel fordultak a nagygyűléshez. A kérelmet Dr. Kovács Andor olvasta fel. Tekintettel az ifjúsági delegátusok csekély számára azt kérték, hogy az ő négy igazgatójukat ne a kerületi beosztás alapján, hanem az ifjúsági csoport öszszességéből válassza a nagygyűlés. tekintet nélkül arra, hogy a jelöltek hol laknak. A kérelem heves ellenállásra talált főleg a magyar delegátusok részéről, akik nem tudták megérteni, hogy mi vehette a fiatalokat erre a lépésre. Sőt, még az ifjúsági csoportban is akadt, aki az indítványt ellenezte. Pedig az ifjúság kérelmének megvolt az alapja. Az igazgatósági kerületek beosztása ugyanis meglehetősen arányos képviseletet biztosit a magyar tagságnak, de a helyzet nem ugyanaz az ifjúsági tagság esetében. Az első két kerületben ugyanis alig 500 ifjúsági választó szerepel, a 3-ik és 4-ik kerületben hozzávetőlegesen ezer, mig a két nyugati páros kerületben 1,500-1,500. Ha tehát az ifjúsági csoportot képviselő igazgatókat a kerületi beosztás értelmében választaná a konvenció, akkor az ohioi és nyugati amerikai tagság távolról sem kapna számarányának megfelelő képviseletet, mert itt van a legtöbb ifjúsági, amerikai tagunk. Hosszú vita után szavazásra került a sor, melyben a nagygyűlés 58 szavazattal 52 ellenében elvetette az ifjúsági csoport inditványát. Révész Kálmán központi titkár azonban ekkor rámutatott arra, hogy az alapszabály módosítások még nem lépnek életbe és igy úgy a magyar, mint az amerikai tagság tulajdonképen teljesen a tetszése szerint választhatja meg az igazgatókat. Ezután a konvenció tovább folytatta az Alapszabályok módosítását. Baleset Biztosítás. ; " < > Igen fontos újítást vezetett be a nagygyűlés, amikor az actuary idevonatkozó felvilágosítása alapján kimondotta, hogy a baleset biztosítások érvényességének korhatárát felemeli 65 évről 70 évre. Eddig minden tag baleset biztosítása a 65 éves kor elérésével érvényét veszítette. E módosítás életbelépésétől kezdve a baleset biztosítások 70 éves korig tarthatók érvényben. Azok a 65 évén felül tagtársak, akik a baleset biztosítási osztályból már töröltettek, visszaléphetnek abba minden külön felvételi kérelem aláírása nélkül. Amikor ez az alapszabály módosítás életbe lép, egyszerűen bejelentik majd az ügykezelőnek. hogy vissza akarnak állni a baleset biztosítási F osztályba s vissza menőleg befizetik a 65-ik születésnapjuk óta elmaradt s ez osztályra esedékes havidijakat. A Betegsegélyezés Uj Szabályai. Ezután bejelentette a gyülésvezető elnök, hogy az Egyesület actuary-ja elkészült a számításaival és uj módosítási javaslatot kíván beterjeszteni. Erre már azért is szükség van. mert az Egyesület nem helyezkedhet a Biztosítási Felügyelőséggel szemben elutasító álláspontra még hozzá úgy. hogy a maga részéről semmilyen elfogadható javaslatot sem terjeszt be jóváhagyásra. A nagygyűlés azonnal meghallgatta a javaslatot, mely a következő pontokat foglalja magában: 1.) Az 1944 január 1-je előtt belépett és a 65-ik életévüket elért tagok teljes összegű betegsegélyre jogosultak, de évente nem több, mint 20 héten át. (Eddig 25 héten át fizetett évente az Egyesület egyhuzambani betegség esetén.) 2. ) Hosszas betegség esetén, ugyanazon betegségért a tag legfeljebb 50 hétig részesedhet betegsegélyben. Minden egyéb esetben azonban továbbra is 62 Vz heti betegsegélyre jogosultak a tagok. 