Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1946-07-17 / 29. szám
6-ik oldal Verhovayak Lapja. 1946 julius 17 Amerikai Iskolát Magyarországon. GYÁSZJELENTÉS A Verhovay Segély Egylet Igazgatósága megszomorodott szívvel jelenti, hogy egyesületünk ELISMERT TAGJA, SVEIGHÁRT ISTVÁN a Sharon, Pa.-i 26-ik fiók volt tisztviselője, 1946 julius 4-én hosszú betegség után, 60 esztendős korában, elhunyt. Elismert tagtársunk földi maradványait a Sharon, Pa.-i 26-ik fiók össztagságának és a gyászoló család számtalan jóbarátjának osztatlan részvéte mellett temették el julius 6-án. A temetésen az egyesület Igazgatósága nevében Turner József igazgató helyezett el koszorút elismert tagtársunk ravatalára és mondott gyászbeszédet. A Verhovay Segély Egylet tagsága nevében mély részvétünket fejezzük ki Elismert Sveighart István tagtársunk családjának. EMLÉKÉT KEGYELETTEL ŐRIZZÜK SZIVÜNKBEN. A 26-ik fiók gyásza (Folytatás ax 5-ik oldalról)' két és a Bodrog hidját felrobbantották. Ez Magyarország legnagyobb tragédiája! Minden hidunk elpusztult, még a budapesti gyönyörű hidak is. Végre a “mi” csapataink elmenekültek és a felszabadítok bevonultak. Csakhogy, NEM oroszok voltak, mint vártuk, hanem románok. Nos, az az első éjszaka rémálom volt. A házunk tele volt leányokkal, akik nálunk kerestek menedéket. Kitettem egy táblát jelezve, hogy amerikai polgár vagyok. Az első román őrjáratnak, mely bezörgetett, vasúti igazolványomat mutattam meg, de az is elég volt. Hanem az az első éjszaka! A leányok, asszonyok, férfiak sikoltozásával telt meg az éjszaka. A fosztogató románok mind elhurcolták őket. Sok férfit lelőttek, amikor védeni próbálta a feleségét. Mi a konyhában ültünk és persze nem mertünk elaludni . . . A szomszéd házból négy leányt hurcoltak el. . . Reggelre eresztették őket haza. A másik utcában két magányos leány élt, kiknek szülei nemrég haltak meg. Az atrocitások után mindketten öngyilkosságot követtek el.... Aztán jöttek csak az oroszok. A mi városunknak igen jó parancsnok jutott Jegorov személyében. Hamarosan megalakultak a politikai pártok. Én a helyi szociáldemokrata pártnak az elnöke lettem, szerkesztője a helyi újságnak, az Igazoló Bizottságnak, a Nemzeti Bizottságnak tagja stb. No, meg egy kicsit tanitottam is ... Néhány tisztségemről lemondtam, de a legtöbbjét még most is viselem, bár mind tiszteletbeli állás . . .” A NYILASOK. “Valószínű, hogy a feleségemnek életét mentettem meg azzal, hogy hazajöttem, mert ő bizony nem bírta volna elviselni azt, ami a többinek osztályrészül jutott. Ugyanakkor — ő is megmentette az enyémet . . . Volt Sárospatakon egy nyilas parancsnok, aki szó nélkül lelövetett volna. Magyarország nagy tragédiáját ezek a nyilas parancsnokok okozták, akik meggátolták Horthyt abban, hogy az utolsó percben, október 15- én a magyarok letegyék a fegyvert ... ők nemcsak tűrték, hanem még segítették is a németeket abban, hogy 14—15 éves fiukat a frontvonalba küldjenek és azután elhajtsák őket Németországba . . .” RÉVAI JENŐ TERVE. Mindezeket előre bocsájtottuk, mert szükségesnek láttuk, hogy olvasóink megismerjék azt az embert, aki igy ir önmagáról: “Egyetlen célom, szolgálni az én szegény, letiport hazámat és ugyanakkor, a hatalmas Amerikai Egyesült Államokat. És erre soha jobb alkalmam nem nyílott, mint most, a magyar