Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1946-07-17 / 29. szám

1946 julius 17 Verhovayak Lapja. 5-ik oldal » Amerikai Iskolát Magyarországon Újabb és újabb bizonyíté­kait kapjuk az óhazából a tüztengerből kimenekült ma­gyarság élni akarásának és nagyratörésének. Nemrégi­ben rendkívül érdeked levele­ket küldött hozzánk Hu­­zianyi István, a Chicago, Ill.-i 503-ik fióknak tagja (2136 North Avenue, Chi­cago, 47, 111.), melyeket Ré­vai Jenő, a sárospataki kol­légium tanára irt neki 1939- ben és 1946-ban. Ez a levelezés már azért is számot tarthat az amerikai magyarság érdeklődésére és megértésére, mert olyan em­ber irta, aki elemi és közép­iskoláit Amerikában végezte s mint fiatalember került vissza Magyarországra. Jól ismeri tehát Amerikát is, Magyarországot is és igy kü-Az Amerikai Magyar Segélyakció Közleményei a 4-ik oldalról) Tapolcza Községi Újpest Városi Veszprém Városi Gróf Károlyi és. Zirc Járási Közkórház (Folytatás Miskolc Bányatárspénztár Mosonmagyaróvár Vár­megyei Nagykanizsai Városi Ózdi Bánya Budapesten a következő kórházak részesültek nagy­mennyiségű amerikai magyar orvosság-segélyben: Székesfővárosi Közkórházak Magdolna Baleseti Kórház Bethesda, Irgalmasrendi Izraelita Hitközségi Posta Betegség Biztositó Intézet Országos Társadalom­biztosító Intézet Egyetemi Belgyógyászati Sebészeti Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikák Magánalkalmazottak Bizt. Intézete Alapítványi Kórház O G G SEGÉLY-KÜZDELEM A CUKORBAJ ELLEN: A diabetes már békeidőben is százával szedte áldoza­tait és csak insulin-befecskendezéssel tudták a veszedel­mes kórban szenvedőket életben tartani. A háborús nyo­morúság és az azt követő áldatlan állapotok következtében megsokszorozódott cukorbajosok számát egyedül Magyar­­országon tízezrekre teszik. Az Amerikai Magyar Segélyakció az óhazai egész­ségügyi helyzetre való tekintettel e téren is igyekezett gyors segítséget nyújtani és már a legelső gyógyszerkülde­ményekkel nagyobb insulin-szállitmányt irányított Buda­pestre. Tekintettel arra, hogy az insulin romlandó anyag és repülőgépen szállítása költséges, a Segélyakció por­alakban igyekszik lényegesen nagyobb mennyiségben ezt a gyógyszert magyar betegek részére hozzáférhetővé ten­ni, illetőleg Amerikából az óhazába juttatni. Élénken világítja meg a Segélyakció által Magyar­­országba küldött és ott az amerikai Katonai Misszió által kiadott insulin hatását a diabetes áldozataira az alábbi köszönő levél, melynek eredetije a napokban érkezett a Se­gélyakció központi irodájához: “PLÉBÁNIA HIVATAL CSÁNY AMERIKAI KATONAI MISSZIÓ VEZETŐSÉGÉNEK BUDAPEST. Mint súlyos cukor-betegségben szenvedő ember lelkiismeretemnek teszek eleget akkor, amidőn leg­­hálásabb szívvel köszönöm meg az Egyesült Államok által küldött insulint, amelyből a magyar iparügyi minisztérium által én is részesültem. Szavam gyenge, de érzelmem erős, mert a sir széléről rántott vissza az Egyesült Államoknak a szenvedő magyarok részére küldött nagylelkű aján­déka. Méltóztassék elfogadni ezer és ezer szenvedő, de betegségében is immár reménykedő magyar honfi­társam nevében is a leghálásabb köszönetünket. önök megmutatták, hogy katonák a harctéren és meleg szivü, érző emberek a béke napjaiban. Isten áldása kisérje a világ legnagyobb Hatal­mát és annak Vezetőségét és munkás polgárait. Hálás üdvözlettel: Csány, 1946 április hó 8-án. KUSNER ISTVÁN, érseki tanácsos,, plébános”. lönösképen alkalmas arra, hogy megítélje, mire van szükség régi hazánkban. IFJÚKORI KÜZDELMEK. Révai Jenő Pécsett szüle­tett s három esztendős korá­ban került ki Amerikába, kö­vetve édesapját, aki kilenc hónappal előbb vándorolt ki. New Yorkban telepedtek le és a P. S. 74 és Stuyvesant High School-ban végezte ta­nulmányait s az utóbbiban angol tudásáért magas ki­tüntetést is kapott. 1922-ben édesapját a hon­vágy hazavitte és vele ment a családja is. Ismét Pécsett telepedtek le s itt érte a fia­tal diákot az első keserű csalódás. Amerikai iskolai bizonyítványait nem ismer­ték el és így teljesen élőiről kellett kezdenie az elemi is­kolát. Rendkívül tehetséges diák lévén, az első négy évet egy év alatt végezte el ma­gánúton. De nemcsak ő csalódott abban, amit odaát talált, hanem az édesapja is, aki elhatározta, hogy végleg visszatér Amerikába. Mielőtt tervét megvalósíthatta vol­na, szívbaj vetett véget az életének. Révai Jenő ekkor egy fényképészhez állt be tanu­lónak, de édesanyja kí­vánságára folytatta tanul­mányait is. Végül leérettsé­gizett, egy év alatt végezve el a gimnázium 7-ik és 8-ik osztályát. Ekkor bevonult, leszolgálta az önkéntesi évet, majd beiratkozott a buda­pesti Pázmány Péter Tudo­­dományegyetemre, ahol az angol és német nyelvszakot választotta. Miközben ta­nulmányait folytatta, a ke­nyerét a Berlitz nyelvisko­lában kereste meg angol lec­kék adásával, öt évig foly­tatta ezt a munkát, amikor végre kinevezték. tanárnak Csurgóra. 