Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1945-08-22 / 34. szám
8-ik oldal Verhovayak Lapja 1945 augusztus 22 Mii nevezzek meg kedvez mén vezeítisek? (Folytatás a 7-ik oldalról hét a legidősebb gyermek, aki már nagykorú. De megesik az is, hogy nem a legidősebb a legmegbizhatóbb. Amíg még kis gyermekek vannak a családban, a biztosítás azt illeti meg, aki a Ms gyermekekről gondoskodni fog. Sok esetben a megözvegyült férj egyik gyermekénél lakik, aki főz, mos, takarít rá és ápolja. Nyilván, a biztosítás összege megilleti őt. Biztosítást csak akkor oszszánk meg, ha annyi biztosításunk van, hogy abból ki lehet fizetni az elhunyt utáni, számlákat s azonfelül külön futtatunk valamit annak is, aki gondoskodott rólunk, amíg éltünk. Ha ezen felül még marad biztosítási örökség, akkor lehet valamit hagyni a többiekre. Nem “fair”, nem becsületes és nem megbecsülő eljárás az, amikor a férj elveszi feleségétől azt. ami őt megilleti s amire szüksége is van ahhoz, hogy a nyomort elkerülje. A férj elsősorban a feleségének tartozik a biztosításával, mert azt eleve fel kell tételezni, hogy a feleség gondoskodni fog a saját gyermekeiről mindaddig, amíg azoknak arra szükségük van. HA AZ APA HAL MEG ELŐBB. . . Amikor az apa hal meg előbb, akkor az anya a családfő s rá ugyanaz áll, a mit föntebb az apáról mondottunk el. Ha biztosítását elosztja 7—8 gyerek között, akkor mindegyiknek jut vagy 120—130 dollár, ami egyiken sem segít, viszont ki lesz azt aki majd gondoskodik az édesanya temetési költségeinek kifizetéséről? Ritka az az eset, hogy minden testvér elvállalná a ráeső résznek a kifizetését. Külörnben is, ahol nagy a család, ott rendszerint az özvegy édesanya az egyik gyermekénél lakik, mig a többiek máshol élnek. Nyilván az anya annak tartozik elsősorban, aki halála órájáig gondoskodik róla. Ahol pedig még kis gyermekek is vannak, ott különösen fontos az, hogy az a felnőtt gyermek kapja a biztosítást, akire az édesanya nyugodtan rábízhatja a fiatalabbak ellátását és fel nevelését. Ha minden gyermeke kap egy részt a biztositásból akkor a kiskorúak része “befagy” és ahhoz nyúlni nem lehet, pedig épp akkor van rá a legnagyoWj szükség. Az édesanyánál is áll az, hogy biztosítási örökséget csak akkor osszon szét, ha annyi vagyont és biztosítást hagy hátra, hogy a legfontosabb költségek kifizetése után is elég pénz és vagyon marad arra, hogy mindegyik gyermeknek jusson. KIFIZETÉSI NEHÉZSÉGEK TÖBB ÖRÖKÖS ESETÉBEN. Több kedvezményezettnek a megnevezése megnehezíti a. haláleseti segély kifizetését is. Egy esetben hét gyermek és a feleség volt a kedvezményezett a családfő kötvényén. Nagyon rosszul esett az özvegynek, amikor tudomására hozták, hogy a haláleseti segély kifizetése előtt a következő okmányokat kell beszereznie: elhalt férjének születési bizonyítványát, házasság-levelüket és minden egyes gyermek születési bizonyítványát. Rengeteg időbe tartott, amig mindezt megtudta szerezni és nem értette, hogy az egyesület miért követel meg ennyi okmányt. Nyilván abban a hiszemben volt, hogy egyesületünk szándékosan támaszt nehézségeket, amikor a haláleseti díj kifizetésére kerül a sor. Ily nehézségeket az egyesület sohasem támaszt. Az okmányokra azonban szükség van és mindég is szükséges lesz a következő okokból: A férj születési bizonyítványára minden esetben szükség van, mert az a