Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1945-04-18 / 16. szám
8-ifc oldal 1945 április 18 JÓKAI MÓR REGÉNYE: a kőszívű EMBER FIAI (Folytatás) — Hanem ha annak a nevét előhozom neki: mélyen elpirul. Arról aztán hiába beszélek neki akár jót, akár rosszat, nem tudok belőle kivenni semmit. — Hát az jár-e körülötte nagyon? — Vigyázok rá. Szörnyű óvatos. Ahol összetalálkozik Edittel, már ráncba szedi arcát, szemébe nem kacsint, fejhajtva üdvözli; alig szól hozzá pár szót. Ismerem én már ezt is. — Szegény kis Backfisch! Csináljon neki örömet Betti. Holnap uj ruhát kap. Egy öltönyömet elrontotta a szabó. Az neki jó lesz. Betti mamseli nevetett. — Azt a rózsaszín tarlatánt? Hisz a báli ruha! — Azért jó lesz neki. Hadd örüljön neki. Beszéljen neki olyan, formán, hogy eddig csak azért volt mellőzve, mert úgy tekintettük, mint gyermeket. De most már kinőtt belőle s m°st már ő is házikisasszony lesz. Taníttatjuk táncolni, zongorázni, énekelni. — Komolyan? — Csak mondja ezt neki. Be lesz ezután vezetve a társaságba; meg lesz mindenkinek mondva, hogy ő családtag. — Ha ezt ma este megmondom neki, reggelig nem alszom tőle, mert folyvást csak arról fog fecsegni. Különösen az énekléshez nagy kedve van. — Szegény kis Backfisch! Ugyan tegye meg neki ezt az örömet. . . . Óh szívtelen Jezabel! Néhány nap múlva meghívást kapott Richard Piánkéul torstékhoz. Richard örömest fogadott már minden meghívást e családhoz, akármilyen unalmas mulatságokkal kecsegtették is azok, Nem is uriaskodott a. későnjövetellel, inkább előre igazította az óráját, hogy legyen mentsége, ha ő az első megérkező. Most is úgy járt. Az előszobában, hol a komornyik átvette a kardját, köpönyegét, még nem látott idegen felöltőt a fogason. — Tehát én vagyok megint a legelső? — kérdé a komornyiktól. — Igenis — felelt az mosolyogva s nyitotta előtte a terem aj tót. A teremben mamseli Bettivel találkozott Richard; az tetf -vett valamit. — Koron jöttem tán, mamseli Betti? A mamseli pukkerlit csinált és mosolygott. A baronesse még nincs idehaza, de mindjárt haza fog jönni. A kisasszony odabenn van. Richardnak nem volt ez uj d°Iog. Akárhányszor találta Alfonsinet egyedül s kellemesen el lehetett vele fecsegni. Finom emberszóló volt. Zongorázni és énekelni is tudott csinosan. i Most is hallott a két szobán keresztül valami énekhangot Richard; csupán az tűnt fel neki, hogy ez a hang sokkal erősebb és csengőbb, mint máskülönben szokott lenni; de hát, gondolhatta, talán olyankor mindenki jobban énekel, ha nem hallgatják; — ha ugyan gondolt efelől valamit. Benyitott a harmadik szobába, honnan az énekhang jött — és ideje maradt észrevétlenül maradnia meglepetés néhány pillanatáig. A zongora előtt nem Alfonsine ült, hanem valaki más. Az első percben alig akart ráismerni Richard. Edith volt az, szokatlan bálias öltözetben és hajdiszitéssek Rózsaszínű kivágott ruhát viselt, mely szép nyakát, gömbölyű vállait látni engedte. Valami népies románcot énekelt iskolázatlan, de szimpatikus csengő hangon s hozzá, tudatlanok szokása szerint, egy