1942-ben a kultuszminisz­térium Sárospatakra helyez­te át, hogy az internált an­gol tanárokat helyettesítse. A sárospataki kollégiumban volt az egyetlen Angol Inté­zet Magyarországon. Nagy munkát végzett itt Révai Jenő a tanulókkal, akik már a legelső osztályt is angol nyelven végezték. Az mtézetet, egyszer Rot­­hermere Lord is megláto­gatta, máskor pedig a buda­pesti angol követség kulturá­lis attachéja, akinek tisz­teletére előadást rendezett Révai Jenő, a legfiatalabb diákok bevonásával. Elcsodálkoztak az ered­ményen — írja Révai Jenő, — mikor látták, hogy ezek a kis falusi gyerekek, akik magyarul alig tudtak szá­molni, angolul százmilliós számjegyekre terjedő felada-5 FONT ZÖLD KÁTÉ BUDAPESTI RAKTÁRUNKBÓL A MAGYAR KORMÁNY ENGEDÉLYÉVEL Zöld.kávé ezidó'szeiint a legértékesebb és legértékállóbb ajándékok egyike Magyar­­országon. Nagyobb szolgálatot nem tehet rokonainak és barátainak, mint hogy 5 FONT ZÖLD KÁVÉT utaltat ki nekik Magyarországon havonta és személyenként. A fiumei kAvébehozatali TÁRSASÁG, amely 1899 óta foglalkozik kávé­behozatallal, BUDAPESTI RAKTÁRÁBÓL küldi a csomagokat a címzetteknek MINDEN TOVÁBBI KÖLTSÉG NÉLKÜL. 5 FONT ZÖLD KÁVÉ ÁRA $4.­MINDEN RENDELÉSÉRT TELJES JÓTÁLLÁST VÁLLALUNK. Küldje be rendelését az alanti címre vagy forduljon helyi ügynökéhez GLOBIS TRADING CORPORATION 61 Broadway, New York 6, N.Y. • Tel. BOwIlng Green 9-4164 taikat oldottak meg. Mrs. Riegate, a titkárnő, ki is jelentette, hogy az ő 12 éves kisleánya sem tudta volna jobban megoldani a felada­tokat. Azután elénekeltük nekik az angol himnuszt és több angol éneket.” Egy angol nyelvű diákla­pot is szerkesztettek Révai Jenő tanítványai, még pe­dig oly nagy sikerrel, hogy a Pesti Hírlap hasábos cik­keket irt róla. A lapnak hi­re Amerikába is eljutott és a Columbia Egyetem a legna­gyobb elismeréssel nyilatko­zott róla. MAGYAROK ÉS NÁCIK. Aztán jött a világháború, Hitler bevonulása és a ma­gyar hadüzenet. 1944 má­jusában besorozták Révai Jenőt is és munkaszolgála­­tos század vezényletére ren­delték ki magyarországi re­pülőterekhez. ,‘Az amerikai légi erődök ezreit láttuk — Írja egyik le­velében — és számtalan légi ütközetnek voltam szemta­núja. 1944 október végén hazasiettem Sárospatakra, hogy megtudjam, mi lett a családommal. Hála Isten­nek, ott voltak. Egyik szo­bánkba német katonákat szállásoltak el. Ketten Strassbourg-i fran­ciák voltak, akiket belekény­­szeritettek a német had­seregbe. Feleségeiket túsz­ként őrizték és igy, bár­mennyire szerettek volna megszökni, nem tehették, mert tudták, hogy nemcsak a feleségük, hanem a roko­naik is megszenvedtek vol­na érte. De csak hallottad volna, bogy milyen gyűlölet­tel és lenézéssel beszéltek Hitlerről, még a harmadik társuk, egy berlini porosz előtt is!” “Nem mentem vissza a re­pülőtérre — folytatja — két okból. Az egyik az, hogy német kézen volt és semmi vágyam sem volt a néme­tekkel Németországba men­ni . . . A másik pedig az, hogy az oroszok igen közel voltak Sárospatakhoz, úgy, hogy tulajdonképen min­denki azt hitte, hogy már három nappal hazaérkezé­sem előtt elfoglalják a vá­rost. Elképzelheted, milyen hol-' dog volt a feleségem, ami­kor november 4-én éjszaka megérkeztem és a német mo­torkerékpárról leszállva fü­tyültem neki. Egy zsidó fiatalembert hoztam ma­gammal a munkatáborból.... Jól bántam velük és az én parancsnokságom alatt nem fordultak elő verések s ha­sonló gaztettek. Sőt, töb­beknek megengedtem, hogy meglátogassák családjaikat Budapesten. Tudod, hogy mily kocká­zatot vállaltam magamra ezzel? A nyilas gazemberek falhoz állítottak és főbe lőt­tek volna minden kihallga­tás nélkül. Ez a fiatal em­ber három hónapig élt ná­lunk. Sok költségembe ke­rült, mert a fiú szegény volt, de Istennek hála nem men­tem tönkre.” A RÉMÁLOM. “A legszörnyübb nap az volt, amikor a vasúti sine­(Folytatása a 6-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents