Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-05-23 / 21. szám

1945 május 23 Verhovayak Lapja 5-ik oldal Gyászoló édesanyáknak hódolt Lorain közönsége Felejthetetlen, könnyekig megható ünnepe volt Lorain közönségének május 13-án, Anyák Napján, amikor a Ver- Hovay Segély Egylet loraini 17-ik és 372-ik, valamint az Elyria, O.-i 515-ik fiók közös kegyeletes ünnepet rendezett e három fiók öt hősi halott­jának emlékére és e hősi ha­lottak gyászoló édesanyáinak tiszteletére. A 17-ik fiók hősi halottai Tóth Ferenc és Hor­váth István, a 372-ik' fióké Majoros Ernő és Weiss Béla és az 515-ik fiók hősi halottja Muha Pál. Ezek a fiuk nem térnek vissza többé. Az ő édesanyjuk számára Anyák Napja a százszoros szivf áj da­lom napja, melynek öröme elveszett, mert fiaik nem kö­szönthetik fel őket többé fiúi szeretettel és hálával az anyai szív szeretetének szentelt ün­nepen. S a Verhovay Segély Egylet loraini és elyriai fiók­jai azért rendezték ezt az em­lékünnepet anyák napján, hogy ezeknek a gyászoló édes­anyáknak megmutassák, hogy az életük nem maradt szere­tet és hála nélkül. Fiaik he­lyett a tagtársak tárták fel nékik szivük szeretetét és mert fiaik nem lephették meg őket Anyák Napjának szekfü­­virágaival, az Egyesület aján­dékozta meg őket hősi halált halt fiaiknak gyönyörű arc­kép festményeivel. Meg kell említenünk itt azt, hogy Horváth Istvánnak, a 17-ik fiók volt tagjának, egye­sületünk 135-ik hősi halottjá­nak haláláról csak nemrégi­ben, kaptuk meg az értesítést. A haláleseti segély kifizeté­séhez szükséges bizonyítvány még nem is érkezett meg a tengerészeti hatóságoktól, ahonnét ezek az iratok sok­szor több havi késéssel ér­keznek meg, mivel a halál­eset körülményeinek adatai­ért a tengerészeti hatóságok mindég a harcszintérre Írnak, az elesett hős közvetlen felet­teseihez. De nem akarta az egyesület vezetősége, hogy ezen az ünnepségen ennek az uj hősi halottnak édes­anyja ne részesülhessen ab­ban az ajándékban, melyben a másik négy hősi halott hoz­zátartozói részesültek. Sike­rült még idejében egy képet szerezni és a festőművész éjt­­napot egybevetve dolgozott a képen, hogy az az ünnep­ségre elkészüljön. A képeket mindég előre küldi el az egye­sület a fiók ügykezelőjéhez, de erre már késő volt ez esetben és igy a Verhovay Segély Egylet központi elnö­ke maga vitte el a képet Lo­­rainba vonaton s ezzel még jobban megmutatta azt a testvéri szeretetet és részvé­tet, mely egyesületünket ve­zeti a hősi halottak arcképei­nek elkészíttetésében és oda­­ajándékozásában. Az ünnepély délután 5 óra­kor kezdődött a Szent László i római katolikus egyházközség dísztermében, mely szűknek bizonyult a hatalmas közön­ség befogadására. Megilletőd­­ve szemlélte a közönség a színpadon egymás mellett el­helyezett, gyászlepellel elta­kart képeket. Az emlékünnep díszvacsorával kezdődött, mely előtt a közönség eléne­kelte az amerikai himnuszt, majd Ft. Kárpi segédlelkész mondott asztali áldást. Olyan helyen, mint Lorain, O., el­kerülhetetlen az, hogy ily em­lékünnepet vacsora keretében rendezzenek meg a fiókok tisztviselői. A messze vidék­ről egybesereglett közönséget el kell látni és a város ven­déglőinek nincs akkora befo­gadó képessége, hogy a távol­ról jött vendégek mind ellá­tást kaphassanak. De meg lehetett érezni e díszvacsorán, hogy a közön­ség nem mulatságra, hanem kegyeletes ünnepségre gyűlt egybe. Az a színpadon álló öt gyászlepellel letakart kép rávetette a szomorúság ár­nyékát a szivekre. A vacsora végeztével Be­regszászi Miklós, a 17-ik fiók elnöke nyitotta meg az ün­nepséget őszinte érzéssel el­mondott szavakkal, majd fel­kérte az ünnepség levezeté­sére Újhelyi József ügyvédet, aki elsősorban az estély angol ünnepi szónokát, Lorain vá­ros polgármesterét, Jlarry Van Wagnent