felvétel alkalmával általa bevallott életkor igazolására szolgál. Ha ezt nem követelnék, akkor nagyon sok tagnak jelentkező megtehetné azt, hogy fiatalabbnak mondja magát, hogy kevesebb havidiljat kelljen fizetnie. Nyilván ezáltal az egyesülete és azon keresztül x tagságot károsítaná meg. A házasságkötési bizonyítványra szükség van, mert izzal igazolja a halálesett segély igénylője, hogy ö valóban az a személy, akit % férje megnevezett örökösnek. Ha ezt nem követelné meg az egyesület, akkor sok lseiben arra jogosulatlan egyén is követelhetné a hatáleseti segélyt, azt állítva, hogy felesége az elhunytnak. A gyermekek születési bizonyítványára két okból van szükség. Először is azért, mert a születési bizonyítvány igazolja azt, hogy ők valóban a kötvényben megnevezett egyének és az elhunyt gyermekei. Másodszor azért, mert csak a születési bizonyítvány mutatja meg, hogy a kedvezményezett gyermek kiskoru-e vagy sem. Mindezeket a dolgokat hivatalos okmánnyal kell igazolni és a törvény értelmében az ügykezelő, egyes tagtár&ak, jó vagy, szomszédok bizonyító szava nem fogadható el. Végre az özvegy megszerezte az iratokat mind. Ez esetben nem történt az hogy a férje öt évvel fiatalabbnak mondotta volna magát a felvételkor s ez rendben volt. Rendben volt a házasságkötést igazoló oklevél is. Rendben voltak a gyermekek születési bizonyítványai is, de kitűnt, hogy nem hárman, hanem öten voltak kis korúak. Tehát csak az özvegy és két gyermek kapta meg a részét, a többivel pedig várni kell addig, mig a gyermekek egymásután elérik a nagykorúságot. Ha a férj csak a feleségét nevezte volna meg örökösnek. akkor az elhunyt születési bizonyítványa és kettejük házasságkötési oklevele elegendő lett volna — haláleseti igazoló iratokon kívül, melyekre természetesen mindég szükség van. Látjuk tehát, hogy sok örökös megnevezése még a haláleseti segély kifizetését is megnehezíti. A KEDVEZMÉNYEZETT MEGVÁLTOZTATÁSA. Idetartozik az a figyelmeztetés is, hogy tagtársunk azonnal változtassa meg a kötvényén a kedvezményezettet, ha a körülményeinek változása következtében erre szükség van. Mihelyst a kedvezményezett meghal, azonnal kérje a kedvezményezett megváltoztatását. Erre nemcsak akkor van szükség, amikor a kedvezményezett meghal, hanem akkor is, ha a tag családi állapotában változás történik. Számtalan fiatal tagtársnőnk van, aki leánykorában állt az egyesület tagjai sorába s mikor férjhez ment, elmulasztotta megváltoztatni a kedvezményezettet. Elköltözött a szülői hajlékból, a férje gondoskodott róla és betegség esetén ő gondoskodott ápolásáról és halál esetén ő volt felelős a költségekért. De a kötvényen még mindég az édesanya volt megnevezve kedvezményezettként. A legtöbb esetben ez volna a fiatalasszony egyetlen biztosítása és ha az anya nem könyörül meg a vején, akkor az ugyancsak nehéz helyzetbe kerül, holott nem azt érdemelte a feleségétől. Számtalan katonai szolgálatot teljesítő tagtársijnk van. aki megnősült, gyermekei .vannak, de kötvényén meg mindég az édesanyja szerepel kedve zményezettként. Bármily szép dolog az JÓKAI MÓR REGENYl: a kőszívű EMBER PIAI (Folytatás) Richard iparkodott menekülni a bőbeszédű öreg úrtól; a zsibárus-gyereket a karddal egyedül bocsátá szállására; maga nem mert hazamenni. Félt Pál úrtól. Félt- hogy azzal fogadja, mikor belép, hogy: “No hát, nem mondtam?” NŐI