Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-02-17 / 7. szám

2-ik oldal Verhovayak Lapja 1944 február 17 több, mint egy puszta kötvény: szabadság-levél az, mely biztosit a gond ellen s ugyanakkor keresztleve a Verhovay családi közösségbe való tartozásnak. A biztosítás a takerékosság legbiztosabb útja. Két héttel ezelőtt felvetettük azt a kérdést, hogy mi­ért van magyar testvéreinknek szüksége biztosításra és pedig TÖBBRE, mint amennyi a legtöbbnek van. Rámu­tattunk a hazafias szempontra, az infláció elleni küzde­lemre s hangoztattuk, hogy hazánk elnöke, pénzügyi szak­értői és gazdasági vezetői szerint az infláció elleni harc legjobb fegyvere a biztosítás. Egy héttel ezelőtt megma­gyaráztuk, hogy mibe kerül egy gyermek felnevelése s rá­mutattunk arra, hogy ha csak egyetlen egy gyermeke van egy házaspárnak, már akkor kevés biztositás a két-három­­ezer dollár is. Ma egy sokat vitatott állitást bizonyítunk be, mely szerint a takarékosság legbiztosabb útja a biztositás. Na­gyon sokan nem hiszik ezt el. Azt állítják, hogy bankban, részvényben, befektetésben többet hoz a pénz, mint bizto­sításban. Pedig nem hoz többet, legfeljebb csak szerencsés, rendkívüli esetekben. Az átlagember rendszerint elspeku­lálja a kis félretett pénzét, vagy, ha befekteti valamibe, holta napjáig tartó gondot és aggodalmat vásárol ma­gának. Ezzel szemben nézzük a biztosítást. Vegyünk egy 25 éves fiatalember vagy asszony esetét, aki egy B. osztályú 20 éven át fizetendő, halálesetre szóló kötvényt vesz ki. Ennek évi dija $26.44. Ha az illető bankba teszi évente a $26.44-t és öt év múlva meghal, akkor csak $132.20-t fog kapni és a befizetett összegek évi 1%-os kamatát. A Ver­hovay havidij 3Mi%-ot fizet, ha az illető eléri az emberi szá­mítás szerint a legmagasabb kort. De ha nem éri el, ha előbb hal meg, akkor sokkalta többet fizet, mert azonnal kifizeti a kötvény teljes összegét. Bankbetét, befektetés és biztositás között ez a lényeges külömbség. Bankban, befektetésnél lassan építi fel az ember a tőkét és csak ak­kor építi fel, ha megéri a szükséges életkort. Biztosításban az összeg fel van építve, biztosítva van s a biztosított rész­letekben fizeti azt ki, de úgy, hogy a részletfizetésért nem ő fizet, hanem még ő kap a mai kulcs szerint három és fél százalékot. A 20 éven át fizetendő kötvény esetében a húsz év alatt a tag befizet $528.80-t. Többet nem fizet. Osztalék formájában visszakap egy szép összeget már ebből is. De a fontos az, hogy ezért az összegért EZER DOLLÁRT kap a családja, bármikor halna is meg az illető. Tehát a befi­zetett összeg 2007s-át, dupláját kapja vissza. Ennél jobb befektetés nincsen! Sokan arra hivatkoznak, hogy a kötvény kölcsönérté­­ke túl alacsony a befizetett összeghez képest s ráfizetnek, ha kötvényüket beváltják. Ez se igaz egészen. Ha valaki ezt a húsz éves kötvényt fizette 15 évig, akkor már igy alakul a helyzet: a 15-ik évben befizet $26.44-t, de a kötvény kölcsönértéke 27.00-al növekszik. A következő évben $28-al, a következőben 30 dollárral. Tehát minden évben többel növekszik a kölcsönérték, illet­ve készpénzérték, mint amennyit a tag befizet. -Ugyanez áll a 30 éves eléréses kötvény esetében is, hogy csak egy másik példát említsünk. 