Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-10-12 / 41. szám
(Verhovay ~ Journal) 31 72 VOL. XXVII. ÉVFOLYAM 1944 OKTÓBER 12 NO. 41. SZÁM NEM MARADT ÜRES SZÓ az Egyesült Nemzetek fővezéreinek az az ígérete, hogy nemcsak a háborút igyekszenek megnyerni, hanem a békét is. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy Britannia, Oroszország és Kina vezérei a DUMBARTON OAKS-i konferencián a VILÁGBÉKE kérdéseit tárgyalták meg és most nyilvánosságra hozták az ezen a konferencián hozott döntéseket. Aki ezeket a döntéseket és terveket tanulmányozza, tisz tában van azzal, hogy DUMBARTON OAKS neve kitörölhetetlenül bele van irva a világtörténelem könyvébe. Az a világtörténelem, amit mi iskolás korunkban tanultunk, háborúk történelme volt. Hadviselésük által lettek emlékezetesek a népek királyai, akik nevüket karddal és vérrel Írták bele a történelem könyvébe. Nagy Sándortól Napóleonig minden egyes nemzetvezér hadi dicsőségre törekedett. Ezeknek a háborúknak az árát a nép fizette meg, de a királyok szereztek maguknak dicsőséget velük. DUMBARTON OAKS-on UJ TÖRTÉNELEMKÖNYVET kezdett írni az emberiség. Akik ezen a konferencián résztvettek, nem arról lesznek a legemlékezetesebbek, hogy mily hatalmas háborút nyertek meg, hanem arról, hogy mily hatalmas béketerv alkotói voltak. Roosevelt, Churchill, Stalin és Chiang Kai Shek ezen a konferencián közös világbéke-tervezetet dolgoztak ki, mely a maga nemében egyedül áll a világtörténelem ben idealizmussal párosult realizmusával. DUMBARTON OAKS — AZ UJ TÖRTÉNELEM KÖNYV első fejezete, melynek irói nem hadviselésről, hanem béketervezésről lesznek emlékezetesek. És ha az ő terveik talán nem is valósulnak meg a maguk eredeti idealizmusában, akkor is legalább az elindulást jelentik egy uj világtörténelem felé, melyben történelmi nagyságra soha többet nem tehet szert oly nemzeti vezér, aki háborút visel, haChurchill fején találták a szeget, amikor azt mondot ták, hogy ez után a háború után a békefeltételeket nem egyszerre fogják elintézni és az országhatárokat nem egy csapásra, egyetlen szerződéssel fogják megállapítani. Hosszú, évekre terjedő FOLYAMAT lesz ez, melyből lassan és fokonként fog kialakulni a jövendő Európa és Ázsia uj képe. Ebben az UJ VILÁGOT teremtő folyamatban a főszerep annak a négy, illetve öt nagyhatalomnak jut, mely az Uj Népszövetségben az első öt helyet foglalja el. Ez az öt nagyhatalom különféle és sok tekinteben ellentétes világnézetet, társadalmi és politikai rendszert kép visel. De épp ebben rejlik az Uj Népszövetség eredményes működésének garanciája. Mert az ellentétes rendszereken felépült országok egymás törekvéseire egészségesen korlátozó hatással lesznek s nem fogják megengedni azt, hogy bármelyik nagyhatalom szélsőséges irányba tudja terelni az Uj Népszövetség célkitűzéseit. Természetes ugyanakkor, hogy ez le fogja lassítani az Uj Népszövetség működését, de épp úgy nem fogja eredménytelenné tenni, ahogy az amerikai Egyesült Államok ellentétes elveket képviselő pártokból alakult törvényhozó testületét sem teszi tehetetlenné az a körülmény, hogy egyik párt fékezi és korlátozza a másikat. A demokratikus rendszer lassúbb, mint a diktátori rendszer, de maradandóbb eredményeket produkál és a jelek alapján az Uj Népszövetségre is ez a dicsőséges jövő vár. ü ü ö MAGYARORSZÁG jövője szempontjából sorsdöntő fon tossága van a Dumberton Oaks-i konferencia döntéseinek. Ebben a tervezetben ugyanis a magyar népnek van reménye arra, hogy igazságos követelményeinek érvényt szerezhet. Egyes estekben valószínűleg hosszú küzdelembe fog kerülni az orvoslás megszerzése, de