BOSSZÚ — Hja bizony, édes lelkem, Arankám, a tisztelendő édes papát hiába várja haza; mert az nem jön többé haza. Most kapott a lelkem uram levelet Pestről; tudja, sok ismeretsége van neki mint nótáriusnak az egész világon, még Pesten is. Azt Írják neki, hogy a tisztelendő uramnak a dolga bizony nagyon rosszul áll; a consistorium nem engedi többé felmenni a kathedrába; már meg Bécsbe is fölcitálták. Legalább is tiz esztendőre elfogják Ítélni s elviszik Kufsteinba A bizony, édes lelkem. Hanem csak jó az Isten; majd gondját viseli az elhagyottaknak. Az Isten áldja meg édes lelkem, Arankám. Ilyen szép jóreggel kívánással üdvözlé Szalmás Mihályné nótáriusné asszonyom a pap leányát, ki gyakran kitekintgetett a kis papiak ajtaján az utcának azon vége felé, amerre az apját hetek előtt elmenni látta. De csak hiába várta vissza. Erre a gyöngéd tudósításra aztán be is ment a leány és nem időzött tovább az utcaajtóban. Leült a dolgozó asztalkájához, a félbehagyott fehérnemű varrás mellé s folytatta munkáját; mig ismét csak minden a20n kapta magát, hogy tü és vászon kiesik kezéből s előveszi zsibbasztó mélázás, a vándor lélek viszi magával eszméletét uttalan utakon, sivatag pusztákon s sivatagabb idegen városokon keresztül; keresve millió ismeretlen arc közül egyet és hallgaíózva ismerős lépések, ismerős hangok után. Mig ismét fölveri merengéséből egy-egy közeledő kocsizörej. Valóban gyönyörű arc; hosszudad, mint a tragédia múzsájáé; nagy lélekteljes szemekkel, classicus arcéllel, finom ajkakkal, dús tömött' gesztenyeszin haja puritán egyszerűséggel van fejére tűzve s az egyszerűség még emeli a szoborszépségü fő nemes kifejezését. A nagy szempillák egy percre felnyílnak magasan, midőn a kocsizörej közeledik; a leány felrezzen, hanem azután csak elcsititja keblét, nem jön az, akit vár; s nagyot sóhajtva, folytatja munkáját. Pedig a kocsizörej ezúttal éppen a papiak előtt szűnt meg. Hintó állt meg az ajtó előtt. A leány felugrott s- az ajtó felé sietett örömmel. Talán atyja jön? A szobaajtó hamarább nyílt s a leány visszarettenve állt meg a belépő előtt. Özvegy Baradlay bárónővel állt szemben. Baradlayné fekete selyemruhát viselt, fekete hímzett gallérkával és karmantyúval; fején gyász főkötőt; ennyi gyász között annál fehérebbnek látszott márvány arca. Aranka meghajtó magát előtte; az úrnő felemelte kezét, rnire a leány odahajlott és megcsókolta azt tiszteletteljesen. — Jó reggelt, gyermekem — szólt az úrnő kegy telj esen, de egész hidegséggel. — Eljöttem hozzád, hogy beszéljek veled némely dolgokról, amiket el kell egymás közt intézni. (Folytatjuk) édes anyáról gondoskodni, nem szabad azt megtenni, ha a tagnak felesége és gyermekei vannak, akik még nyomorba is kerülhetnek a férj hanyagsága következtében. Mindezeket tag társa ink fi-A biztosítás nagyszerű dolog, semmi azt nem pótolhatja, de ha nem meggondoltan bánunk vele, akkor hiábavalóvá tehetjük azt, mert megtörténik az, hogy a tag nem annak juttatja a kedvezményt, aki megérdemgyelmebe ajánljuk. Vegyék | H és rászorul, hanem annak, elő a tagsági igazolványaikat és gondolják meg, hogy a kedvezményezettek úgy vannak-e megnevezve, hogy a biztosítás valóban érjen is valamit azoknak. aki sem rá nem szolgált, sem szüksége nincs rá, mig az, aki jogos volna a kis örökségre. teljesen kimarad és csak gondot és keserűséget örököl.
