Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-09-07 / 36. szám
1944 szeptember 7 Verhovayak Lapja 7-ik oldal HON. GREGG L. NEEL, PENNSYLVANIA ALLAM INSURANCE COMMISSIONERJÉNEK JELENTŐS ÜZENETE Gregg L. Neel, Pennsylvania állam biztosítási osztályának vezetője a “Croation Fraternal Union of America” nevű testvérsegitő egyesület 1944 szeptember 2-án megtartott 50 éves jubileumi bankettjén, Pittsburghban, a William Penn szállodában beszédet mondott. E nagyszabású beszédben kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy üzenete eljusson az összes úgynevezett “idegen nyelvű” testvérsegitő egyesületekhez s ezért beszédét kivonatosan itt közöljük. Nagyon fontos, hogy meglássuk és megértsük, hogy a biztosítási hatóságok mily elgondolással néznek ránk, idegen származású testvérsegitőkre s épp ezért fontos, hogy ezekkel az elgondolásokkal megismerkedjen mindenki, aki testvérsegitő egyesületnek a tagja. A beszéd kiemelkedő részeit összefüggő formába szedett idézetekben a következőkben közöljük: “Emlékeztetnem kell önöket arra, hogy a bennszülött indiánokon kívül mindnyájan idegen származásúak vagyunk ... Felteszem, hogy a testvérsegitő egyesületek tagságának nagy százaléka polgára az Egyesült Államoknak, mely számukra vagy szüleik számára megnyitotta a kapuit és biztos révbe engedte őket... Ajánlom, hogy mind e tesvérsegitő egyesületek hü amerikai voltuknak bizonyságot szolgáltassanak egy oly alapszabály meghozásával, melynek értelmében csak az lehet tagja az egyesületnek, aki kivette az első papírját, vagy legalább is Ígéretet tesz rá, hogy kiveszi a papírját, mihelyst arra törvényesen jogosult. Ez alapszabály kiköthetné, hogy teljes jogú tagja az egyesületnek csak az lehet, aki polgárpapirját elnyerte.” “Egy ily törvény meghozatala véget vetne mindannak a bírálatnak, amelyből sok elhangzott mostanában, mely szerint ily testvérsegitő egyesületek tagjai úgy érzik,hogy szülőföldjüknek tartoznak hűséggel elsősorban és csak másodsorban fogadott hazájuknak.” “Ily törvény meghozatala kettős célt szolgálna, mert a tag szerzőket még egy másik fontos munka elvégzésére serkentené, még pedig arra, hogy az Egyesület Államokban való polgárjog eszméjét is terjesszék az egyesületben való tagságba való hívással egyetemben.” “A testvérsegitő egyesületekben főtisztviselő csak az lehetne, aki teljes jogú tag” (azaz, amerikai polgár). “Ez magában véve megszíintetné fokozatosan az elkövetkező években a bírálatnak azt a fajtáját, mely különösen keserűvé vált az utóbbi időkben. Arra gondolok, amikor egyes egyletekben különféle pártok vannak s mindegyik párt a másikat azzal vádolja, hogy a szülőföld iránti hűséget a fogadott haza iránti hűség fölé helyezi. Ily belső viszályok egyes egyletekben még oly vádakat is hoztak felszínre, hogy bizonyos tisztviselők és tagok oly pártot formáltak, mely megpróbálta az egyletet oly eszmék szolgálatába állítani, melyek visszataszitóak mindazok számára, akik ebben a mi szabad hazánkban, az Egyesült Államokban való igazi polgárságunkat fenntartjuk ^.” “Őseink és a mi nemzedékünk büszkén hangoztatja, hogy Amerika, a mi hazánk, a nemzetiségek olvasztó kemencéje ... nem volnánk azonban hűek az igazsághoz és a saját felelősségünkhöz, ha nem vallanánk be, hogy az olvasztó kemence végső próbája előtt áll... Az a gondolat jutott eszembe, hogy az idegen nyelvű egyletek vezetői lehetnének azok, akik befejezik a sokféle nemzetiségnek még nem teljesen polgárrá vált rétegeinek beolvasztási munkáját... Nem kis feladat ez, de hiszem, hogy önök képesek rá és ha eredményesen végzik el, akkor örök hitelt szereznek a testvérsegitő egyesületeknek.” “A testvérsegitő egyesületek főfeladata szociális munkának a végzése. A biztosítási munka csak mellékterméke ennek, ami főhivatásúk. Némely egylet tevékenységének annyira a biztosítási ágára vetette magát, hogy nagy mértékben elfelejtette a testvérsegitő egyesületnek azt az elgondolását, mely az egyletben testvériséget lát.” “Nem ismerek oly csoportokat, melyek alkalmasabbak volnának az e téren való vezető szerep vállalására, mint a horvát, szlovák, lengyel, MAGYAR, litván, görög, orosz, szerb, ukrajnai és a többi nemzetiségi testvérsegitő egyesületek.. .