az a küzdelem poli(Folytatása a 8-ik oldalon) nem csak az, aki a nemzetek békéjéért dolgozik. És ezzel véget ér az emberiség történelmének az a hamis, igazságtalan része, melyben mindég csak azoknak állított emléket a történelem tudomány, akik népüket harcba vitték és akik mellett árnyékban maradtak azok, akik nem viseltek hadat. Hamis történelem volt ez, mert nem törődött a népekkel, csak vezéreikkel, nem törődött a vérző katonák millióival és családjaik millióinak vergődésével, csak hadvezérekkel, akik történelmi hiúságuk kedvéért feláldozták saját népüket. “Milliók egy miatt ...” — mondotta Madách és ez a mondás lehetne a múlt történelmének jelszava. Hamis történelem volt ez, mert a NÉP soha nem akar háborút. Propagandával fel lehet egy népet lelkesíteni és fel lehet gyújtani az ifjúságot úgy, hogy kedvvel menjen harcolni ... de a valóság az, hogy a népek milliói soha sem kívánták a háborút, hanem békében akartak élni. S az a négy férfi, aki DUMBARTON OAKS-on a világbéke tervezetének alapjait rakta le, talán az első négy ember a világtörténelemben, akinek közös elhatározása a népek óhaját fejezi ki. 0.0 o Volt már egyszer Népszövetség az első világháború után, de ennek működése nem sokat ért, részint, mert Amerika nem vett benne mert nem volt hatalma dön részt, tészint pedig azért, téseinek érvényt szerezni s végül azért is, mert azt a Népszövetséget a győző országok képviselői a saját nemzeti céljaik szolgálatába állították. És pontosan ezekben a pontokban külömbözik az Uj Népszövetség a régitől. Ebben az Uj Népszövetségben helyet foglal az Amerikai Egyesült Államok is, mert a mi hazánk kormányzata is tudja azt, hogy hiába nyerjük meg a háborút, ha a béke felépítésében nem veszünk részt. Külömbözik azután az Uj Népszövetség a régi, halvaszületett Népszövetségtől abban is, hogy lesz HATALMA arra, hogy határozatainak érvényt szerezzen. HADÜGYI BIZOTTSÁGA lesz ennek a Népszövetségnek, melynek az egyes érdek szférákban haderő áll majd a, rendelkezésére, melyet azonnal igénybe vehet, ha a szükség úgy kívánja. Rendkívül fontos pontja ez a Dumbarton Oaks-i konferenciának, mert ily állandó had erő felállítása által biztosítja azt, hogy többet egy nemzet sem készíthet elő titokban háborút. Ugyanakkor kimondja a konferencia azt is, hogy ezt a haderőt nem fogja igénybe venni mindjárt az első zavar jelére. Ha úgy volna, akkor valóságos katonai diktatúra alá kerülne a világ, már pedig katonai diktatúra nem lehet a világbéke alapja. Mielőtt a katonaság közbelépését igénybe ven né az Uj Népszövetség, először gazdasági eszközökkel fogja rendre kényszeríteni a renitens kormányzatokat: a rádió, vasút, s egyéb közlekedési és gazdasági eszközök elzárásával. S csak akkor fog a katonaságra sor kerülni, ha ezek a “gyengédebb” kényszerítő eszközök nem mutatkoznának eléggé hatásosnak. Végül külömbözik az Uj Népszövetség a régitől abban, hogy a jelek szerint ez nem lesz egyes kiváltságos nemzetek önző érdekeit szolgáló eszköz. A négy nagyhatalomnak ÖT széke lesz, mig HAT jut a kisebb nemzeteknek. Abból pedig, hogy még nincs eldöntve, hogy a tengely hatalmak oldalán állott népeknek lesz-e szavazati joguk vagy nem, az következik, hogy még a legyőzött népek is kapnak helyet ebben az Uj Nép szövetségben, melyben módjuk lesz arra, hogy békés eszközöket igyekezzenek jogos és igazságos sérelmeikre orvoslást keresni. A négy említett nagyhatalmon kívül Franciaországnak is jut egy főhely ebben az Uj Népszövetségben s akkor nem négy, hanem ÖT nagyhatalom lesz a világbéke őre. o © © Mindé bből nyilvánvaló, hogy Roosevelt elnök és U J NÉPSZÖVETSÉG
