Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1947-10-01 / 19. szám

10-IK OLDAL Verhovayak Lapja (Folytatás a 9-ik oldalról) tást az Egyesület. Eddig $500 volt a határ. Ezzel a döntéssel ért véget a nagygyűlés 8-ik napja. Szeptember 10. Szerda. Névsor. Jegyzőkönyv. Duff kormányzó üdvözlő táviratá­nak felolvasása. Ünnepélyes pillanathoz érkezett a nagy­gyűlés. Kolozsváry elnök be­jelentette, hogy az Igazgató­ság és a tisztviselők jelentései­nek összes függő pontjait el­intézte a nagygyűlés. Kérdést intézett a tisztviselőkhöz, hogy van-e még oly jelenteni való­juk. amiről a nagygyűlésnek tudomása nincs. Midőn mind a tisztviselők kijelentették, hogy minden részletre kiterjedő je­lentést tettek a konvenciónak, a nagygyűlés egyhangúlag megadta a felmentvényt a köz­ponti tisztviselőknek, az Igaz­gatóságnak és az Ellenőrző Bi­zottságnak. A becsületes mun­kának kijáró elismerés nyilat­kozott meg abban, hogy a nagygyűlés a konvenció tarta­mára a napidijat is megsza­vazta a központi tisztviselők­nek. akik napi munkájukat a nagygyűlés idején az éjtszakai órákban végezték el, hogy az Egyesület ügyvezetésében fenn­akadás ne álljon be. Jegyző­­könyvi köszönetét mondott a nagygyűlés Bencze János köz­ponti elnöknek a központi szervező munkakörének ingye­nes betöltéséért és a tisztvise­lőknek azért, hogy a központi számvevői állás üresedése alatt ezt a munkakört is ellátták minden külön dijazás nélkül. Az Ifjúság kérelme. A második generációs tag­ság delegátusai újabb Írásbeli kérelemmel fordultak a nagy­gyűléshez. A kérelmet Dr. Ko­vács Andor olvasta fel. Tekin­tettel az ifjúsági delegátusok csekély számára azt kérték, hogy az ő négy igazgatójukat ne a kerületi beosztás alapján, hanem az ifjúsági csoport ösz­­szességéből válassza a nagy­gyűlés. tekintet nélkül arra, hogy a jelöltek hol laknak. A kérelem heves ellenállás­ra talált főleg a magyar dele­gátusok részéről, akik nem tudták megérteni, hogy mi ve­hette a fiatalokat erre a lépés­re. Sőt, még az ifjúsági cso­portban is akadt, aki az indít­ványt ellenezte. Pedig az ifjúság kérelmének megvolt az alapja. Az igazga­tósági kerületek beosztása ugyanis meglehetősen arányos képviseletet biztosit a magyar tagságnak, de a helyzet nem ugyanaz az ifjúsági tagság ese­tében. Az első két kerületben ugyanis alig 500 ifjúsági vá­lasztó szerepel, a 3-ik és 4-ik kerületben hozzávetőlegesen ezer, mig a két nyugati páros kerületben 1,500-1,500. Ha te­hát az ifjúsági csoportot kép­viselő igazgatókat a kerületi beosztás értelmében választa­ná a konvenció, akkor az ohioi és nyugati amerikai tagság tá­volról sem kapna számarányá­nak megfelelő képviseletet, mert itt van a legtöbb ifjúsági, amerikai tagunk. Hosszú vita után szavazás­ra került a sor, melyben a nagygyűlés 58 szavazattal 52 ellenében elvetette az ifjúsági csoport inditványát. Révész Kálmán központi titkár azon­ban ekkor rámutatott arra, hogy az alapszabály módosítá­sok még nem lépnek életbe és igy úgy a magyar, mint az amerikai tagság tulajdonképen teljesen a tetszése szerint vá­laszthatja meg az igazgatókat. Ezután a konvenció tovább folytatta az Alapszabályok mó­dosítását. Baleset Biztosítás. ; " < > Igen fontos újítást vezetett be a nagygyűlés, amikor az actuary idevonatkozó felvilá­gosítása alapján kimondotta, hogy a baleset biztosítások ér­vényességének korhatárát fel­emeli 65 évről 70 évre. Eddig minden tag baleset biztosítása a 65 éves kor elérésével érvé­nyét veszítette. E módosítás életbelépésétől kezdve a baleset biztosítások 70 éves korig tart­hatók érvényben. Azok a 65 évén felül tagtársak, akik a baleset biztosítási osztályból már töröltettek, visszaléphet­nek abba minden külön felvé­teli kérelem aláírása nélkül. Amikor ez az alapszabály mó­dosítás életbe lép, egyszerűen bejelentik majd az ügykezelő­nek. hogy vissza akarnak állni a baleset biztosítási F osztályba s vissza menőleg befizetik a 65-ik születésnapjuk óta elma­radt s ez osztályra esedékes ha­vidijakat. A Betegsegélyezés Uj Szabályai. Ezután bejelentette a gyü­­lésvezető elnök, hogy az Egye­sület actuary-ja elkészült a számításaival és uj módosítási javaslatot kíván beterjeszteni. Erre már azért is szükség van. mert az Egyesület nem helyez­kedhet a Biztosítási Felügyelő­séggel szemben elutasító állás­pontra még hozzá úgy. hogy a maga részéről semmilyen elfo­gadható javaslatot sem ter­jeszt be jóváhagyásra. A nagy­gyűlés azonnal meghallgatta a javaslatot, mely a következő pontokat foglalja magában: 1.) Az 1944 január 1-je előtt belépett és a 65-ik életévüket elért tagok teljes összegű be­tegsegélyre jogosultak, de évente nem több, mint 20 hé­ten át. (Eddig 25 héten át fi­zetett évente az Egyesület egy­­huzambani betegség esetén.) 