kérte fel, aki nagy elismeréssel adózott Lo­rain magyarságának hazafias munkálkodásáért, majd ezt mondotta: “Örvendek, hogy az amerikai magyarság hatal­mas egyesülete, a Verhovay Segély Egylet a kegyelet ne­mes kifejezője lett azok iránt, akik tagjai közül hazánkért életüket áldozták. Lorain vá­ros mindegyik magyarszár­­mazásu hősi halottjára min­dég kegyelettel fog gondolni.” Főtisztelendő Petrick Ist­ván plébános az 1918-as béké­ről szólott és kifejezést adott azon reményének, hogy az akkori hibák nem fognak megismétlődni újra. Az Egye­sült Államok népének egyet­len kívánsága az, hogy igaz­ságos világ-béke kövesse ezt a háborút. Majd az édes­anyákhoz fordult. “Öt édes­anyát ünnepiünk ma — mon­dotta — és az ő fiaikkal együtt az összes katonákat, akik elvesztek ebben a há­borúban. Ezeknek a fiatal hősöknek a vére teszi rá a pecsétet a most következő békére.” Végül igaz elisme­rését fejezte ki egyesületünk iránt azért a gondolatért, hogy hősi halottainak emlé-EMLÉKÜNNEP. KÉPÁTADÁS MONONGAHELA. PA.-ban Megható ünnepi keretek között május 13-án, Anyák Napján került átadásra a 193- ik fiók hősi halottjának, Bor­­csik M. Ferencnek arckép­festménye. A monongalielai magyar re­formátus templomban Anyák Napján reggel fél 9 órai kez­dettel istentiszteletet tartott az ünneplő gyülekezet. Nt. Si­­lay Sándor református lel­kész kegyeletes szavakkal em­lékezett meg a mostani há­ború legnagyobb hőseiről, az édesanyákról s igy Borcsik M. Ferenc hősi halottunk édesanyjáról is. Igazán szép szavakkal mél­tatta a Verhovay Segély Egy­let nemes lélekré valló aján­dékát s kegyelettel emléke­zett meg mindazokról, akik ennek a véres háborúnak so­rán a legnagyobb áldozatot hozták. A Verhovay Segély Egylet ajándékát, az arcképfest­ményt Révész Kálmán kpi. titkár nyújtotta át a gyászoló családnak keresetlen szavak kíséretében. Az istentiszteleten részt vett Szalánczy János közpon­ti pénztárnok is. A Borcsik család hálás szavakkal kö­szönte meg az Egyesület gyö­nyörű ajándékát s Ígéretet tett arra, hogy azt kegyele­tes szeretettel fogja megőriz­ni. A monongahelai református gyülekezet a vasárnapi isten­­tisztelet után lélekben meg­újulva, egy megható gyász­ünnep emlékeivel hagyta ott a templomot. Egyesületünk lapunk utján is hálás köszönetét fejezi ki a monongahelai Magyar Re­formátus Egyháznak és Nt. Silay Sándor református lel­kipásztornak, hogy a gyász­istentisztelet és a képátadás olyan felemelően szép és meg­ható keretek között folyha­tott le.-------—V---:-------KILÉPTEK A BETEGSEGÉLYZŐ OSZTÁLYBÓL Cancelled Sick Benefit Fiók-Br. 20 Bezzeg Stephen J. 24 Papp William, Sabo Ernest 33 Solamon Joseph 39 Skabo Joseph A. 40 Takacs William 43 Lutzso Ernest A. 55 Cook Mi's. Alexander, Ke­rekes Billy 59 Brumbaugh Paul 88 Fusaro William G. Rocco Donald 170 Komjáti Joseph 174 Lorincz Alexander 177 Durgevits Alexander 214 Puro Mrs. Julius A. 347^Phillip József 352 Fisher Frank Alex. 372 Obran Frank 386 Gallo George 424 Jámbor John, Jr. 499 Gall Pearl 22 — Members két ezekben az arcképekben örökíti meg gyászoló család­jaik számára. Az iskolás gyermekek 13 fő­nyi énekkara gyönyörű énekszámmal, — “Wonderful Mother of Mine” — tette még mélyebbé az Anyák Napi hangulatot. Majd ifj. Grunda József trombitás fújta el az amerikai tengerész indulót, és a “Sárbogárd, Dombóvár” cimü magyar dalt. Ezután egy 15 tagú gyermekkar énekelte el a “God bless America”-t és négy bájos kisleány tisz­telgett a katonáknak. Judge Thompson, Lorain j város bírái a lelkes szavakkal köszöntötte a közönséget, majd Nt. Bodor Dániel refor­mátus lelkész mondott nagy­szabású beszédet, melyben rá­mutatott arra, hogy mi a kü­­lömbség egy biztositó társa­ság és a Verhovay testvérse­­gitő egyesület között. Mig a biztosító társaságok