Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-10-01 / 19. szám
6-IK OLDAL 1947. október 1 (Folytatás az 5-ik oldalról.) Az Uj Szervezési Terv. Az Igazgatóság jelentésének függőben maradt részeivel kapcsolatban ezután került sorra az uj szervezési rendszer beterjesztése és megvitatása. A beterjesztést osztatlan érdeklődéssel várták nemcsak a delegátusok, hanem a sajtó képviselői is, akik emlékiratukban is hangsúlyozták e kérdés fontosságát. Az Igazgatóság által elfogadott tervezetet Révész Kálmán központi titkár olvasta fel és azt a nagygyűlés részletes vita tárgyául elfogadta. Majd hosszas, minden részletre kiterjedő vita után a nagygyűlés a tervet teljes egészében magáévá tette. Nagy általánosságban az uj szervezési rendszer a következőkből áll: Az Egyesület szervezési tévé kenységét a központi elnök irányítja. Az ő közvetlen felügyelete alatt működik NÉGY SZERVEZÉSI FELÜGYELŐ (az eddigi 8 kerületi szervező helyett) . Mindegyik szervezési felügyelő nagyjából két jelenlegi szervezési kerületnek öszszevonása révén formált területen folytatja munkáját. A szervezési felügyelőket az Igazgatóság szerződteti. Rendes, havi készpénz fizetést kapnak a jelenleg érvényes kommissió rendszer helyett. A fiókoknál szerzett tagok után esedékes járulékokban tehát nem részesednek. A hozzávetőlegesen 1,000 tagot számláló fiókokból az Igazgatóság önálló szervezési kerületeket alkot. Ott ahol egy városban, vagy egymáshoz közeli, szomszédos városokban, több fiók működik, az Igazgatóság ezek összevonásával, de mindegyik fiók önállóságának megőrzése mellett, szintén alakíthat ily szervezési kerületet. Minden ilyen (hozzávetőlegesen 1,000 tagot számláló) szervezési kerület élén a KERÜLETI SZERVEZŐ áll. A kerületi szervezőket a szervezési felügyelők beterjesztésére a központi elnök szerződteti az érdekelt fiók, vagy fiókok, jóváhagyásával. Munkakörük az összes ügykezelői teendők ellátása, tagmegtartás és tagszerzés. Ez a főfoglalkozásuk, teljes időt dolgoznak, tehát az egyesületnek ugyancsak hivatásos munkásai ők. A kisebb fiókokban, valamint ott ahol kerületi szervező kinevezésére nézve megállapodás nincs, az ÜGYKEZELŐK folytatják a szervezés és tagmegtartás munkáját. A teljes időt dolgozó kerületi szervezőket, valamint az ügykezelőket ezentúl teljes egészében a központi hivatal javadalmazza, és pedig százaléVerhovayak Lapja kos alapon. A fizetési táblázatokat az Egyesület actuary-ja dolgozta ki úgy, hogy a teljes I időt dolgozó kerületi szervezők számára tisztességes megélhc tést és az ügykezelők számára tisztességes mellék-keresetet biztosítson. Tekintve, hogy a fiókok ügykezelését végző munkatársakat ezentúl a központi hivatal fi zeti, a fiókoknak eddig fizetett tagonkénti és évenkénti 30 cent, valamint az ügykezelők részére ugyanezen címen utalt 50 cent megszűnik. Természetes azonban, hogy a fiókok továbbra is megtartják a minden kötvény után felvett havi 5 centet. Ebből fedezik a mellék kiadásokat. A szervezési tervezet megvitatása során a delegátusok fel- j kérésére hozzászóltak ahhoz Cher Ferencz és Simó Mihály I kerületi szervezők is, akik hivatkozva másfél évtizedes tapasztalatukra a leghatározottabban a terv mellett foglaltak állást. A leghosszabb vitát természetesen a fiókoktól megvont évi és tagonkénti 30 cent okozta.1 Különösen érzékenyen érin- , tette ez a nagy fiókokat, melyeknek képviselői arra hivatkoztak, hogy a központ e hozzájárulásának megvonása a ; testvérsegitő tévé kenységek megszűnését fogja eredményezni. ők is belátták azonban azt, hogy a fiókok ügykezelésére eddig utalt összeg nem hozta meg a szervezés és tagmegtartás terén a kivánt eredményt. Belátták azt is, hogy az Egyesület pénztárát nem lehet megterhelni az ügykezelők teljes javadalmazásával is, meg a fiókok ügykezelési költségeivel is. Viszont mindenkinek be kell látni azt, hogy a fiókok testvérsegitő tévéké nységeinek költségét nem méltányos ráruházni az Egyesületre. Azért nevezzük magunkat testvérsegitő egyesületnek, mert hajlandók vagyunk áldozatokat is hozni bajbajutott testvéreinkért és mindazon emberbaráti ügyekért, melyeket Egyesületünk tagsága jó szívvel felkarol. Áldozatról azonban nem lehet szó akkor, ha azt a más zsebéből, nem a magunkéból fizetjük. Minden fióknak elsőrendű érdeke, hogy tevékeny társadalmi életet folytasson. Ott, ahol van társadalmi élet, bevétel is van, melyből telik arra, hogy elhunyt tagtársaink ravatalára koszorút helyezzünk i és adakozzunk, amikor adni I kell. Ahol pedig nincs társa- 1 dalmi élet, ott a fiók rendszerint testvérsegitő tevékenységek dolgában is gyenge Iá- \ bon áll. ! A nagygyűlés által teljes egészében elfogadott