2. ) Hosszas betegség esetén, ugyanazon betegségért a tag legfeljebb 50 hétig részesedhet betegsegélyben. Minden egyéb esetben azonban továbbra is 62 Vz heti betegsegélyre jogo­sultak a tagok. 3. ) Az első hétre balesetből származó megbetegedésért vagy sérülésért sem fizet töb­bé betegsegélyt az Egyesület. A betegsegélyző osztálynak minden tagja tehát a betegség­nek csak a 8-ik napjától kez­­dődőleg jogosult a segélyre. Az 1-ső és 2-ik pontot egy­hangúlag és a 3-ikat szótöbb­séggel fogadta el a nagygyű­lés. Jfeltéve természetesen azt, hogy e javaslatot a Biztosítási Felügyelőség is jóváhagyja. Többen indítványozták, hogy az Egyesület vezesse be a kór­­házbiztositást. Révész Kálmán központi titkár jelentette, hogy az Igazgatóság töbször is foglalkozott a gondolattal, de minden esetben úgy döntött, hogy ennek az ideje még nem érkezett el. A betegsegélyzés­­ből, az alapszabályok be nem tartása miatt, igy is túlsók kellemetlenség származik és ha a kórházbiztositást is be­vezetnénk, még több súrlódás állna elő, aminek csak az Egye­sület vallaná a kárát. A ma­gyarázat alapján a nagygyű­lés az indítványt levette a na­pirendről. Félévi Vizsgálatok. Az Ellenőrző Bizottságról szóló cikkely módosításánál is­mét felujult a vita arra nézve, hogy évente hány vizsgálatot tartson a bizottság. Egyesek azt indítványozták, hogy “ma­radjon a régi” s a bizottság évente három vizsgálatot tart­son. Mások amellett voltak, hogy évente csak egy vizsgála­tot ejtsen meg a bizottság. A többség amellett volt, hogy évente két vizsgálat legyen és a többség indítványa került be­le az alapszabályokba, 81 sza­vazattal 21 ellenében. Szeptember 18. Csütörtök. A névsor és a jegyzőkönyv olvasása után Kolozsváry Kál­mán gyülésvezető elnök felol­vasta Marik Pál követségi ta­nácsos levelét, melyben a Til­­dyné árvaalapra befolyt pén­zek továbbítását kérte a követ­ség nevében hivatkozva arra, hogy Tildy Zoltánná elnökasz­­szony a követség utján kérte az átutalást. A levéllel kapcso­latban Falussy Alajos igazga­tó megállapította, hogy a Se­gélyakció központi hivatalában tudtával még nem látták az Elnök Asszony levelét, mely a végrehajtó bizottságot felha­talmazta volna a pénzek átuta­lására. Az ügy felderítésére te-1947. október 1 lefónon hívta fel a Segélyak­ció New York-i irodáját és rö­vid idő múlva azzal a hírrel érkezett vissza, hogy az árva­pénzeket két nappal előtte át­utalták. A bejelentést osztat­lan tetszéssel vették tudomá­sul a delegátusok. A Hivatalos Lap. Visszatérve az Alapszabályok módosítására, a nagygyűlés a hivatalos lapról szóló cikkely­hez ért. Erre vonatkozólag az Igazgatóság javaslata az volt, hogy a hivatalos lapnak úgy angol, mint magyar száma ha­vonta egyszer jelenjen meg, mert a rendkívüli mértékben emelkedett nyomdai költségek lehetetlenné teszik a lapnak a régi alapszabály előírásai sze­rinti megjelenését. Egyesek azt indítványozták, hogy erélyes hirdetési kampány utján teremtse elő az Egyesü­let a hivatalos lap hetenkénti megjelenéséhez szükséges pénzt. Révész Kálmán közpon­ti titkár azonban emlékeztette a delegátusokat arra, hogy ezen a téren az Egyesület már több ízben keserves tapaszta­latokat szerzett. A nagyvállala­tok a magyar nyelvű lapokat nem tartják elsőrendű hirde­tési alanynak. Helyi vállalatok pedig az ország minden részé­be szétküldött lapban azért nem hirdetnek, mert saját üz­letfeleik körében minden egyes városban aránylag kevés olva­sója van a lapnak. Hasonló a helyzet az angol lap esetében, mely az amerikai nagy lapok­kal példányszám tekintetében nem veheti fel a versenyt és épen ezért nem mutatkozik kedvező hirdetési eszköznek sem. Mások azt javasolták, hogy az Egyesület folyóirat formá­ban adja ki havonta egyszer a hivatalos lapot. De egy jó meg­jelenésű folyóirat (magazine) előállítása még a hetilapénál is költségesebb s igy é delegá­tusok ettől az indítványtól is elálltak. Végül is két pártra oszlott a nagygyűlés. A szemmel lát­ható többség szónokai azzal érveltek, hogy a lapra az Egye­sületnek úgy tagszerzés, mint tagmegtartás formájában szük­sége van. “Saját ütőerünket vágjuk el, ha a lapunkat még jobban megcsonkítjuk!” — je­lentette ki az e párt felfogását legrészletesebben kifejtő szó­nok. A havilap mellett kardos­­kodók pedig azzal érveltek, hogy takarékoskodni kell és havilappal ép oly eredménye­sen lehet hirdetni az Egyesüle­tet, mint a havonta kétszer megjelenő lappal. Négy évvel ezelőtt hatalmas küzdélem folyt e kérdés körül. Ezúttal a vita sokkal higgad­tabban folyt és a kérdés is sok­(Folytatás a 11-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents