Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1946-03-13 / 11. szám
(Verhovay Journal) VOL. XXIX. ÉVFOLYAM 1946 MÁRCIUS 13 NO. 11. SZÁM "RABOK TOVÁBB NEM LESZÜNK! ISTEN HOZTA MÁRCIUS 15-IKE Az egész világban szétszóródott magyarság különös kegyelettel ünnepli meg az idén március 15-ikét, a Magyar Szabadságharc kitörésének 98-ik évfordulóját. A náci megszállás ideje alatt a magyar nép nem ünnepelhette meg ezt a nagy napot. A szabadság emlegetése főbenjáró bűn volt, melyért halálbüntetés járt. Petőfi lelke lezárt ajtók mögött suttogta bele a szivekbe az örök hitvallást: “Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk . . .!” De azért hiába volt minden tilalom, mindennapi imádsága volt a Talpra Magyar minden igaz magyarnak ezekben a szörnyű esztendőkben, mert bár a magyar nem egyszer veszítette el a szabadságát az elmúlt évezred folyamán, sohasem nyugodott bele a szolgasorsba. Hiszen nem 1848— 49-ben folyt le a magyar nép első szabadságharca s nem is az volt az utolsó. Európa államainak fejei mindég jól tudták azt, hogy Magyarország Középeurópa súlypontja s ezért mindig sóvár szemekkel néztek a Kárpátok medencéjére és sohasem szalajtottak el egy alkalmat sem arra, hogy megkíséreljék leigázni azt a népet, mely többre becsülte a szabadságot az életénél is. MI A SZABADSÁG? Igaz, hogy a magyar nép sohasem volt szabad a szónak abban az értelmében, ahogy azt amerikai hazánkban értjük. És a magyar nép ellenségei az utolsó három évtized alatt igen nagy tőkét kovácsoltak abból, hogy a magyar nép a szabadság eszmei és gyakorlati tartalmának a meghatározásában nem emelkedett fel arra a magas színvonalra, mint például az amerikai nép. Nagy tőkét kovácsoltak abból, bogy a magyar nép nagy tömegei zsellérsorsban, gazdasági, kulturális és politikai kiszolgáltatottságban éltek, mert a szó igaz és teljes értelmében szabad csak az úgynevezett “úri” osztály volt, mely mindig gondosan őrködött azon. hogy a munkásság és a parasztság ne osztozhasson vele ugyanazoknak a jogoknak az élvezetében, melyeket a saját kiváltságának tekintett. A szabadság gondolatának tulajdonképen csak “nemzeti” tartalma volt s nem jelentett sem többet, sem kevesebbet, mint a nemzetnek más néptől való függetlenségét. E régi felfogás szerint szabad ember az volt, aki más urat nem tűrt meg maga felett, csak a saját fajtájabelit. A “szolganépet” a szabad néptől csak az különböztette meg, hogy a szolganép abba is belenyugodott, hogyha más nép ült a nyakára. Természetes, hogy az igazi szabadságnak sokkal tágabb értelme és mélyebb tartalma van ennél. Mi már tudjuk, hogy szabad ember csak ott lehet valaki, ahol mindenkinek egyformák a jogai, az életlehetőségei, vagyis ahol a szabad ember összes jogait nem bitorolja egy kiváltságos osztály. A magyar nép ellenségeinek az a főérve, hogy az egyéni szabadság gondolata sohasem érvényesült Magyarországon, mert a magyar nép a szabadság eszméje alatt csak a nemzeti függetlenséget értette, de nem a demokratikus életet. TÖRTÉNELEM HAMISÍTÁS Akik igy tüzelnek a magyar nép ellen, bölcsen hallgatnak arról, hogy a szabadság eszméjének Európa többi országaiban is csak tisztára nemzeti fontosságot tulajdonitották. Az igazság az, hogy a század elejéig majdnem mindenhol, még Angliában is (!), a feudalizmus valamilyen formája dívott, mig a demokratikus szabadság eszméje egyedül Amerikában talált érvényesülésre. Meghamisítják tehát a történelmet, akik a szabadság gondolatának e korlátozásában magyar különlegességet látnak. Az igazság az, hogy az egyéni szabadság demokratikus eszméje Magyarországon előbb született meg, mint bármely másik országban. Hiszen II. Rákóczi Ferenc 1703-ban már ugyanolyan szabadság eszmékért indított háborút, mint 145 évre rá Kossuth Lajos, a 1 különbség csak annyi, hogy Kossuth meg Rákóczinál is messzebb ment, mert neki már tökéletesen kifejlett demokratikus nemzeti programja volt, melynek pontjai: a vallás, szólás, sajtó szabadság, a földosztás, a gazdasági ellentétek kiegyensúlyozása, a közoktatásnak a nép, minden rétegére való kiterjesztése, az általános titkos szavazati jog megadása és a dunai konfederáció megteremtése abban az időben hallatlan és hihetetlen balszélső liberalizmust jelentettek, melyeknek hangoztatásáért Kossuthra rásütötték a “forradalmár” bélyegét. 