Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1945-08-22 / 34. szám
1945 augusztus 22 Verhovayak Lapja 7-ik oldal Kit nevezzek meg kedvezinéiivez«1 Sínek? AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS CÉLJA Az életbiztositás célja főként az, hogy a biztosított oly vagyont teremtsen meg, mely elhalálozás esetén családjának megélhetését biztosítsa. Többször megírtuk már, hogy az ilyen vagyon megteremtésének a pénz megtakarítása nem biztos módja. Mert a családfő; a kenyérkereső korai elhalálozása esetén nem sikerülhet a vagyont megteremteni és a családnak csak annyi marad, a mennyit a kenyérkereső néhány év alatt félre tudott tenni. Ezzel szemben az életbiztositás kész vagyont jelent, akár 1, vagy 2, vagy 5, sőt tízezer dolláros őszszegről legyen szó s bármikor halna is meg a kenyérkereső, az a vagyon biztos és a család megélhetését biztosítja. Az életbiztositás második célja pedig a család bármelyik tagjának esetleges elhalálozása esetére oly tőke megteremtése, melyből a betegség és halál okozta kiadásokat fedezni lehessen. Ha egy hat tagú családban az egyik gyermek hoszszabb ideig betegeskedik s végül meghal, akkor a család évek hosszú során át kénytelen nélkülözni, mert manapság ritka az az ember. aki mindenaDi keresetéből képes legyen fedezni a betegség, halál és temetés költségeit. Hogy tehát ily nélkülözésnek a család többi tagjai ne legyenek kitéve, a családfő bebiztosítja minden gyermekét. Mikor pedig az édesanyáról van szó, akkor a biztosítás célja oly tőke megteremtése, melyből az édesanya esetleges betegségének és halálának költségeit fedezni s azonfelül a gyermekek gondozását is biztosítani lehessen mindaddig, mig a családfő nem talál módot arra, hogy a családi kört ismét teljessé tegye. Mert hiszen nyilvánvaló, hogy a 4 gyermekes munkásemberre nézve mérhetetlen nagy csapás, ha a felesége meghal. Száz közül egy képes arra, hogy mindennapi munkája mellett még mosni, főzni is tudjon a gyermekeire; kell tehát gondoskodni arról, hogy valaki pótolja az édesanya munkáját. Minden esetben tehát az életbiztosításnak csak az egyik, de talán legfontosabb, célja megvédeni a családot oly anyagi veszteségtől, mely szegénységbe és nyomorba dönthetné a család életben maradt'tagjait. KIT NEVEZZÜNK MEG ÖRÖKÖSNEK KÖTVÉNYÜNKÖN? Az életbiztositás céljának egyszerű magyarázatából következik, hogy a kötvényen azt kell örökösnek megnevezni, aki felelős lenne a családért, ha a biztosított meghalna. így a feleség minden esetben a férjét nevezi meg örökösnek, mert hiszen neki kell megfizetni az orvost, a kórházat, a temetkezési vállalkozót, a sírhelyet s neki kell a gyermek rendes ellátásáról gondoskodni úgy, hogy mindegyik gyermek egyformán részesedjen a család javaiból. Gyermek biztosítási kötvényein az apa VAGY az anya legyen a megnevezett örökös, mert az ő kötelességük lesz a gyermek betegsége és elhalálozása következtében létrejött kiadások kifizetése. KÖZÖS ÖRÖKÖSÖK MEGNEVEZÉSÉNEK HÁTRÁNYAI. Egyesületünkben általában az a szokás, hogy amikor a szülők a gyermekeiket bebiztosítják, akkor az apát és az anyát, közösen nevezik meg örökösnek még pedig úgy, hogy a biztosítási összeg egyenlő arányban oszoljék meg a kettő között. Már most meg kell jegyeznünk azt, hogy a szülők a gyermekeiket nemcsak halálesetre biztosítják be. Tudjuk, hogy a biztosításnak más célja is van. A 18 éves korban kifizetésre kerülő H-J biztosítás célja a gyermek részére tanulmányi alapot teremteni, melynek segítségével magasabb isko lába mehet. A 20 