demokrácia hajnalán.” “Már régen gondoltam arra, hogy az Angol Intézethez hasonlóan meg kellene teremteni itt az Amerikai Intézetet is. Mikor legutóbb Budapesten voltam, tárgyaltam erről az amerikai misszióval is, de csak tanácsot adtak, mert senkinek sem volt felhatalmazása arra, hogy ily ügyekkel foglalkozzon. Amerika — mondották — nem támogathatja politikailag a tervet, de legjobb volna, ha az AMERIKAI MAGYARSÁG révén próbálnám megvalósítani tervemet. Nem rossz tanács, bár nem látom be, hogy Amerika mért ne foglalkozhatna ilyen tervvel, ha Anglia képes volt arra, hogy a sárospataki Angol Intézet megalapitásában közreműködjön és annak működését támogassa. Hát ez az barátom, ahol rád számitok és az amerikai magyarok derék táborára. Csináljunk valami nagyot, teremtsük meg Magyarországon az Amerikai Intézetet és ezzel erősítsük meg a kapcsolatot az Amerikában és az óhazában élő magyarok között. Ne félj, nem akarom igénybe venni- az amerikai magyarok anyagi támogatását mindaddig, amig az országnak szüksége van arra. Valószínű, hogy felveszem a kapcsolatot a Stuyvesant High School vezetőségével, kérvén, hogy legyen ennek az Intézetnek testvérintézménye Amerikában. Meg vagyok róla győződve, hogy szívesen fogják kérésemet fogadni, mert hiszen ez az amerikai és magyar iskolák történetében példa nélkül álló esemény volna. Ugyancsak megpróbálnám elérni, hogy amerikai tanárok és nevelők eljöjjenek Magyarországra, hogy legalább egy évig tanítsanak itt . . . Természetes, hogy magyar származású tanárok együtt dolgozhatnának velünk mindaddig, amig iskolánkban maradnának. Ne felejtsd el, hogy sokkal erősebb kapcsolatokat lehetne teremteni az Egyesült Államokkal, tekintettel arra, hogy oly sok magyar él odaát. Nem lesz könnyű most felépíteni azt az iskolát, az anyagiak hiánya miatt. És így» egyelőre, bizonyára kénytelenek leszünk megelégedni azzal, hogy erkölcsileg kezdjük meg az Amerikai Intézetet, melynek diákjai számára kötelező volna, hogy már az első osztálytól fogva az angolt tegyék tanulmányuk főtárgyává. De a távoli jövőben már látom kialakulni egy belső uszodának a képét ... De még azelőtt egy Amerikai Nevelő Intézet épületének körvonalait . . . Mindehhez anyagi segítségre lesz szükség, de mire annak ideje elérkezik, addigra bizonyára annyira megerősödnek a kapcsolataink, hogy azt a kérdést sikerül majd megoldani. Jelenleg a legfontosabb az, hogy az Amerikai Intézet megalapítására engedélyt kapjunk . . .” ERKÖLCSI TÁMOGATÁST! Mint minden hasonló esetben, úgy most is, csak a legnagyobb tisztelettel írhatunk az ilyen törekvésekről, melyeknek megvalósításáért folyó munkától még az éhség és nyomor sem riasztja viszsza a magyar nemzet hőslelkü fiait. De Révai Jenő terve még ezenkívül is figyelemre méltó elsősorban azért, mert hiszen az tökéletes összhangban van hazánknak az európai népek átnevelésére irányuló programjával. Ezért volt az, hogy Révai tervét a budapesti amerikai delegáció is a legnagyobb jóakarattal fogadta. