Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-10-01 / 19. szám
8-IK OLDAL 1947. október 1 (Folytatás a 7-ik oldalról) tőségének. A konvenció készséggel eleget is tett a kérelemnek. A springdalei Verhovay Ház külseje és berendezése ép úgy megnyerte a delegátusok tetszését, mint az a szellem, mely a ház falain belül lakozik és azt válóban a Verhovay testvérek otthonává avatja. Szeptember 15, Hétfő. A konvenció hetedik napja! A vasárnapi pihenésben felfrissült delegátusok ismét egybegyűltek. Mindenki sajnálattal vette tudomásul, hogy Schafnitz Károly, St. Louis-i delegátus, és Takács Miklós kerületi szervező, megbetegedtek. A névsor és a jegyzőkönyv olvasása után a delegátusok meghallgatták Szabó Istvánnénak, a clevelandi 361-ik fiók delegátusának és Huziányi Istvánnak, a chicagói 503-ik fiók tagjának üdvözlő táviratát. A felebbezési bizottság elvonult, hogy meghallgassa a jegyzőkönyvet és hitelesítse azt. Közben- a nagygyűlés tovább folytatta az alapszabály módositások tárgyalását. Ki lehet delegátus? Nagygyülési képviselő csak amerikai polgár lehet, aki úgy az életbiztosítási, mint a betegsegélyző osztálynak a tagja legalább két esztendő óta. Az ifjúsági kerületek részéről delegátus csak az lehet, aki a fenti feltételeknek megfelel s azon kívül vagy amerikai születésű, vagy amerikai elemi iskolába járt és az angol nyelvet folyékonyan beszéli. Némi vita folyt arról, hogy nem kellene-e eltörölni azt a követelményt, hogy nagygyülési delegátus csak az lehet, aki a betegsegélyző osztálynak is tagja. A javaslat tevők azonban pont az ellenkezőjét érték el. A nagygyűlés kiterjesztette ezt a szabályt a fiókoknak a kerületi gyűlésekre kiküldött képviselőire is. Ezentúl tehát kerületi gyűlésen delegátus szintén csak az lehet, aki tagja a betegsegélyző osztálynak is és egyébként is megfelel a nagygyülési delegátusság követelményeinek. A kerületi képviselőség követelményeinek ilyetén megszorítása előnyére lesz az Egyesületnek. Ilyesformán ugyanis minden kerületi képviselő választható lesz nagygyülési delegátusnak is. Ép ezért a nagygyülési képviselőségre vonatkozó szövegét teljesen egyenlővé tette. Kivételt képeznek azok a hadirokkant tagtársak, akik a bevonulásuk előtt tagjai voltak a betegsegélyző osztálynak és visszatérésük után nem léphet-Verhovayak Lapja tek abba vissza rokkantságuk miatt. E tagtársak mindenkor választhatók úgy kerületi, mint nagygyülési képviselőnek. A tisztviselők. Ez a nagygyűlés megadta a központi tisztviselőknek a szavazati jogot. Viszont a legtöbb kerületi gyüiés beterjesztése alapján kimondotta, hogy az Igazgatóság a maga köréből választ igazgatósági elnököt. Alapszabályba vétette a nagygyűlés azt is, hogy sem az Egyesület tisztviselői, sem pedig az Egyesülettől főjövedelmüket húzó alkalmazottak nem lehetnek delegátusok. Mindezeket a módosításokat nyugodtan tárgyalta meg és simán fogadta el a nagygyűlés. De az Ellenőrző Bizottságra vonatkozó cikkely módosítási javaslatából már hatalmas vita kerekedett. Megmarad az Ellenőrző Bizottság. Többen indítványozták, hogy a nagygyűlés szüntesse be az Ellenőrző Bizottságot tekintettel arra, hogy az Egyesület könyveit a biztosítási felügyelőség, a hites könyvelési szakértő s az Igazgatóság is felülvizsgálja. Sokan azonban ellenezték ezt az indítványt. Hivatkoztak arra, hogy az Igazgatóság nem végezhet oly részletes vizsgálatot, mint az Ellenőrző Bizottság, valamint arra, hogy a hites könyvelési szakértő nem minden esetben képes megállapítani az egyes utalások jogosságát. Az Ellenőrző Bizottság megtartása mellett kardoskodók főként arra hivatkoztak, hogy az Ellenőrző Bizottság révén a tagság tekint bele az Egyesület ügyvitelébe és a tagságot e jogától megfosztani nem szabad. A bizottság eltörlését javasolok viszont hivatkoztak a költség megtakarításra és arra, hogy a hites könyvelési szakértő olyan részletes vizsgálatot végez, amilyet a konvenció előír. Egyes delegátusok kérésére Szabó János központi számvevő is hozzászólt a kérdéshez. Szerinte $8,000-t takaríthatna meg a nagygyűlés, ha az Ellenőrző Bizottság vizsgálata helyett évenkénti vizsgálatok * megejtésével bízna meg egy hites könyvelési szakértőt. Ezután Szalánczy János központi pénztárnokot kérték szólásra. Ő is egyetértett a központi számvevővel, ugyanakkor azonban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy e kérdés eldöntésében nem a takarékosság, hanem a tagság bizalmának megszilárdítása kell hogy legyen a vezérlő szempont. Minden vállalkozás sikerének titka a bizalom. Ha nincs bizalom, akkor