szervezési rendszer újévkor lép életbe. Egyes, részei természetesen csak fokozatosan valósulhatnak meg, mint például a nagyobb fiókok, vagy fiókcsoportok élére állittandó kerületi szervezők kinevezése. Egészen uj utakra lépünk e tervezet megvalósulásával. Az uj szervezési rendszerben a fiókok ügykezelését végző tagtársak az eddiginél sokkalta közvetlenebb, szorosabb és meghittebb viszonyba kerülnek a központi hivatallal s, főként, a szervezést irányitó központi elnökkel, anélkül azonban, hogy ennek révén a fiókok önállósága és fennhatósága bármi téren csorbát szenvedve. Az Egyesület ügykezelői nagyot lépnek előre! Régi, jogos óhaj valósul meg ezáltal. S ennek következtében a szervezés munkája minden bizonnyal hatalmas lendülettel indul meg az uj fejlődés utján. Feltéve, persze, hogy minden fiók maradéktalan jóakarattal működik együtt a központi hivatallal és az Egyesület elnökével. A tervezet, melynek természetesen csak az általános jellegű vonásait ismertetjük itt, hosszú évek tapasztalatainak, tanulmányainak és előkészitő munká latainak eredménye. Nem egy hét, nem is egy hónap alatt készült. A benne megvalósított elgondolások csirái már évekkel ezelőtt születtek meg. És azokból bontakozott ki a terv az Egyesület tisztviselőinek, igazgatóinak, kerületi szervezőinek és sok előrelátó ügykezelőjének közreműködésével. Mert hiszen az ügykezelők is sokat adtak hozzá e tervezethez. Az elmúlt évek folyamán tőlük beérkezett javaslatokat, elgondolásokat mind alapos megfontolás tárgyává tette az e tervezet kidolgozásával megbizott bizottság, úgy hogy szinte lehetetlenség megmondani, hány embernek, sőt hány intézménynek a tapasztalatát gyúrták bele az illetékesek. Ép ezért az uj szervezési rendszer megérdemli, hogy mindenki hozzájáruljon, s az Egyesület további sikeres fejlődése érdekében beleadja munkája legjavát. Ha az együttműködésre megvan a hajlandóság, akkor mindaz, ami most nehézségnek látszik, simán meg fog oldódni. S az eredmény fejlődés lesz, melynek nemcsak az Egyesület hűséges munkásai, hanem az egyesület minden egyes tagja is javát fogja látni. A tervezet egyhangú elfogadása e konvenciónak egyik legfontosabb teljesitménye volt. Itt valóban a jövőt épitették a delegátusok s mindenki érezte, hogy ennek a jövőnek szilárd alapot vetettek. Ennek örömteljes tudatában ért véget a nagygyűlés ötödik napja. Szeptember 13. Szombat. A gyűlés megnyitása, a névsor és jegyzőkönyv olvasása után folytatódott az alapszabályok módosítása előtt elintézendő ügyek tárgyalása. Idetartozott a szervezési tervezet is, mert az annak megfelelő alapszabály módosítás a terv elfogadásától függött. Ezúttal a Betegsegélyző Osztály megszilárdítását célzó tervezet került sorra. Az Insurance Department utasítására a biztosítási szakértő több tervezetet dolgozott ki és a nagygyűlés elé az került, amelyiket a biztosítási hatóságok választottak ki. E tervezet kidolgozásáig a következő fejlemények vezettek. A biztosítási hatóságok évről-évre ellenőrzik az Egyesület számadásait és körülbelül három évenként közel egy hónapos helyszíni irodavizsgálatot végeznek. E vizsgálatok alapján a biztosítási felügyelőség megállapította, hogy Egyesületünk Betegsegélyző Osztályának helyzete sokat javult ugyan az elmúlt évek folyamán, de az időközben szigorított előírásoknak mégsem felel meg teljes mértékben. Különösen kifogásolta a felügyelőség azt, hogy Egyesületünk a 65 éves kor betelte után is fizet betegsegélyt. Ebből kifolyólag határozta el az 1943 évi konvenció azt, hogy az 1944 január 1 után a betegsegélyző osztályba lépő tagpknak igény jogosultsága a 65-ik életév elérésével megszűnik. A biztosítási hatóságok azonban még mindég nehézményezték a régebbi tagok jogainak teljes érvényben tartását, mely szerintük a Betegsegélyzési Osztály szilárdságát veszélyezteti. Minden biztosítónak szigorúan kell követnie a biztosítási felügyelőségek utasításait és igy Egyesületünk sem tehetett mást, mint hogy megbízta az actuary-t, hogy a hatóságok követel ményeinek megfelelő alapszabály módosítást dolgozzon ki. Az actuary által kidolgozott módozatok közül a felügyelőség csak az egyiket tartotta elfogadhatónak és ez került a konvenció elé. E szerint az 1944 január 1 előtt belépett j tagok a 65-ik életév betöltése , után csökkentett öszegü heti I betegsegélyre tart hatnának csak jogot, de úgy, hogy a be- I tegsegélyeik teljes összege nem csorbulna meg. Akinek tehát heti $8 betegsegélye volt, az 65-ik életévének betöltése után csak heti $5-re tarthatna : igényt, de akkor is $500 erejéí ig-A javaslat azonban rendkívül népszerűtlennek bizonyult. (Folytatás a 7-ik oldalon.) MI TÖRTÉNT A KONVENCIÓN?