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen intézetnek a megteremtése rendkívüli mértékben járulna hozzá ahhoz, hogy az amerikai demokrácia szelleme eljusson a magyar nép körébe is. Már pedig mi nemcsak azt akarjuk, hogy a magyar nép túlélje az elmúlt .esztendők vérzivatarát, hanem -azt is, hogy a jövőben megvalósuljon Magyarországon az a demokrácia, melynek áldásait itt élvezzük, amerikai hazánkban. .Ebben rejlik Középeurópa jövendő biztonságának és a tartós békének titka. Egyelőre csak 'erkölcsi támogatás kell ennek a nagyszerű tervnek a megvalósításához. Ennek az erkölcsi támogatásnak természetesen szervezett módon kell megnyilatkoznia és úgy hisszük, hogy az amerikei magyarság legnagyobb szervezete, AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG, a leghivatottabb A Sharon, Pa.-i 26-ik fiók egyik oszlopa, több, mint negyedszázadon át munkástisztviselője, lelkes vezére, Sveighart István, egyesületünk Elismert tagja, a 17-ik kerület elnöke, julius 4-én, hosszú szenvedés után elhunyt. A közelgő halál már régen rávetette árnyékát Sveigharték otthonára . . . 1945 május 21-én a sharoni Magyar Házban megtartott ünnepélyen már nem jelenhetett meg, súlyos betegsége miatt és igy a Pittsburghból és a vidékről jött vendégek csoportja a házához ment, hogy ott adja át neki több mint 25 éven át kifejtett egyleti munkájának elismerése Jeléül a Verhovay “Elismert” címmel és jelleggel járó díszoklevelet és ezüstérmet .. . Könnyekkel a szemében fogadta a kitüntetést és mérhetetlen fájdalommal mondotta, hogy bizony ő már nem tehet Ígéretet arra, hogy további munkával fogja viszonozni az egyesület elismerését ... ő és a szerettei tudták már akkor, hogy súlyos betegségének csak egy kimenetele lehet s arra, hogy e terv megvalósítása érdekében megtegye az első lépéseket. A magyar demokrácia fejlődése érdekében reméljük, hogy az amerikai magyarság felkarolja Révái Jenő tervét és levelek utján felkéri az Amerikai Magyar Szövetséget arra, hogy a terv megvalósítása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket azon magyar származású amerikai polgárok nevében, akiknek szívügye a magyar köztársaság politikai, kulturális és szellemi fejlődése. az elkerülhetetlen most következett be, 14 hónapra rá, hogy otthonában szorított vele kezet az egyesület központi tisztikara és az Igazgatóság Sharonban megjelent tagjai. Julius 6-án volt a temetése. A gyászszertartást Ft. Fulgence Gorczyka a sharoni lengyel hitközség plébánosa végezte a Farrell, Pa.-i Reinsel-féle temetkezési vállalat kápolnájában. A temetésen megjelent hatalmas közönség osztatlan részvéte mellett helyezték el elismert tagtársunk földi maradványait a farrelli lengyel róm. kát. temetőben. Turner József, Youngstown, O.-i igazgató, a Verhovay Segély Egylet nevében búcsúztatta az elhunytat ' méltatva, negyedszázados tisztviselői munkásságát. Halottvivők voltak az elhunyt unokaöccsei, Takács István, Takács József, Takács János, Takács Ferenc, Shanley Edward és Shanley József. Gyászolja özvegye, született Váci Rozália, akivel 39 évig élt együtt, boldog egyetértésben; gyermekei, Anna, Eleonora, Erzsébet és Elemér valamint nővérei Mészáros Gáborné és Shanley Ambrusné. Ezúton is mély részvétünket fejezzük ki elhunyt tagtársunk özvegyének, gyermekeinek, nővéreinek, rokonainak és jóbarátainak. Sveighart István hatvan éves földi pályafutása véget ért ... Az utolsó években egyre jobban ránehezedő terhét letette és megkönnyebbült lelke visszatért Teremtőjéhez. Legyen békesség és áldás porain és gyermekeinek hűséges szeretete vigasztalja meg férjét hosszú betegségében odaadóan ápoló özvegyét.