15 év után a köt­vény készpénzértéke $31-el növekszik, holott az évi dij csak $28.48. A következő évben $33-al, és igy tovább. Ha tehát a tag egy bizonyos ideig megtartotta a köt­vényét, akkor már minden egyes esetben több készpénzér­téket kap a kötvénye, mint amennyit befizet. Csak a köt­vény első évtizedében van az, hogy a készpénzérték lé­nyegesen alatta marad a befizetett összegeknek, de en­nek oka az, hogy a tag ezekben az években építi fel köt­vényének a tartalékát. Egyesületünk minden befizetett cent után 3J/2%-ot fizet, ami kamatnak is szép, de ugyanakkor biztosítja az összeget még akkor is, ha a tag csak egyetlen havidijat fizetett be. Aki magának akar pénzt félretenni, tőkét teremteni, nem tehet okosabbat, mintha ELÉRÉSES kötvényt vesz, mig az, aki csak a családjáról akar gondoskodni, de bő­kezűen, nem tehet okosabbat, mintha halálesetre szóló kötvényt vesz. S ugyanakkor ne felejtsük el azt, hogy a mi egyesü­letünk megadja azt, amit a nagy, hires amerikai biztosí­tó társaságok nem adnak meg: betegsegélyt, csonkulási segélyt — amikre szintén nem fizetett még rá senki, sőt, mikor arra került a sor, minden tag boldog volt, hogy ki­vette, amikor még lehetett. Tehát azoknak is, akik pénzt akarnak félretenni, csak azt mondhatjuk: testvérek, álljatok be táborunkba, mert ebben lehetővé tesszük nektek, hogy oly tőkét te­remtsetek és biztosítsatok magatoknak és szeretteiteknek, amilyet csak akartok! A világ két legnagyobb szörnyetege Irta: Yartin József Hitler az egyik. Régi nóta, de mindég uj marad, mert az ő gonoszsága kimeríthe­tetlen. Vannak szörnyetegek állatok és emberek között, de ezek Hitlerhez képest egy­oldalúak. A tigris, a cápa egyoldalúak: azért gyilkol­nak, mert éhesek. Az embe­rek között is vannak érthe­tetlen és megmagyaráz] >a­­tatlan szörnyetegek, de több­nyire ezek is egyoldalúak s épp a nácik dicső népe kö­zött találhatók meg legin­kább. A nürnbergi német le­küzdhetetlen falánksága ar­ra kényszeritette, hogy em­bereket és asszonyokat csal­jon lakásába s sülve, vagy főve megegye őket. Mikor megtalálták, a szobája ak­kor is tele volt besózott s fogyasztásra elkészített em­berdarabokkal. S z örnyeteg volt, de csakis ebben, A düs­seldorfi rémnek az volt az egyedüli mániája, hogy nő­ket csaljon magához, egy ol­lóval elnyiszálja a nyakukat és kiszívja a vérüket. Mikor rajta ütöttek, a tizenegyedik áldozatával végzett s ő ma­ga örült, hogy kézrekerült, mert sok nőt meggyilkolt volna. “Csakis” a nőgyilko­lás volt a mániája. Mindketten e g yoldaluan terheltek voltak s csakis idegorvos által megmagya­rázható végzetes hajlam kényszeritette őket mindég egyforma célból való gyilko lásra s mindég a saját ször­nyű hajlamuk kielégítésére. És mindég németek voltak az áldozataik. De Hitler Adolf egészen másfajta szörnyeteg. Lelket­lenebb, szívtelenebb és sok­oldalúbb gonosztevő, mint az állati és emberi szörnye­tegek mfnd együttvéve. Ci­vilizáció és kultúra ide vagy oda, mind kiirtani való, aki az ő őrült nagyzási mániá­jának vagy a náci dicsőség­­szomjának közvetve vágj' közvetlenül valamiképen az útjában áll.' Legyenek bár gyermekek, nők, vagy törő­dött öregek, egyesek vagy népek! Egy náci katona ha­láláért kiirtat egész falvakat, vagy halomra lövet száza­kat. Aki nem német, annak elveszi mindenét. Tehetetlen kis országokat agyonéhez­­tet, fiaikat a saját hadvona­laiba kényszeríti. Más fajú és vallásu népek százezreit halomra öldösteti, mert azok sem neki, sem a náciknak nem tetszenek. Németország