Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-04-25 / 17. szám

VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM 1945 ÁPRILIS 25 NO. 17. SZÁM (Verhoyay AZ ALAPÍTÓK emlékversenyének eredményei HIVATALOS A Verhovay Segély Egylet Központi Elnöke a következőkben hozza az egyesület tagságának tudomására az 1945 február és március havában, az Egyesület 13 bányász­­alapítójának emlékére rendezett tagszerzési verseny eredményét. Február és március havában az Egyesület kiadott 674 kötvényt. Ebből 298 tar­tozik a Felnőtt Osztályhoz és 376 a Gyermek Osztályhoz. A verseny feltételei szerint minden kötvény számított a versenyben, melyet az Egyesület február és március havában kiadott. Ezzel szemben ugyancsak a hivatalos lap­ban többször közölt feltételek értelmében, NEM számítottak a versenyben azok a felvételi ivek, melyek március 31-ike, a verseny utolsó napja UTÁN érkeztek be, még akkor sem, ha azok akár február, akár március havi kelettel kiadandó kötvényre szóltak. A verseny feltételei szerint minden elfogadott felvételi iv egy pontnak számított, tekintet nélkül arra, hogy az mily összegről szólott, kivéve a gyermekosztály 15 és 25 centes “Term” kötvényeit, melyek egyenként egy-harmad pontot számítottak. * * * E feltételek alapján a következő tagtársak nyerték meg a versenyre kitűzött dija­kat, melyeknek száma az alapitó bányász testvérek számának megfelelően 13 volt. Az első dijat, egy $100 “E” sorozatú War Bondot FEEDLER JÁNOS, a Sharps­­ville, Pa.-i 171-ik fiók ügykezelője nyerte meg, aki a verseny folyamán 32 uj tagot szer­zett az Egyesületnek. A második dijat, egy $75 “E” sorozatú War Bondot KOHUT BÉLÁNÉ, a Home­stead, Pa.-i 430-ik fiók ügykezelője nyerte meg 26 uj tag szerzésével. A harmadik dijat, egy $50 “E” sorozatú War Bondot KÁDÁR MIKLÓS, a Pitts­burgh, Pa.-i 34-ik fiók helyi szervezője nyerte meg 19 uj tag szerzésével. A negyedik dijat, egy $50 “E” sorozatú War Bondot SZAJER GYÖRGY, a Na­zareth, Pa.-i 420-ik fiók ügykezelője nyerte meg 18% ponttal. Az ötödik dijat, egy $50 “E” sorozatú War Bondot CHOBODY SÁNDOR, a Nu Mine, Pa.-i 88-ik fiók ügykezelője nyerte meg 14% ponttal. A hatodik dijat, egy $50 “E” sorozatú War Bondot WUKOVITS FERENC, a South Bend, Ind.-i 132-ik fiók ügykezelője nyerte meg 14 uj tag szerzésével. A következő hét nyeremény mindegyike egy-egy 25 dolláros “E” sorozatú War Bond. A hetedik dijat PÁLFALVY DÉNES, a Colliers, W. Va.-i 452-ik fiók ügykezelője nyerte meg 13% ponttal. A nyolcadik dijat NEMES JÓZSEF, a Sharon, Pa.-i 26-ik fiók helyi szervezője nyerte meg 13 uj tag szerzésével. A kilencedik dijat OROSZ JÁNOS, az East Pittsburgh, Pa.-i 152-ik fiók ügy­kezelője nyerte meg 12 uj tag szerzésével. • A tizedik dijat JÁVOR GYÖRGY, a Lorain, O.-i 17-ik fiók ügykezelője nyerte meg 11 uj tag szerzésével. A tizenegyedik dijat KUNSTADT ERNŐ, a Chicago, Ill.-i 164-ik fiók ügykezelője nyerte meg 11 uj tag szerzésével. A tizenkettedik dijat BALUNEK JÁNOS, a Cleveland, O.-i 14-ik fiók tagja nyerte meg 10% ponttal. A tizenharmadik és utolsó dijat PAPP LAJOS, a Phoenixville, Pa.-i 159-ik fiók ügykezelője nyerte meg 9 uj tag szerzésével. * * Egyesületünk Központi elnöke szeretettel mond köszönetét annak a 102 ügykezelő és helyi szervező tagtársnak, aki a versenyben részt vett. Elismerését fejezi ki azon 13 tagtársunk iránt, aki a versenyből győztesen került ki. A győztesek ezekben a Hadikölcsön Kötvényekben munkájuknak szerény, de kézzelfogható jutalmát veszik. Azonban meggyőződésünk az, hogy ez tulajdonképen a kisebbik jutalma az egyesület növekedéséért folytatott munkának. Van e munkának egy nagyobb jutalma, melyben részesednek mindazok, akik a versenyben részt vettek. E juta­lom egyrészt az a tudat, hogy embertársaik javát munkálták azzal, hogy az egyesület tagjaivá tették őket. S ez a jutalom egykoron láthatóvá és érezhetővé válik. Minden ember életében eljön az az idő, amikor akár ő, akár a kedvezményezettei az Egyesület testvérsegitő készségét meg fogják tapasztalni. Eljön az az idő, amikor az egyesület tagja elköltözik ez árnyékvilágról. És akkor — igy volt ez minden esetben a múltban és igy lesz a jövőben is — a hátramaradottak a legőszintébb