ujjal verte a zongora billentyűit. Egyedül volt a szobában. Richard sokáig megengedte magának, hogy az elefánt- j csonton- ugráló kezecskét bámulja, Mig egyszer Edith felvetve szemeit a zongoráról, megpillantá a hozzá közelitől, i (Folytatjuk) Verhovayak Lapja a VERHOVAY KATONÁK □ CZAKÓCZI JÁNOS 89. Homestead, Pa. PFC. NAGY RÓBERT 29. Berwick, Pa. DEMKÓ I. JÓZSEF S. 1/C. 349. Hollidays Cove, W. Va. KOVÁCS MIHÁLY Coxswain 278. Buckner, 111. LUTIAN JÁNOS 32. Gary, W. Va. IFJ. HEIZER JÓZSEF 32. Gary, W. Va. Hogy dolgozik a Sokszor bizony csüggedten gondolnak a régi jó Verhovay harcosok arra, hogy ugyan mi lesz a Verhovayval, meg a magyarság sorsával, ha ők már kidőlnek Sokszor lehet hallani azt a panaszos vádat, hogy a második és harmadik generációban már nincs meg az az egyleti érzés, közügyek iránt való érdeklődés és a magyarság sorsával való törődés, mely az első generáció életének javát betöltötte. Azonban egyre több bizonyítékát kapjuk annak, hogy a dolog nem igy áll. Példát szolgáltat erre a Buffalo, N. Y.-i 383-ik fiók, melynek elnökét, Taylor S. Józsefet és ügykezelőjét, Young A. Károlyt a fiók tagsága már sok ízben választotta meg újra ugyanarra a tisztségre, megerősítve ezzel beléjük vetett bizalmát és egyúttal bizonyságát adva annak is, hogy e második generációs fióktisztviselők értékes egyleti munkát végeznek. Young Károlyt és Taylor Józsefet nemcsak a buffaloi ifjúság körében ismerik jól, hanem mindenütt, ahol az amerikai magyarság közös ügyeiről van szó. Taylor Józsefet, a 383-ik fiók elnökéi 2-ik generáció? egy hangulag választották meg az “American Hungarian Relief Inc.” buffaloi osztályának elnökévé és az ő eddigi működésének köszönhető, hogy a buffaloi 383-ik angol fiók VOLT AZ ELSŐ EGYLETI FIÓK, MELY TEKINTÉLYES ÖSSZEGRŐL SZÓLÓ CSEKKET KÜLDÖTT A MAGYAR NÉPET SEGÉLYZŐ BIZOTTSÁGNAK, az “AMERICAN HUNGARIAN RELIEF, INC.-”-NAK. Vagyis, nem is a magyarországi születésü, hanem az amerikai születésű tagtársaink voltak a legelsők, akik lelkesen és ÁLDOZATKÉSZSÉGGEL karolták fel a Magyar Népet Segélyző Mozgalom ügyét. És nem is elégszenek meg ezzel az adománnyal ... ez csak a kezdet volt ... a buffaloi magyar népért folyó munka hatalmas lendülettel halad előre . . . EGY AMERIKAI SZÜLETÉSŰ MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ VERHOVAY TAGTÁRS UNK LELKES VEZETÉSE MELLETT . . . És Young Károly ügykezelő ékes példáját szolgáltatta ugyanakkor az egyleti élet iránti hűségnek, őt ugyanis azután, hogy a buffaloi Dupont munkások füg-KASKY JÓZSEF 14. Cleveland, Ohio getlen union-jának számvevőjévé nevezték ki, hamarosan elnöknek jelölték, hogy igy az összes buffaloi Dupont alkalmazottak élén álljon ... de ezt a jelölést nem fogadta el, mert akkor fel kellett volna adnia V er - hovay ügykezelői tisztségét, melyre már nem maradt volna ideje. Young Károly egyesülete javára döntött s ezzel ismét szép példáját adta annak, hogy bizony a második generációsok között vannak, akik bizonnyal méltó utódai lesznek az egylet-alapitó, óhazát segítő amerikai magyarságnak.