200 ÉVES ESZMÉK A náci uralom megdöntésével felborult a feudalizmus is . . . a kis emberek földhöz jutottak ... a magyar nép megkapta az általános titkos választójogot . . . jogegyenlőséget és teljes vallásszabadságot ... de téved, aki azt hiszi, hogy a magyar nép nagy tömegei számára ezek ismeretlen fogalmak lettek volna. Ezek a fogalmak részben már Rákóczi szabadságharcában és később teljes mértékben Kossuth programjában szerepeltek. — Kétszáz éve sóvárogta a magyar nép e jogokat és kétszáz éve küzdött azért, hogy ezeket elérje. A magyar nép tehát megelőzte a többieket a demokratikus szabadságeszmék megértésében és értékelésében. MINDNYÁJUNK SAJÁT UJ OTTHONÁBAN AZ IGÁIGATÖSÁG ÉS AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG TAGJAIT. Március 11-én, hétfőn kezdi meg munkáját egyesületünk Ellenőrző Bizottsága és március 18-án kezdődik az Igazgatóság tavaszi gyűlése. Úgy az Ellenőrző Bizottság, mint az Igazgatóság számára ez lesz az első eset, hogy munkájukat Egyesületünk uj, saját székházában, a Verhovay tagság szép otthonában, átalakított, modernizált épületünkben végzik el. E két testület tagjai számára ekkor nyílik meg a Verhovay épület ... ők ekkor avatják fel . . . és 'mi meghatott örömmel készülünk érkezésükre és arra, hogy hálásan és büszkén vezethessük őket végig ezen az épületen, melyet csak régi formájában ismertek s melyre ma nem ismernének rá. Amikor mi átköltöztünk az uj székházba, még javában folytak a munkálatok. De még a költözködéssel járó zűrzavar és a munkálatok zaja sem tudta elfojtani lelkűnkben a meghatottságnak áhítatig emelkedő érzését, amikor úgy léptünk be ebbe a hajlékba, hogy most már — itt maradunk. Ma már leginkább csak külső munkálatok folynak még ... a központi hivatal termeiben és szcbáiban már létrejött a rend és megindult a munka. . . A főteremben a 4-ik utcára táruló teljesen üvegből készült fal és a vele szembeni fal mentén a kőbe vágott rekeszekbe sülyesztett vasszekrények sora között tizenöt Íróasztal mellett sűrűn kopognak az írógépek ... de zajukat elnyeli a modern irodaépitészeti tudomány nagyszerű találmánya, a parafamenyezet, melyről a szoba minden zugába egyforma fényt árasztó üveglámpák lógnak ékes sorban ... a mellette lévő teremben három íróasztal és a gépek sora talált kényelmes helyet. Ott készülnek a havijelentők, a cimszallagok, onnan megy ki a posta, a levelek százai és ezrei a hét minden napján . . . Most visszamegyünk a főterembe s onnan a fogadószobába, mely a márványos lépcsőházból nyílik. Innen folyosó visz körül az épület hátsó részébe, ahol külön-külön tágas szobákban van a központi pénztárnoknak, a helyettesének, a szerkesztőnek, a számvevőnek és a központi titkárnak irodája és két tüzmentes szoba okmányok elraktározására ... Ez a második emelet, ahol huszonnégyen dolgoznak, mig a központi elnöknek és titkárnőjének szobája és az igazgatósági gyülésterem a harmadik emeleten van.... Mindenütt folyik a munka, melynek zaját elnyeli a me-És nyugodtan megállapíthatjuk azt, hogyha a cári Oroszország meg nem törte volna 1849-ben a magyar haderőt, akkor aligha lett volna szükség arra, hogy az oroszok felszabadítsák a magyar népet 1945-ben. Mert akkor a magyar nép 97 évvel ezelőtt elérte volna azt, amit most elért ... és mint szabad nép a kulturális, nemzeti és társadalmi fejlődésnek utján haladva úgy megerősödött volna, hogy — mint teljesen független, erős és minden tekintetben kifejlett nép — meg tudta volna akadályozni az Első Világháború kitörését és ezzel elejét vette volna az elsőnél is szörnyűbb második világégésnek is. (Folytatás a 2-ik oldalon) nyezet . . . A költözködés és átalakítások következményeinek maradékait is eltakarították már és készen vagyunk arra, hegy tárt karokkal, testvéri kézszoritással fogadjuk az Igazgatóság és az Ellenőrző Bizottság tagjait . . . A KEGYELET JEGYÉBEN A tavaszi gyűlés a kegyelet jegyében nyílik majd meg. Ahogy mi átérezzük azt, hogy ez az épület egyletalapitó és építő ősök maradandó emléke ... A régi és mostani Verhovay munkások odaadó, áldozatkész, hűséges munkájának egyik legszebb eredménye . . . úgy fogják azt megérezni igazgatóságunk és ellenőrző bizottságunk tagjai is és amikor az igazgatósági gyűlés megnyílik, kegyelettel áldoznak majd mindazok emlékének, akiknek részük volt abban, hogy a Verhovay Segély Egylet megalakult, Magyar-Amerika legnagyobb egyletévé vált és pittsburghi uj hajlékában palotát emelt a testvérszeretet programjának. Kegyelettel emlékezik meg majd az Igazgatóság arról a tagjáról, aki évek hosszú sora óta most hiányzik majd először e gyűlésről . . . s többé nem vesz részt az igazgatósági gyűlésen . . . aki annyit álmodott erről az épületről, oly lázasan tervezte, oly vágyakozva várta annak megnyílását ... de akit az Isten ez év elején oly váratlanul magához hivott az ő szebb hajlékába . . . S mikor (Folytatás a 2-ik oldalon) (