megelég­szenek azzal, hogy kifizetik a biztosítási összeget, a Ver­hovay Segély Egylet még azon felül emel hősi halot­tainak oly emléket, mely meg­tört szivii hozzátartozóiknak fájdalmukban enyhülést és vigasztalást hoz. Id. Grunda József szép sza­vai után Nt. Turcsányi Gyula szólt angolul, méltatva a hő­sök hervadhatatlan érdemeit és szüleik múlhatatlan fáj­dalmát. Majd Szalay József, a Verhovay Segély Egylet első aleln öke mutatott rá a Verhovay Segély Egylet test­­vérsegitő tevékenységére és vigasztaló szeretettel szólt a könnyező édesanyákhoz. Do­­vák József, a Loraini Magyar Nagybizottság elnöke köszön­tötte Bencze János központi elnököt és a legnagyobb elis­meréssel méltatta a Verhovay Segély Egylet tevékenységét. Ezután következett az öt hősi halott Verhovay katona arcképének leleplezése. Meg­rázó pillanat volt, melyben a megajándékozott édesanyák Does MORE Than Relieve MONTHLY 0 álr % pm ,v, UGYANCSAK enyhíti az ideges, fáradt érzéseket melyek az ily okokból való zavarokat, k ’'érik Idegessé, nyugtalanná, feszültté, nyűgössé, fáradttá teszik ont az időszaki szervi zavarok ilyenkor? Akkor próbálja ki a Lydia E. Pinkham’s Vegetable Compound­­ot ily tünetek enyhítésé ft. A TERMÉSZETET SEGÍTI. Pinkhom’s Compound hemcsak arról hires, hogy havi fájdalmát enyhíti, hanem az azzal járó ha­sonló természetű ideges, feszült érzéseket is. Kiváló gyomorerősitő is. növés­sé a használati utasításokat! Jhfdut,£.(PíMkltcmü& VEGETABLE COMPOUND és családok fájdalmas zoko­gása könnyekre fakasztotta az egész közönséget. Központi elnökünk az idei Anyák Nap­jának fájdalmáról beszélt és többek között ezeket mon­dotta: “Háborúban mindnyájunk között az édesanyák hordják a gond és a bánat legsúlyo­sabb keresztjét. Ez a kereszt vállukon marad a sirigjj^azok­­nak az édesanyáknak, akiknek fia, vagy fiai, a legnagyobbat, életüket áldozták fel a ha­záért.” Miután Simó Mihály kerü­leti szervező leleplezte a ké­peket, a központi elnök ej é­sére Jávor György, a 17-ik fiók ügykezelője adta át azo­kat a gyászoló családoknak. Ezután szólt áz American Le­gion nevében Ben. L. Thomas, a loraini 30-ik légionárius ál­lomás elnöke, -majd a Szent László r. k. egyház mondott köszönetét a Verhovay Segély Egyletnek szép elgondolásáért és ezután Beregszászi Miklós, a 17-ik fiók elnöke zárta le a felejthetetlen ünnepélyt, me­lyen oly megindító módon nyilatkozott meg a Verhovay testvéri szeretet. A TÚLSÓ PARTRÓL (Folytatás a 4-ik oldalról) elhagyván házaikat, földjeiket. Mintagazdaságokat hagytak el — nyilván azért, meít féltek az igazságos megtorlástól. Most ezek a földek is felosztásra kerülnek és a falu igazoló bizottsága elnökének, Luncz Józsefnek véleménye szerint a szegény alföldi magyarságból kellene odatelepiteni csa­ládokat, mert “most volna itt az ideje ezt a degener ált, belterjes sváb természetet megnemesiteni, jó vérrel be­oltani.” Ennél még tovább ment Erdei Ferenc belügyminisz­ter, aki a Szigetszentmiklóson megrendezett parasztpárti gyűlése kijelentette: “A Paraszípárt követeli és hirdeti, begy az országvesztésben bűnös svábságot telepítsék ki!” SAJTÓSZABADSÁG Érdekes azonban, hogy az újságok nemcsak a magyar nemzet szomorú sorsáért felelőseket támadják, hanem az is megtörténik, hogy magát a kormányt bírálják. Erősen nekimegy a “Szabad Szó” szerkesztője Faraghó Gábor köz­ellátási miniszternek, aki a csizmahiány megoldásának ter­veiből egyelőre teljesen kihagyta a parasztságot azzal, hogy “a földmunkások nyáron nélkülözni tudják a lábbelit.” “Füresáljuk ezt a miniszteri megnyilatkozást — írja a lap -- mert akkor hangzott el, mikor a parasztság országszerte elindult, hogy a legmostohább és legkétségbeejtőbb körül­mények között életet teremtsen a pusztulásra ítélt földeken.-

Next

/
Thumbnails
Contents