éves eléréses, tehát 20 év múlva kifizetendő, kötvény célja a gyermeknek tőkét a kezébe adni, mikor önálló életet kezd: megházasodik, férjhez megy vagy pl. üzletet nyit. Már most, amikor a gyermek szépen felnő, akkor nincs baj, mert a kötvény összegét az előirt időben kifizeti az egyesület. Más a helyzet azonban, ha a gyermk meghal a kötvény öszszegének elérése előtt. Ekkor ugyanis a kötvényben nevezett örökös kapja meg az összeget. S ha két örökös, az apg és az anya, van megnevezve, akkor súlyos bonyodalmak származhatnak az ily megjelölésből. Az egyik bonyodalom a múltban abból származott, hogy sok esetben az egyik szülő meghalt a gyermeke előtt. Az egyik megnevezett örökös tehát már nem volt életben. Ennek a bonyodalomnak vette elejét az utolsó konvenció, mely alapszabályba foglalta, hogy abban az esetben, ha mindkét szülő van megnevezve örökösként s az egyik meghalna a gyermeke előtt, akkor a másik, életben maradt szülő kapja meg a biztosítás teljes összegét. Vannak azonban más helyzetek, melyek létrejöttét nem lehet egy egyszerű alapszabály módosítás utján megakadályozni. Megtörténik sok esetben az, hogy akár az apa, akár az anya oly betegség áldozata lesz, mely tehetetlenné teszi. Ilyen például a súlyos elmebaj. Amerikában évente kétszázezer ember kerül állami elmegyógyintézetbe: ez tehát oly körülmény, melynek lehetőségét figyelembe kell venni. Ha ily esetben az örökösváltoztatást nem intézik el idejében és a gyermek meghal, akkor a törvény értelmében az egyesület a biztosítási összegnek csak a felét fizetheti ki az egyik örökösnek, mig a tehetetlenné vált örökös részét letétbe helyezik az ő javára. Amikor csak 500 dolláros biztosításról van szó, akkor az a fél-örökséget felvevő szülőnek nagy bajt jelent, mert 250 dollárból nem igen lehet kifizetni kórházi és temetési számlákat. Ily esetben az egészséges szülőnek bírósági tárgyalás utján kell kérnie a másik rész kifizetésének elrendelését és ez sok esetben rendkívül kellemetlen, ügyes-bajos és költségekkel járó eljárás. Hasonló bajba kerül az, akinél családi bajok vannak. Számtalan esetben megtörténik az, hogy vagy az apa, vagy az anya, egyszerűen elhagyja a családját s többé feléjük sem néz. A család eltartásának felelőssége arra esik, aki otthon marad. Megosztott örökség esetén az elhalt gyermek utáni haláleseti segély megint csak megoszlik és csak bírósági eljárás utján szerezhető meg. SOK KEDVEZMÉNYEZETT MEGNEVEZÉSE MEGHIÚSÍTJA A BIZTOSÍTÁS CÉLJÁT. De még a fentieknél is keservesebb helyzetet idéz elő az, amikor az egyesület tagja kedvezményezettnek megjelöli például a feleségét és a gyermekeit, vagy ha nő az illető tag, akkor a férjét és a gyermekeit. Tegyük fel, hogy családfőről van szó, kenyérkereső férfiről, akinek ezer dollár biztosítása van, melynek feSrnON A. JÓZSEF FŐHADNAGY Simon Sándor és neje (R. R. 2, Bicknell, III) nemrég kapták az értesítést, hogy fiukat, Simon A. Józsefet főhadnaggyá nevezték ki. E kiváló tagtársunk a Bicknell, Ill.-i 207-ik fióknak tagja és az 511-ik ejtőernyős divízióval teljesít szolgálatot. Több mint négy éve katonáskodik és 17 hónapja van a Csendes Óceán frontján. Sok nagy ütközetben vett részt és több kitüntetést kapott ütközetben tanúsított hősiességének elismeréseként. A Fülöp szigeteken teljesített szolgálatot, amikor a kiváló tehetségű katonának az a ritka kitüntetés jutott osztályrészül, hogy Ausztráliába küldték tiszti iskolába, 14 heti tanfolyamra. Gyakorlatozás közben súlyosan megsérült a térdén és ennek következtében