hálával fognak megemlékezni arról, aki hozzátartozójukat rábeszélte arra, hogy az egyesület tagjai közé álljon. Senkire sem gondolnak az emberek nagyobb hálával, mint arra, aki az ő hozzátartozójukat bebizto­sította és ezzel a hátramaradottak szükségét és gondjait enyhítette. Ennek a hálának megnyilatkozásait ismeri minden régi ügykezelő tagtársunk. Kérve a tagtársakat az Egyesület növekedéséért — jóbarátaik, embertársaik ér­dekében — való további hűséges munkára, szívből mond köszönetét a versenyzőknek. BENCZE JÁNOS, A Verhovay Segély Egylet Központi Elnöke. HÁBORÚ VAQY BÉKE! Még javában folyik a háború. Naponta ifjaink százai esnek el a nagyvilág frontjain és ezrével sebesülnek meg. Még mindég szállítjuk a fegyvereket, az ágyukat, a re­­pülőket és hajókat — a háború félelmetes eszközeit. De közben már megindul a harc a békéért. Ez a harc nem ágyuszóval folyik. Csukott tárgyalótermek mögött tusa­­kodó elmék szívós harca ez, melyben az érveknek né­mely esetben az igazság, de bizony sok esetben az érvelő fél mögött álló szuronyok száma ad súlyt. Mert még a béke vértélen tusakodásaiban is az győz előbb-utóbb, aki a háború eszközeiben a legerősebb. Egyre hangosabb lesz a béke feltételeit megszabó vezérek hét ajtóval lezárt tárgyaló termei körül a propa­ganda szava. S az embernek az az érzése, hogy a sok meg­­hallgattatást követelő fél között álig van egy pár, akinek az volna a legfontosabb, hogy elsősorban BÉKE legyen. Neki sokkal fontosabb az, hogy az ő felfogása érvénye­süljön, még ha vérontásba kerüljön is, mint hogy a másik­nak legyen igaza, még ha az békét jelentene is. Elcsüggesztő, szivet fárasztó a hívatlan prókátorok ret­tenetes tusakodása, akármelyik országról legyen is szó. Mert valahogy az az érzésünk, hogy akár Lengyelország­ról, akár Romániáról, akár Magyarországról legyen szó, mindegyik népnek itt élő hivatott vagy hivatatlan védői nem igen törődnek azzal, hogy maga a nemzet, az a ten­gerentúl mindenéből kifosztott, romjai között botorkáló nemzet valójában mit is akar. Merjük állítani, hogy ma mindegyik nép csak BÉKÉT akar és kenyeret.... Meg kell értenünk, hogy ez a véget nem érő háború kiszívta ezeknek az eltiport nemzeteknek a vé­rét, megrokkantotta az életerejét, szétzúzta a remény­ségeit. Ezek a népek nem akarnak semmit. Csak békéjük legyen és kenyerük, a többivel nem törődnek, mert nem tudnak törődni. A magyar nép esetében a békét, úgy látszik, meg­kapja ez a mi szerencsétlen nemzetünk. A kenyeret is majd csak előteremti abból a dúsan t,ermő áldott magyar föld­ből és addig, amig az a föld újra teremni fog, addig ne­künk kell a magyar népnek KENYERET adni. Ismételjük, kenyeret. Nem politikát, nem kormány formát, nem világnéze­tet. Csak kenyeret. Mert egyedül a kenyér fogja lehetővé tenni azt, hogy a magyar nép lábra tudjon állni, meg tud­ja fogni az eke szarvát és sok esztendős kábulatából magá­hoz térve el tudja dönteni, hogy milyen formában is akar­ja tovább élni nemzeti életét. Amerika ifjúsági eszmékért harcol. Megteheti, mert van kenyere és pénze. Azért harcol, hogy ez és az ame­rikai élet szabadsága megmaradjon neki. De mezítelen embertől nem várhatjuk, hogy kardot fogjon. Éhező em­bernek nem lehet puskát a kezébe adni. Az éhségtől ros­­kadótól nem lehet kívánni, hogy eszméi legyenek. Neki csak éhsége van és amig az le nem csillapul, addig nem fog mást kérni, csak békét és kenyeret. És ebben van az amerikai magyarság mai hivatása. Abban, hagy ruházza és táplálja azt a sir szélén álló nem­zetet, melyből ideszakadtunk. Mert minél előbb jól lakik az a nemzet és minél előbb be tudja takarni tisztességes ruhával a sebeit, annál előbb lesz képes arra, hogy társa­dalmilag és politikailag is hozzá fogjon életének beren­dezéséhez. ■ Egy éhes népet könnyű megnyergelni. És nekünk, Amerikában élő magyar származású amerikai polgárok­nak nincs arra jogunk, hogy a mi politikai vagy társa­dalmi eszméink szolgálatára megnyergeljük a magyar népet. A magyar nép SZABAD NEMZET és SZERETI A SZA­BADSÁGÁT. És azért a magyar népre kell bízni, hogy a saját akarata szerint intézze sorsát. Nekünk csak egy kötelességünk van: KENYERET ADNI A BÉKE MELLÉ!

Next

/
Thumbnails
Contents