3. ) Az első hétre balesetből származó megbetegedésért vagy sérülésért sem fizet többé betegsegélyt az Egyesület. A betegsegélyző osztálynak minden tagja tehát a betegségnek csak a 8-ik napjától kezdődőleg jogosult a segélyre. Az 1-ső és 2-ik pontot egyhangúlag és a 3-ikat szótöbbséggel fogadta el a nagygyűlés. Jfeltéve természetesen azt, hogy e javaslatot a Biztosítási Felügyelőség is jóváhagyja. Többen indítványozták, hogy az Egyesület vezesse be a kórházbiztositást. Révész Kálmán központi titkár jelentette, hogy az Igazgatóság töbször is foglalkozott a gondolattal, de minden esetben úgy döntött, hogy ennek az ideje még nem érkezett el. A betegsegélyzésből, az alapszabályok be nem tartása miatt, igy is túlsók kellemetlenség származik és ha a kórházbiztositást is bevezetnénk, még több súrlódás állna elő, aminek csak az Egyesület vallaná a kárát. A magyarázat alapján a nagygyűlés az indítványt levette a napirendről. Félévi Vizsgálatok. Az Ellenőrző Bizottságról szóló cikkely módosításánál ismét felujult a vita arra nézve, hogy évente hány vizsgálatot tartson a bizottság. Egyesek azt indítványozták, hogy “maradjon a régi” s a bizottság évente három vizsgálatot tartson. Mások amellett voltak, hogy évente csak egy vizsgálatot ejtsen meg a bizottság. A többség amellett volt, hogy évente két vizsgálat legyen és a többség indítványa került bele az alapszabályokba, 81 szavazattal 21 ellenében. Szeptember 18. Csütörtök. A névsor és a jegyzőkönyv olvasása után Kolozsváry Kálmán gyülésvezető elnök felolvasta Marik Pál követségi tanácsos levelét, melyben a Tildyné árvaalapra befolyt pénzek továbbítását kérte a követség nevében hivatkozva arra, hogy Tildy Zoltánná elnökaszszony a követség utján kérte az átutalást. A levéllel kapcsolatban Falussy Alajos igazgató megállapította, hogy a Segélyakció központi hivatalában tudtával még nem látták az Elnök Asszony levelét, mely a végrehajtó bizottságot felhatalmazta volna a pénzek átutalására. Az ügy felderítésére te-1947. október 1 lefónon hívta fel a Segélyakció New York-i irodáját és rövid idő múlva azzal a hírrel érkezett vissza, hogy az árvapénzeket két nappal előtte átutalták. A bejelentést osztatlan tetszéssel vették tudomásul a delegátusok. A Hivatalos Lap. Visszatérve az Alapszabályok módosítására, a nagygyűlés a hivatalos lapról szóló cikkelyhez ért. Erre vonatkozólag az Igazgatóság javaslata az volt, hogy a hivatalos lapnak úgy angol, mint magyar száma havonta egyszer jelenjen meg, mert a rendkívüli mértékben emelkedett nyomdai költségek lehetetlenné teszik a lapnak a régi alapszabály előírásai szerinti megjelenését. Egyesek azt indítványozták, hogy erélyes hirdetési kampány utján teremtse elő az Egyesület a hivatalos lap hetenkénti megjelenéséhez szükséges pénzt. Révész Kálmán központi titkár azonban emlékeztette a delegátusokat arra, hogy ezen a téren az Egyesület már több ízben keserves tapasztalatokat szerzett. A nagyvállalatok a magyar nyelvű lapokat nem tartják elsőrendű hirdetési alanynak. Helyi vállalatok pedig az ország minden részébe szétküldött lapban azért nem hirdetnek, mert saját üzletfeleik körében minden egyes városban aránylag kevés olvasója van a lapnak. Hasonló a helyzet az angol lap esetében, mely az amerikai nagy lapokkal példányszám tekintetében nem veheti fel a versenyt és épen ezért nem mutatkozik kedvező hirdetési eszköznek sem. Mások azt javasolták, hogy az Egyesület folyóirat formában adja ki havonta egyszer a hivatalos lapot. De egy jó megjelenésű folyóirat (magazine) előállítása még a hetilapénál is költségesebb s igy é delegátusok ettől az indítványtól is elálltak. Végül is két pártra oszlott a nagygyűlés. A szemmel látható többség szónokai azzal érveltek, hogy a lapra az Egyesületnek úgy tagszerzés, mint tagmegtartás formájában szüksége van. “Saját ütőerünket vágjuk el, ha a lapunkat még jobban megcsonkítjuk!” — jelentette ki az e párt felfogását legrészletesebben kifejtő szónok. A havilap mellett kardoskodók pedig azzal érveltek, hogy takarékoskodni kell és havilappal ép oly eredményesen lehet hirdetni az Egyesületet, mint a havonta kétszer megjelenő lappal. Négy évvel ezelőtt hatalmas küzdélem folyt e kérdés körül. Ezúttal a vita sokkal higgadtabban folyt és a kérdés is sok(Folytatás a 11-ik oldalon)