csak hét héten át vehetett részt a tiszti tanfolyamon. Azonban e rövid idő alatt is oly nagyszerűen végezte mimkáját, hogy a tanfolyam befejezte után mégis megkapta a főhadnagyi rangot jelző aranysávokat, melyeket a kórházban tűztek fél felettesei, noha a tanfolyamnak csak a felén vehetett részt. Kórházból való elbocsáttatása után egy heti szabadságot kapott, melyet Ausztrália egyik legszebb városában, Sidney-ben töltött el. Simon József főhadnagy, a Freelandville High Schoolt végezte el és a Bicknell és vidéke ifjúságnak egyik közkedvelt tagja, örömmel gratulálunk a boldog szülőknek, akiknek jogos büszkeségében szívből osztozunk. lét a feleségére írja a másik felét pedig megosztja négy gyermeke között. Ez nem is annyira feltevés, mert ezrivel vannak olyan tagtársaink, akiknek kötvényein igy vannak megjelölve a kedvezményezettek. Már most a családfő baleset, vagy betegség áldozata lesz. Kórházba kerül, megoperálják s végül meghal. Sajnos — sok ily eset van Az özvegye kap 500 dollárt, ami semmiesetre sem fedezi férje elhunytának költségeit. A gyermekek, mert négyen vannak, egyenként 125 dollárt kapnak. Sokszor egykettő a kedvezményezettek közül már nagykorú. Ezek rögtön* megkapják a rájuk eső 125 dollárt. Már most persze attól függ, hogy mennyire tisztelik és szeretik a szüleiket. A legtöbb gyermek talán odaadja az anyjának a pénzt, hogy könnyítsen terhén. De bizony sok fiú és leány nem törődik azzal, hogy mily gond szakadt édes anyja vállára, a 125 dollárt megtartja magának. Messzire nem jut vele. Nagy segítséget semmiesetre sem jelent számára. Sőt, mert aránylag kis összegről van szó, a legtöbb esetben az a vége, hogy elkölti. Viszont a kiskorú gyermekek részét nem lehet kifizetni. Az a letéti alapra, (Trust Fund) megy, ahol azt az egyesület kezeli, mig a kedvezményezett nagykorú nem lesz. Tehát a kiskorú gyermekek részét “befagyasztja” a törvény. A biztosítás öszszege megvan, de nem lehet hozzányúlni. A szerencsétlen özvegy pedig ott áll, 7—800 dolláros teherrel, s gyászának fájdalmában gondoskodnia kell kiskorú gyermekeiről is, akiknek az örökségét nem lehet kifizetni. Nemrég volt egy eset, a mikor meghalt az egyik tagtársunk, aki a feleségét és hét gyermekét nevezte meg örökösnek. Valósággal fájdalmas volt nézni a hétfelé osztott 500 dollár töredékeiről szóló csekkeket s bizony szívfájdalom volt arra gondolni. hogy mihez kezdjen az özvegyen maradt asszony, a kinek csak 500 dollár és 4 apró gyermek maradt. A FELELŐS CSALÁDTAG. Meghiúsítjuk a biztosítás célját, amikor egy-két ezer dolláros biztosításunkat hathét felé osztjuk. Hiszen egy apa sem azért köt biztosítást hogy halála után minden gyerekének jusson egy kis “vigaszpénz,” hanem azért, hogy családját megvédje a gondtól halála esetére. Ilyesformán nyilvánvaló, hogy a biztosítást mindenestől arra kell hagyni, aki a családfő után átveszi a családért való felelősséget. Ez pedig nem lehet más, csak az édesanya. Ily esetben teljesen felesleges abból a kis biztosításból a gyermekeknek is hagyni valamit, mert tiz eset közül ötben az a gyerek úgyse tudja jól felhasználni a ráeső kis részt. Viszont bizonyos, hogy az édesanya arra fogja felhasználni, amire a férje szánta: a költségek kifizetése után megmaradó részt gyermekeinek ellátására fogja fordítani. HA AZ ANYA ELŐBB HAL MEG. . . Amikor pedig olyan család főről van szó, akinek felesége előtte halt meg, akkor is helyesebb a biztosítást arra hagyni, aki halála után átveszi a felelősséget. Ez lefolytatás a 8-ik oldalon)