hiába minden igyekezet, haladásról nem lehet többé szó. A delegátusoktól függ, hogy eldöntsék, hogy a tagság megbizik-e a biztositó hatóságok és a hites könyvelési szakértő vizsgálataiban. S hiába folytatják le ezeket a vizsgálataikat a legnagyobb szakértelemmel, ha a tagságnak nincs bizalma irántuk, akkor az e téren elérhető takarékosságnak csak kárát látná az Egyesület. Viszont ha a tagság megbízik ezekben a vizsgálatokban, akkor az Ellenőrző Bizottság eltörlése nem fog megrázkódtatást jelenteni. Bizonyos, hogy a hites könyvelési szakértő ép oly becsületesen kénytelen munkáját végezni, mint az Egyesület választott Ellenőrző Bizottsága. De bizalmat diktálni nem lehet. Azt meg kell szerezni és annak megtartásáért áldozatot is kell hozni. Hasonló értelemben szólott Bencze János központi elnök is. S ezek a felszólalások nagyon gondolkodóba ejtették a delegátusokat, akiknek nagy része már szemmel láthatólag hajlott arra, hogy eltörölje az Ellenőrző Bizottságot. Kunstadt Ernő, az Ellenőrző Bizottság jelenlegi elnöke, emelkedett szólásra. A bizottság munkamódszerét ismertetve hangsúlyozta, hogy az Ellenőrző Bizottság nem ismétli, hanem kiegészíti a Certified Public Accountant munkáját. A tagságot nem helyes megfosztani attól a jogától, hogy választott képveselői révén betekinthessen az Egyesület könyveibe. “Ha akarják, válasszanak mást, de tartsák meg az Ellenőrző Bizottságot!” — ezzel fejezte be beszédét, mely annyira felizgatta, hogy rosszul lett. A termet elhagyva a folyosón esett össze. Szerencsére a konvenció bőven meg volt áldva orvosokkal. Hárman is voltak, akik gondjaikba vették s hamarosan talpra is állították. Közben a vitát folytatta Nyiráti Sándor az Ellenőrző Bizottság tagja s mások. Aztán névszerinti szavazásra került a sor. 109 delegátus szavazott az Ellenőrző Bizottság fenntartása mellett és 35 ellene. így határozta el a konvenció, hogy az Egyesület 60,000 tagja bizalmának megerősítése és megőrzése érdekében megtartja az Ellenőrző Bizottságot. A vita két teljes órát vett igénybe. Sokan akadtak, akik sokallották. De szükség volt rá. Régóta vajúdó ügy ez, melyet tisztázni kellett. Tovább folyt az alapszabályok módosítása. Elfogadta a nagygyűlés az Igazgatóság javaslatát, hogy ezentúl a gyülésvezető elnök nem 5, hanem 15 delegátus Írásbeli kérelmére köteles elrendelni a névszerinti szavazást. Ismét felmerült a delegátusok tiszteletdijának a kérdése, mert ezt a kérdést a delegátusok csak az idei konvencióra nézve döntötték el. Ezúttal azonoan az eljövendő nagygyűlésekről volt szó. Csakhogy a delegátusok nem voltak hajlandók alapszabály módosítással megkötni a jövendő konvenciók kezét. Az igazgatóság azon immár módosított javaslatát, hogy a nagygyülési delegátusok egyenként $125 tiszteletdiiban részesüljenek, a konvenció ismét elvetette. “Marad a régi ...” A kerületi gyűlések. Azt az igazgatósági javaslatot, hogy ezentúl csak a legalább 25 tagot számláló fióknak legyen jogosultsága a kerületi gyűlésen való képviseletre, elfogadta a nagygyűlés s beiktatta az alapszabályba. De azt már nem tette a magáévá, hogy minden delegátusnak annyi szavazata legyen ahányszor száz tagja van az általa képviselt fióknak. Itt megint a tagság jogairól volt szó s bár a delegátusok a takarékosság érdekében hajlandók voltak némi engedményekre, ily messzire nem voltak hajlandók elmenni. Ennek a vitának is kiegyezés vetett véget. Minden legalább 25 tagot számláló fiók küldhet egy kerületi képviselőt és minden száz tag után még egyet, tehát 199 tagig egyet, kétszázon felül kettőt s háromszázon felül hármat egészen négyszázig, amikor a fiók már önálló kerületet alkot. Eddig az volt a szabály, hogy a fiók minden megkezdett 100 tag után küldött egy-egy további delegátust, de a módosított szabályból kiesik a “megkezdett” szó ... Már ez is tekintélyes megtakarítást jelent, de ennél még sokkal messzebbre ment a nagygyűlés, amikor kimondotta azt, hogy a konvenció utáni kerületi gyűléseket eltörli! A módosított alapszabályokat a központi hivatal a' fiókoknak küldi ki jóváhagyásra, ami helyes is, mert igy sokkal többen szólalhatnak hozzá, mint a kerületi gyűléseken. Demokratikusabb eljárás ez, mert az Egyesület minden egyes tagjának alkalmat ad arra, hogy véleményét kifejezze s annak érvényt is szerezzen. Persze ez csak a jövőre vonatkozik: az idei. novemberre kitűzött kerületi gyűlések mindenképen megtar tandók! Daragó József Felebbezése. A nagygyűlés hetedik napjának délutáni gyűlésén került végre a nagygyülési delegátu(Folytatás a 9-ik oldalon)
