Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-01-03 / 1. szám

(Verhovay Journal) 1945 JANUÁR 3 NO. 1. SZÁM VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM VIZKERESZT — TUZKERESZT — VERKERESZT UJ VERHOVAY HAVIDNAK VIZKERESZT NAPJA táján kapják meg olvasóink ezt a lapot, azon a napon, mely a napkeleti bölcsek, “három királyok” bethlehemi látoga­tásának emléke. — Csodálatos törté­nete van ennek a napnak s bár ré­­gesrég óta már csak mint emlék él az emberiség lelkében, mégis él. Fénye és árnyéka van ennek a történetnek és 1945 vizkeresztjén leginkább az árnyékát látjuk, melyet két évezred távolából vet erre a napra. Jól emlékszünk a történetre. Napkeleti bölcsek indultak el megkeresni a zsidók ki­rályát és csillag vezette őket Bethlehem fe­lé. Jeruzsálembe érve tudakozódni kezdtek nagy jóakarattal és még nagyobb ártatlan­sággal, hogy “hol is van a zsidók királya” s a baj itt kezdődött. A véres trónjára fél­tékeny Heródes meghallotta a dolgot és magához hivatta őket. Nyájasan fogadta őket és mikor megtudta, hogy miről van szó, buzdította a bölcseket, hogy csak menjenek Jézust keresni s ha megtalálták, tudassák vele, hogy hol van, hogy ő is elmehessen hódolatot tenni néki. Jól tudjuk azt is, hogy Heródesnek esze ágába sem volt hó­dolatot tenni. El akarta pusztítani a kis gyermeket, mielőtt az még trónját veszé­lyeztethette volna. A napkeleti bölcsek meg is tették volna neki a szivességet, mert pogányok lévén, még bíztak az emberi be­csületben, de mennyei sugallatra mégsem tettek eleget várakozásának, hanem kerülő utón tértek haza, miután megtalálták Jé­zust. A mennyei sugallat megakadályozta ugyan a bölcseket abban, hogy elárulják He­ródesnek Jézus kilétét, de azt már nem tud­ta meggátolni, hogy Herodes “gestapoi” meg ne tudják, hogy melyik faluban él a gyermek s jelentésüket követte a bethlehe­mi vérfürdő, melynek minden apró csecse­mő áldozatul esett. S lett nagy sirás-rivás a bethlehemi édesanyák között, akiknek Jé­zus születése nem örömöt, hanem vérfürdőt és gyászt hozott. Ha nem is árulták el Jézust a napkeleti bölcsek, mégis részesei lettek a tömeggyil­kosságnak, mert hiszen az ő jóakaratu, naiv érdeklődésük volt az, mely felhívta Heródes figyelmét a készülő veszedelemre, s igy bi­zony, bár Jézusnak aranyat, tömjént és mirrhát vittek (ami aztán jó volt útikölt­ségnek az Egyiptomba menekülő szent csa­ládnak), ugyanakkor bizony gyászt is vi­­tek Bethlehembe, oly fekete, feneketlen gyászt, melynek párját csak századunkban találjuk meg újra. Mert a huszadik században uj Heródes lépett fel, sokkal nagyobb, sokkal hatalma­sabb, aki a régi Heródes nyomába lépett: meg akarta ölni az emberekben a krisztusi hitet és azért pribékjeit szétküldte egész Európába s annak városaiban újra megren­dezte a bethlehemi vérfürdőt, csakhogy sok­kal nagyobb arányban, úgy hogy a vérfürdő nyomában kelő tömegzokogás felér még az égnél is magasabbra. Mert modern korunk óriás-heródese szo­rosan elődje nyomdokaiban járt. Gyerme­keket lövetett halomra és az orosz fronton gyermekek ezreit véreztette halálra, hogy sebesült katonáinak vérét pótolni tudja. Az idei Vizkereszt napját bizony Tüzke­­reszt és Vérkereszt napjának keresztelhet­jük el. A vereségét bizonyosra vevő német haderő még egy utolsó kísérleteit tett . . . még egy utolsó nagy tömegmészárlásba fo­gott ... és az idei Tüzkereszt, Vérkereszt napján sokezer édesanyának zokogása ren­díti meg a földet, mert gyermeke nincs többé . . . Százöt Verhovay család számára lett Tüz­kereszt és Vérkereszt napja az idei Vizke­reszt ünnepe ... és a tiizből és vérből fa­ragott fekete Gyászkereszt megrendítő suly­­lyal nehezedik rá egész táborunkra, mely­nek minden tagja titkos rettegést és köny­­nyes aggodalmat hordoz szivében egy vagy több valakiért, aki tiiztengerben tölti el if­júsága legszebb éveit. Vérré vált a viz a Vizkeresztben és tűz égette el annak szénségét és a bethlehemi gyermek gügyögését haldoklók hörgése fojtja el . . . A hit és szeretet igazságait hirdető hang kis gyermek gügyögésének gyengeségével hadakozik ma is a lángokban álló, milliók vérében fürdő föld összeom­lásának dübörgése ellen. Vájjon meg le­het-e még azt hallani vagy eltemeti maga alá a rombadőlő világ? A történelem válaszol a csüggedő lélek e kérdésére. A betlehemi vérfürdő sem tudta elfojtani a szeretet királyának hangját. Igaz, másoknak — ártatlanul — meg kellett hal­ni, de ő megmenekült, hogy elvégezhesse földi hivatását. Amig a földön járt, áská­lódtak ellene azok, akik gyűlölték az igaz­ságot, a szeretetet és a becsületes hitet, ás­kálódtak, mig csak el nem érték céljukat és a golgotái kereszten torkára nem for­rasztották a szót . . . s csak akkor, gonosz diadaluk tetőfokán, ébredtek rá arra, hogy akkor szenvedték a legnagyobb vereséget, amikor már biztosak voltak a győzelemben. Mert a krisztusi szeretet gyökeret vert az emberek millióinak szivében és abban még a földön is életben maradt a Szeretet Ki­rálya. Az emberiség sorsa a szeretet, az egyen­lőség, az igazság megvalósulásának irányá­ban halad: e cél megvalósításáért élünk, er­re születtünk, ebben van emberi hivatá­sunk. Az egyik munkával, a másik Írással; az egyik életével, a másik halálával szol­gálja ezt a végső célt. Aki e cél ellen har­col, Heródesek, Napóleonok, Hitlerek, Tojók örököse. Aki e cél megvalósításáért küzd és munkálkodik, az a krisztusi elgondolás követője . . . A Verhovay tábor az utóbbi fronton áll. Azért az előttünk álló évben minden erőnket annak kell szentelnünk, hogy úgy táborun­kon belül, mint azon kivül — a szeretetnek, az igazságnak, az egyenlőségnek és becsü­letnek győzelmét segítsük elő. Lapunk múlt heti számában már bejelentettük, hogy megjelent az uj havidij-táblázat, mely az 1945 január 1-je utáni kelettel kiadandó kötvényekre érvényes. Az uj havidijtáblázat változást jelent a tagfelvétel terén és azért szükséges, hogy még többször foglalkozzunk vele már az­ért is, hogy minden tagtársunk világosan megértse, hogy ez a változás miből áll, de azt is, hogy ez a változás nem lesz hátrányára sem az egyesületnek, sem a tagságnak, de a tagszerzési munkát sem fogja hátráltatni. MIKOR ÉRVÉNYESEK A RÉGI RÁTÁK? Röviden utaltunk lapunk múlt heti számában arra, hogy a régi, ALACSONYABB RÁTÁK használhatók és használandók minden oly felvétel esetén, amikor a jelent­kező decemberi kelettel kívánja a kötvényét kiállíttatni tekintet nélkül arra, hogy a felvételi ivet csak január ha­vában Írja alá. E tekintetben szükséges, hogy egy kis pótlólagos magyarázattal szolgáljunk. Minden biztositó társaságnál szokásban van a kötvé­nyeknek korábbi kelettel való kiadása: ez a törvénybe nem ütközik, sőt bizonyos korlátokon belül annak előírásaival megegyezik. Biztositó társaságok a kötvényeknek korábbi kelettel való kiállítását a jelentkezőnek akkor ajánlják, amikor az illető épp a korváltozás hónapjában van. Aki január 1-én születik, annak biztosítási szempontból vett életkora julius 1-én változik. Ha az illető julius 15-én kéri felvételét, az ügynök rendszerint azt ajánlja, hogy állít­tassa ki kötvényét egy hónappal korábbról és akkor az egy évi életkornak megfelelő ALACSONYABB RÁTÁT kell csak az illetőnek fizetni. Minden életévvel magasabb a ráta és sok kötvény esetében kifizeti magát a kötvényt korábbra keltezni, mert az ezáltal lényegesen olcsóbb lesz. Ez hasonló eset. Ha valaki januári kelettel kéri köt­vényének kiállítását, akkor az uj, magasabb dijsza^tf al-g kalmazandó. De ha hajlandó december havára megfizetni a havidijat, akkor a régi, ALACSON VAB:> DÍJSZABÁS érvényes. Már most sok kötvény esetében NAGY MEG­­TAKARÍTÁST jelent, ha a jelölt egy hónappal korábbra kéri kötvényének kiállítását. Ez különösen áll a MEG­HATÁROZOTT IDEIG FIZETENDŐ KÖTVÉNYEK ese­tére. Ha például egy húsz esztendős jelentkező egy “20 évig fizetendő, eléréses ezer dolláros kötvény” kiadását kéri, akkor annak havidija a régi táblázat szerint $3.69, de az uj táblázat szerint $3.86. Már most a jelentkezőnek egészen mindegy, hogy decembertől vagy januártól kéri-e a felvételét, mert minden esetben HÚSZ ÉVIG, AZAZ 240 HÓNAPIG KELL FIZETNIE, mig megkapja az ezer dol­lárt. Nincs tehát még arról sem szó, hogy egy hónappal TÖBBET fizessen, mert mindenképen csak 240 havidijat fizethet be. Már most havi 17 cent különbség nem látszik soknak, de húsz év alatt ez épp $40.80-t tesz ki: ennyivel többet fizet a kötvényéért, ha azt januártól keltezteti és viszont $40.80-t takarít meg, ha visszakeltezteti azt decem­ber 1-jére. Minden jelentkező be fogja látni, hogy érde­mes neki egy hónappal korábbra kiállíttatni a kötvényét, mert ezáltal $40.80-al olcsóbban jut a kötvényéhez. A helyzet hasonló a 20 évig fizetendő, halálesetre szóló és a többi, meghatározott ideig fizetendő “eléréses” kötvények esetében. Mindezekhez a kötvényekhez olcsóbban jut a tagtárs, ha január helyett decemberről keltezi azt kérésére az egyesület. Ne dobja el tehát még a régi rátakönyvét ügykezelő és szervező tagtársunk: nagyon sok esetben hasznát veheti még e hónap folyamán és sokan hálásak lesznek neki, ha ezzel a felvilágosítással szolgál a tagságra jelentkező hon­fitársaknak. MAGASABB RÁTÁJÚ KÖTVÉNYEK ELŐNYE Ugyanakkor a világért se gondolja senki, hogy a ma­gasabb díjszabás tiszta veszteséget jelent a jövő év folya­­(Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents