Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-03-07 / 10. szám

f (Verhovay Journal) 31 VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM 1945 MÁRCIUS 7 NO. 10. SZÁM A tisztelet, részvét és kegyelet ünnepe KOVÁCS JÓZSEF 424. Tarrytovvn, N. Y. NEW YORK és vidéke hősi halottainak tisz­teletére gyűlt egybe a Szent István templom Fehér Termében február 24-én a világváros ma­gyarságának színe-java, hogy kegyelettel áldoz­zon hét Verhovay hősi halottja emlékének és szerető részvétének megnyilvánulásával vigasz­talja azt a hét családot, melynek minden tagja holta napjáig fogja hordozni lelkében azt a se­bet, melyet hős katonájuk halála ejtett. A New Yorki 35-ik és 83-ik fiók együttesen rendezte ezt a nagy ünnepséget, melynek tiszta jövedelmét a magyar nép segélyezésére szánt alapra fordította, hogy igy ezek a hősök, halá­luk után mégegyszer kinyújtsák megmentő ke­züket a szerencsétlen, megkínzott magyar nép felé, a magyar föld felé, melytől egykor elsza­kadtak szüleik, hogy aztán e véres háborúban visszaküldjék a fiaikat, hogy megmentsék azt á pusztulástól. Az egybegyült díszes közönség hangulata visszatükröztette azt a tényt, hogy itt nemcsak emlékünnepről van szó, hanem annál sokkal többről. Hősi halált halt véreit búcsúztatta ez a közönség a magyar nemzet tragédiájának az óceánon átvetődő fekete árnyékában. S ezért a New York-i Hősi Halottak emlékünnepe méltó­ságteljes ünnep volt ... a temetés és életmentés együttes alkalma . . . s ennek áhitata ráiródott minden arcra ... A feledhetetlen Verhovay ünnepélyt Hatta­­yer József, a 83-ik fiók elnöke nyitotta meg. Egyszerű, de mélyen átérzett szavakkal ismer­tette az ünnepség jelentőségét, majd felkérte Falussy Alajos Verhovay igazgatót az ünnepség levezetésére. Falussy Alajos égő magyar szívvel, ékes an­gol nyelven végezte feladatát, mely ebben az esetben több volt, mint áldomásmesterség ... egy szenvedő, megtört nemzetnek sóhaját és hő­si halottaink áldozatát idézte fel minden szava, a részvét és kegyelet visszhangját keltve a hall­gatók szivében. Mint az ünnepség levezetője, elsősorban felkérte Pászty Bertát, a Cincinnati, HORVÁTH EDWARD 83. New York, N. Y. O.-i Operaház énekesnőjét az Amerikai Himnusz eléneklésére. Keresve sem találhattak volna al­kalmasabbat arra, hogy e Verhovay ünnepen az amerikai nemzeti dalt elénekelje, hiszen a mű­vésznő gyermekkora óta tagja az egyesületünk­nek. Ezután a Szent István hitközség plébáno­sa, Ft. Szlezák Imre, O.F.M. mondott asztali ál­dást s ezt követte a bankett. A díszvacsora után Dr. Falussy Antal ka­pitány, igazgatónk fivére, állt fel s a közönség végtelen meglepetésére és gyönyörűségére ékes magyar nyelven méltatta az ünnepélyt. Nagy lelki örömöt okozott neki — mondotta, hogy HARMINC HAVI FRONTSZOLGALAT UTÁN hazatérve a Verhovay Segély Egylet e magasztos ünnepén vehetett részt és a legnagyobb elisme­rését fejezte ki a Verhovay Segély Egylet iránt hősi halottai emlékének megőrzéséért, melyben a nemzet hálájának meginditóan szép megnyil­vánulását látja. Dr. Márk Béla ügyvéd szólt ezután s a Bridgeporti Szövetség nevében köszöntötte a Verhovay Segély Egyletet s elismerését fejezte ki azért a gyönyörű eszméért, mely a hősi ha­lottak emlékének az ő művészi arcképükben való megörökítésében valósult meg. Majd rátért a magyar nemzet sorsának ecse­telésére, melyre alkalmat épp az adott, hogy en­nek az ünnepségnek minden jövedelmét a ren­dező fiókok a Magyar Népet Segélyző mozgalom­ra szánták. Ezután Geller Rezső, a 35-ik fiók elnöke szó­lott a közönséghez. Szavaiban meginditó módon nyilatkozott meg az a Verhovay testvéri érzés, mely ennek az ünnepségnek a megrendezéséhez vezetett. Falussy Alajos ekkor bemutatta Vito Marc­­antonio kongresszusi képviselőt, akit jól ismer­­a 35-ik és 83-ik fiók tagsága, hiszen őt az a ke­rület küldte a Kongresszusba, melyben e két fiók tagsága lakik. Sokan ismerik őt személyesen és ezért a személyes ismeretség és barátság ben­sőséges hangján köszöntötte a közönséget. Mély OROSZ GYÖRGY 2. Kulpmont, Pa. tisztelettel adózott az amerikai magyarság hő­seinek, akik életüket adták hazájukért és az em­beriség jobb jövőjéért. Összefogásra, egyetértés­re szólitotta fel az amerikai magyarságot, mert csak igy lehet meg az eredménye annak a nagy harcnak, melyben hősi halottaink életüket ál­dozták fel. Ezután Révész Kálmán központi titkár emel­kedett szólásra. A Verhovay Segély Egylet és a New York vidéki fiókok hősi halottainak nagy áldozatát méltatva felidézte az első amerikai magyar hősi halottnak, Kovács Mihály ezredes­nek emlékét, aki híven jelszavához — “HŰSÉG­GEL MINDHALÁLIG” — a harctéren áldozta fel magyar életét az amerikai szabadságért. Ö indította meg azt a tradíciót, melyet azóta hiven követett az idevándorolt magyarság s melyet dicsőséggel koronáztak meg a mi nemzetségünk­nek e hősei, akik a nagyvilág számtalan harcte­rein áldozták fel fiatal életüket. Mélységes meghatódottsággal fogadott nagy­hatású beszéde után Bencze János központi el­nök állott fel. Rámutatott arra, hogy a világ­­történelem mindig csak azokról a kiemelkedő egyéniségekről emlékezett meg, akik a nemzetek sorsát elhatározásaikkal irányították, de mindig elfeledkezett azokról a százezrekről, akik a na­gyobb munkát végezték el, amikor a kapott pa­rancsot még életük árán is végrehajtották. “A Verhovay Segély Egylet 59 éve gyakorolja a test­véri szeretetet — mondotta — és most is abban a szellemben jár el, amikor azoknak állít mara­dandó emléket, akik a legnagyobb feladat végre­hajtásában estek el a harc mezején.” Miközben beszélt, lassan széttórult a füg­göny s a nagy hozzáértéssel és szeretettel be­rendezett gyönyörű színpad tárult a közönség szemei elé. A színpadon két szép, estélyi ruhás Verhovay leány között hatalmas tábla állott, me­lyen a hősi halottaknak gyászlepellel eltakart képe volt elhelyezve. Ekkor a központi elnök a színpad felé for­dult és a közönség halálos csendjébe beleejtette

Next

/
Thumbnails
Contents