városaiban minden zsidót szó nélkül leöltek, kivéve az el­menekülni bírókat, akik ru­hátlanul, éhesen, mindenük­ből kifosztva, Isten tudja hol bujdosnak. Boldog, aki Ame­rika földjére menekülhetett. Nincs hala Inem, nincs kínzás, amiben az ellenségeit vagy az ő dicsőségére nem előnyösöket ne részeltetné. Itt álljunk meg, mert hi­hetetlen ugyan, de bocsána­tot kell kémünk Hitlertől és a pokol minden ördögétől is. Nekünk amerikaiaknak van még Hitlernél is nagyobb szörnyetegünk, az orvul tá­madó japán. Kivétel nélkül minden japán, akik azért gyűlölnek minket halálosan, mert nem kaparithatják meg Kaliforniát, amely cso­dálatosan alkalmas- föld vol­na nekik. Egész Amerika fel­hördült, mikor nemrég meg­tudta néhány megmenekült amerikai katonától, hogy a japánok 7700 fogoly ameri­kai katonát szörnyű kínzá­sok után halomra mészárol­tak. A hadvezetőség attól tart, hogy a Pearl Harbor óta japán fogságba esett hu­szonötezer amerikai katonát hasonló sors érte. Ennél na­gyobb szörnyűség nem ér­hette volna az Egyesült Ál­lamokat, egy a régi civilizá­ciójára és kultúrájára büsz­ke Japántól, a nemzetközi jogot lábbal tipró Tojótól, Hitler szövetségesétől. Amerika felhördült, mert ideiglenes tehetetlenségében mit tehetett? De sohasem fogja elfelejteni, hogy mi minden van e felhördülés mögött. Amerikai családok ezreinek szivébe markolt a rettenetes hir. Mi van a nagyszerű amerikai fiuk ez­reivel, akikről már régóta semmi hir? Majdnem bizo­nyos, hogy a kegyetlenül le­gyilkoltak között vannak S tömegsírban rothadnak. El­képzelni is borzalmas s nincs erős amerikai átok, mely a gyáva gyükosok fejére ne szállna s nincs az a rettene­tes büntetés és megtorlás, a melyet Japánnak ne kíván­nának. Mi nem kívánunk a ja­pánokra büntetést semmi magasabb hatalomtól, ha­nem azt reméljük, hogy Amerika kormánya és népe a kezébe tudja venni a bosz­­szuállás ügyét. De hogy ez alapos és megfelelő legyen, ahhoz sem a felhördülés, sem a lélek fenekéig való felháborodás nem elég. Aj szó szoros értelmében min-, dennel segítenünk kell kor-j mányunkat, hogy a büntetés1 ne maradjon puszta vágy,: hanem oly szörnyű megtör-! lás, hogy a japán, ez az or-; vul támadó aljas fajzat1 örökre megemlegesse. Ez amerikai kötelesség a legyil­­koltakért, az őket sirató csa­ládtagokért, akiket a leg­­szörnyübb kétség és fájda­lom gyötör! i ŐK — MINDENT! MI — SEMMIT? KATONA FIAINK KÖTELESSÉGET TELJESÍTENEK! MI AKIK ITTHON MARADTUNK HADIKÖLCS ÖNNEL segíthetjük őket:----------------------------------------------- ^ ——- ! STATEMENTS OF LOANS AND LIENS FOR DECEMBER 1943 SENIOR: Balance: December1st 1943 ___ --------- 607,812. NEW LOANS: Principal ..........- 748.00 Interest . 2.50 Handling Chgs------- —.70 751.20 REINSTATED: 1 Loans _______-------- 306.29 Liens-------- —.—306.29 1057.49 608,870.19 Handling Charges-------- 3.20 Payments ___ _______ 9434.24 1 Deceased ____________ 3482.49 i Cash Surrender_____ 105.48 ! Extended____________ 615.35 I ' Adjustments _____ 17.53, - 13,658-29 i Total Senior Loans: Dec. 31st, 1943:_____________ $595,211.90! JUNIOR: Balance: December 1st, 1943:_______ 243.70 Payment -____________________ 3.42 240.28 Total Junior Loans: December 31st, 1943: 240.28 TOTAL LOANS AND LIENS AT DECEMBER 31st, 1943 $595,452.18 Pittsburgh, Pa., December 31, 1943. 1 COLOMAN REVESZ,! Auditor.

Next

/
Thumbnails
Contents