Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1946-07-03 / 27. szám
(VerhovayJournal) VOL. XXIX. ÉVFOLYAM 1946 JULIUS 3 NO. 27. SZÁM FUGGETLENSEGET, 4 SZABADSAGOT A FOLD NEPEINEK! Franklin Delano Roosevelt, hazánk volt elnöke, Amerika Mózese volt a Második Világháborúban: meglátta a győzelem igéret-földjét, de már nem adatott meg neki az, hogy népét el is vezethesse odáig. Amerika győzelme azonban nemcsak az Egyesült Államok népe számára volt az “ígéret földje”, hanem a föld összes elnyomott, leigázott népei számára is. A közelgő beteljesedés várakozásával néztek Amerika felé, melynek elnöke az Ígéret-Földjét festette szemeik elé a NÉGY SZABADSÁGRÓL szóló kijelentéseiben. Vallás-szabadság, szólás és sajtó szabadság, a szükségtől való szabadság és a félelemtől való szabadság volt a roosevelti szabadságeszmének négy alkotó része, amint azokat 1941 január 6-ikán, a Kongresszus előtt tartott emlékezetes beszédében kifejtette. Akkor még Amerika nem volt a háborúban, és a nemzet polgársága szentül hitt abban, hogy nem is kell résztvennie abban. Mikor azonban bekövetkezett az elkerülhetetlen és az Egyesült Államok népének fegyvert kellett fognia, akkor a NÉGY SZABADSÁG ESZMÉJE lett az a lelki zászló, mely alatt lángoló lelkesedéssel forrott ;gybe hazánk sok nemzetijégből összetett lakossága, nely meg volt győződve ar'ól, hogy a legszentebb misziziót teljesiti, ha a CSIL-.AGSÁVOS LOBOGÓ győ:elmével diadalra viszi viágszerte a NÉGY SZABADIG ESZMÉJÉT. 4EM UJ ESZME Roosevelt elnök NÉGY iZABADSÁGÁT forradalmi színeként fogadták a világ Inyomott népei úgy, mint imerika szabad polgárai, kik lelkesen csatlakoztak iozzá, mert benne látták a ilágmegváltűs útját. De a Négy Szabadság eszíéje távolról sem volt uj ondolat. Julius 4-én volt 70 esztendeje annak, hogy z eszme megszületett a ÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATBAN. 12 évi demokitikus vitatkozás után felőtt az Egyesült Államok INSTITÚCIÓJÁBAN éstoábbi négy esztendő után teljességében bontakozott ki a Konstitució BILL OF RIGHTS néven ismeretes első tiz alkotmány módosító szakaszában. Ez a három történelmi okirat a demokratikus Amerikai Köztársaság fundamentuma. És ezekben már megtaláljuk a szabadság eszméjének azt az elemzését, melyet Roosevelt elnök foglalt össze a Négy Szabadságot hirdető beszédében. S ez nem von le semmit Roosevelt elnök érdeméből. Ellenkezőleg, megnöveli azt. Mert azzal, hogy az Egyesült Államok ALKOTMÁNYÁBÓL merítette a programját, bebizonyította, hogy az igazi amerikai demokrácia utján jár. Roosevelt ebben a tekintetben nem forradalmár volt, hanem a HAGYOMÁNY EMBERE, aki a MÚLT LEGNEMESEBB TRADÍCIÓJÁBÓL merhette programját. S MÉGIS ÚJÍTÓ VOLT Soha senkisem vádolta meg Roosevelt elnököt azzal, hogy REAKCIÓS lett volna, pedig Amerika történelmének fordulópontján 170 esztendőre ment vissza, hogy megfelelő programmot tárjon a Kongresszuson keresztül a nemzet elé. Nem vádolták meg azzal, hogy reakciós volt, mert a hagyományra való visszatérést egy forradalmi lépéssel toldotta meg. Roosevelt programja abban a tekintetben volt forradalmi újítás, hogy az Amerikai Egyesült Államok HAGYOMÁNYOS NÉGY SZABADSÁGÁT KI AKARTA TERJESZTENI A VILÁG ÖSSZES NÉPEIRE. “Az előttünk álló sötét napokban — mondotta 1941 januárjában —. melyeket biztonságossá akarunk tenni, reményünk egy oly VILÁG-* BAN van, mely a NÉGY LÉNYEGES EMBERI SZABADSÁGON ALAPSZIK.” Más szóval, Roosevelt programja az volt, hogy Amerika terjessze ki a polgárságának a Függetlenségi Nyilatkozatban és az Alkotmányban biztosított áldásait a világ minden népére. Eszerint béke csak akkor lesz a világon, ha a föld minden népe AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALTKOTMÁNYÁHOZ i HASONLÓ alapon éli nemzeti és nemzetközi életét. Ez a program tette Rooseveltet a legnagyobb reakciós forradalmárrá. S ez a program hazánk történelmének legválságosabb óráiban a legnagyobb egyesitő és öszszetartó erőnek bizonyult. — Ugyanakkor reménységet vitt kétségbeesett népek millióinak leikébe. Látva, hogy a föld legnagyobb katonai hatalmának programja számukra uj életet jelent, mindent megpróbáltak, hogy melléje állhassauak a Horogkereszt és a Felkelő Nap elleni küzdelmében. Szabotáltak. — Rejtegették a fogság elől, vagy a fogságból menekülő hőseit. Ahol csak lehetett, gyengítették a Négy Szabadság ellenségeinek helyzetét, hogy elősegítsék az Egyesült Nemzetek győzelmét. VESZÉLYBEN A BÉKE A háborút megnyerték a Szövetséges Nemzetek. Óriási áldozatok árán legyőzték a tengelyhatalmakat a Szövetséges Nemzetek. A britt birodalom, az Egyesült Államok, Oroszország, Kina és a többiek összefogtak a Négy Szabadság eszméjének lobogója alatt és diadalra vitték annak uj hajnalt hirdető színeit. Most, hogy itt a béke, tele van a világ azzal az aggodalommal, hogy elveszíthetjük a békét. Minden ok megvan erre az aggodalomra. A hiba ott van, hogy a vélemények megoszlanak arra nézve, hogy mi okozza a háborús diadal után a béke csődjének veszedelmét. Pedig ha őszintén. becsületesen, politikai érdekek mellőzésével nézzük a fejleményeket, akkor nyilvánvaló lehet mindenki előtt, hogy a béke elvesztését egyetlen egy dolog okozhatja csak: AZ, HA A SZÖVETSÉGES NEMZETEK MEG TAGADJÁK AZT AZ ESZMÉT, MELYNEK LOBOGÓJA ALATT KIHARCOLTA HADEREJÜK A GYŐZELMET. Hitler szemrebbenés nélkül megtagadta más népekkel kötött szerződéseit, ha a i szószegés valamilyen előnyt i jelentett neki. Előbb-utóbb minden nép rájött arra, hogy Hitlerrel nem lehet tárgyalni, megegyezésekre jutni, mert szerződéseihez nem ragaszkodott, ígéreteit nem tartotta be. Ezzel rántotta magához a nácizmus fellegvárának falait s temette romjai alá a népét is. De a Hitler ellen harcoló népek közül EGYETLEN EGYNEK SEM SZABAD KÖVETNI AZ Ő GYÁSZOS PÉLDÁJÁT! Eljátsza a győzelmet az, aki megszegi azokat az ígéreteket, melyek a győzelemhez hozzásegítették, A világ bizalmát büntetlenül kijátszani nem lehet. Egy nemzet erkölcsi csődjét kérlelhetetlen bizonyossággal követi annak anyagi és politikai csődje is. A háborút azért nyertük meg, mert becsületes céllal mentünk bele. A BÉKÉT IS CSAK BECSÜLETTEL NYERHETJÜK MEG! És ez áll kivétel nélkül minden népre: győzőre és legyőzöttre egyaránt! Sőt, áll ez minden ország belső életére is: ott, ahol e véres háború borzalmai után nem érvényesül a négy szabadság eszméje, ott. ahol egyes csoportok és pártok célkitűzései homlokegyenest ellenkeznek A SZÓLÁSSZABADSÁG, A VALLÁS SZABADSÁG, A SZÜKSÉGTŐL VALÓ SZABADSÁG ÉS A FÉLELEMTŐL VALÓ SZABADSÁG KÖTELEZŐ ELVEIVEL, ott az ilyen irányban működő pártok és csoportok ugyanabban bűnösök, amiben Hitler volt bűnös. Már pedig, ahogy a bagoly nem mondhatja a verébnek, hogy nagyfejű, ugyanúgy a hitleri célkitűzések és módszerek követői elveszítik erkölcsi jogosultságukat arra, hogy ítélkezzenek felette, mert a történelem itélőszéke előtt Hitler mellett fognak ülni a vádlottak padján. Ha Amerikában van olyan társadalmi osztály, politikai irányzat vagy csoport, mely E NÉGY SZABADSÁG KÖZÜL BÁRMELYIKET VESZÉLYEZTETI az összpolgárság Istenadta jogait félrerugó önző követeléseivel és magatartásával, akkor az ALKOTMÁNY ELLENES tevékenységben bűnös. És ha van oly nemzet, mely bár- I melyik más nemzetet az ínség, vagy a félelem rabszolgaságában tartja, vagy megtagadja tőle a vallás és szólás szabadságát, az a nemzet MEGSZEGI szerződéseit, Ígéreteit és azzal megszűnt erkölcsi tényezője lenni a népek családjának. TILTAKOZÁS! A junius 16-án megtartott New York-i tömeggyülésen az amerikai magyarság képviselői a világ lelkiismeretéhez appelláltak a magyar kérdésekben hozott ideiglenes döntések ügyében. Ennek a népgyülésnek lényege az volt, hogy' az amerikai magyarság viharos tüntetéssel KÖVETELTE, hogy az Egyesült Nemzetek TARTSÁK MEG AZOKAT AZ ÍGÉRETEKET, MELYEKNEK JEGYÉBEN ELÉRTÉK A GYŐZELMET! KÖVETELTE, HOGY ADJÁK MEG A NÉGY SZABADSÁG FÜGGETLENSÉGÉT MINDEN NEMZETNEK! KÖVETELTE, HOGY NE TAGADJÁK MEG AZOKAT A HÁBORÚS CÉLOKAT, MELYEKNEK GYŐZELMÉÉRT TÖBB, MINT 14 MILLIÓ EMBER ADTA ÉLETÉT A SZÖVETSÉGES NEMZETEK ZÁSZLAJA ALATT. Aki ezt kifogásolja, az ellensége a NÉGY SZABADSÁGNAK! Aki ezt kifogásolja, annak nem tetszik az Egyesült Államok konstituciója. Aki ezt ellenzi, az nem akarja, hogy a világ népéig nek is része legyen azokban a szabadság jogokban, melyeket hazánk alkotmánya biztosit a polgárainak. A Segélyakció ügyében számtalanszor irtuk, hogy hajlandók vagyunk BÁRKIVEL együtt dolgozni, aki a magyar népen segíteni akar. Ezt most is álljuk. Önmagunkhoz vagyunk következetesek, amikor kijelentjük, hogy épp igy EGYÜTT TILTAKOZUNK MINDAZOKKAL, AKIK ŐSZINTÉN KÍVÁNJÁK MAGYARORSZÁGON A NÉGYSZABADSÁG MEGVALÓSULÁSÁT. S tesszük ezt azért, mert erre kötelez amerikai polgári mivoltunknál fogva hazánk KONSTITUCIÓ JA és Roosevelt elnöknek abból merített, háborúra és békére egyaránt szóló, programja!