** “Az önök feladata és az enyém és minden polgáré, akár itt született, akár polgárosult, hogy megtegyük a magunkét nemcsak az egyleti munkában, hanem abban is, hogy az egyleti élet minden területén terjesszük azt az elgondolást, hogy minden egyleti tagnak kötelessége tevékenyen dolgozni annak érdekében, hogy a mi leszármazottaink megőrizzék és fejlesszék az Egyesült Államoknak a világ vezetésére való elhivatottságának szerepét.” * * * Gregg L. Neel állami biztos beszéde nekünk Verhovayaknák úgy, mint a többi egyletnek jelentős üzenetet ad, mely a mi esetünkben egyúttal elismerést is jelent. Hiszen a Verhovay Segély Egylet évtizedek óta hirdette tagjai között annak szükségességét, hogy mindenki szerezze meg a polgárpapirját és ennek érdekében egyesületünk még tekintélyes áldozatokat is hozott, amikor kiadta és a magyarság rendelkezésére bocsájtotta a polgárosodási tankönyvet. Elismerést jelent ez a beszéd abban a tekintetben is, hogy a Verhovay Segély Egyletnek nincs oka szégyenkeznie: tagjainak csaknem száz százaléka polgára ennek a hazának. Csak azok nem szerezték meg a polgárpapirt tagjaink közül, akik előrehaladott koruk miatt nem voltak képesek megtanulni a polgárosodási vizsga anyagát. S az ily öreg emberek szívben amerikaiak, akik már koruknál fogva sem jelenthetnek veszedelmet fogadott hazánk egysége számára. Van azonban egy pontja a beszédnek, mely súlyos vádat foglal magában a legtöbb egyletre nézve, amikor az állami biztos arra mutat rá, hogy még egy egylet tagságának keretén belül is megtörténik az, hogy különféle politikai elgondolásokat képviselő csoportok egymást vádolják meg az állami hatóságok előtt hazafiatlansággal. Ez a bevándorlóit nemzetiségek legnagyobb szégyene. Akik ezt teszik, a legtöbb esetben nem érnek el vele semmi mást, csak azt, hogy az állami hatóságok részben gyanakvással, részben ellenséges érzéssel s részben megvetéssel néznek azokra az egyletekre, melyeknek tagjai egymást be vádolják és rágalmazzák az állami hatóságok előtt. Midőn erről Írunk, teljes mértékben azonosítjuk magunkat Mr. Neel szavaival, melyekben arra mutat rá, hogy “egyesülve megállunk — megoszolva elbukunk.” Ez nemcsak a nemzetre vonatkozik, hanem az egyleti életre. S amikor nemzeti egységre törekszünk, akkor ezt a törekvést elsősorban a magunk portáján kell megkezdenünk: hogy egyek legyünk, mint egyleti tagok, akik osztatlan hűséggel szolgálják hazájukat és egy akarattal munkálják a testvérsegités nemes eszméinek terjedését és megvalósulását. Hősi halottatok TÓTH PÁL Egyesületünk 73-ik hősi halottja Tóth Pál Buffalo, N. Y.-ban született 1924 január 25-én s az ottani 121-ik fióknak volt tagja. 1943 decemberében vonult be. Hamarosan tengerentúlra vitték és a francia fronton 1944 augusztus 8-án ütközetben oly súlyos sebet kapott, hogy abba még aznap belehalt. A francia front 14-ik Verhovay hősi halottja ő. Édesapja, id. Tóth István, egyik alapitó tagja a 121-ik fióknak s annak éveken át buzgó titkára is volt. Mély részvéttel osztozunk e régi kipróbált Verhovay harcos nagy gyászában és arra kérjük Istent, hogy hozza vissza a szülői házba épségben és egészségben a másik fiukat, Károlyt, aki szintén katonai szolgálatban van. Tóth Pál a 121-ik fiók második hősi halottja. * * * KISH G. EMIL Egyesületünk 74-ik hősi halottja Kish G. Emil a Detroit, Mich.-i 36-ik fióknak volt tagja. 1918 április 24-én született. A hadvezetőség most értesítette szüleit arról, hogy fiuk 1944 augusztus 1-én a francia fronton ütközetben hősi halált halt. Minden ellenállást elsöprő erővel és gyorsasággal haladnak előre katonáink Nyugat-Európában. De ez a diadalmas haladás sok vérbe kerül mégis. Tizenöt Verhovay katonának vére folyt el, 15 Verhovay katonánk földi maradványai pihennek francia földön, melynek felszabadításáért feláldozták életüket. Kish G. Emil a 15-ik Verhovay hős, aki a francia fronton esett el. A 36-ik fióknak ő az 5-ik hősi halottja immár. Igaz részvétünket küldjük ezúton is hozzátartozóinak. * * * MÉSZÁROS S. EDWARD káplár Egyesületünk 75-ik hősi halottja Mészáros S. Edward a Cleveland, O.-i 45-ik fióknak volt tagja. A John Marshall High Schoolból graduált és 1943 márciusában vonult be a repülőosztaghoz. Mint repülőgépfegyver kezelőt képezték ki és kinevezését a texasi Harling pilóta iskolában nyerte el. A tehetséges húsz esztendős repülő 1944 augusztus 9-én egy nagy “Liberator” bombázógépen szállt fel. A gép Kiowa, Colorado táján lezuhant és mind a tiz utasa szörnyet halt. Gyászolják szülei és két testvére, kik szintén katonai szolgálatot teljesítenek. Gyászukban igaz testvéri szeretettel osztozik a Verhovay Segély Egylet tábora. * * * Vele hősi halottaink száma elérte a 75-öt. Nagy szám, hosszú névsor ez, mely mögött rengeteg szenvedés, aggodalom, fájdalom húzódik meg. E 75 hősi halottban az amerikai magyarság nagy véráldozattal mutatta meg amerikai hazája iránti hűségét. A hűség hősei ők, akiknek láthatatlan sírjára el nem múló kegyelettel tesszük le a Verhovay Segély Egylet tagsága nevében a hála kszoruját. Ha megtudhatnánk ezeknek a hősi halottainknak a történetét, ha megkaphatnánk a hadvezetőségtől haláluk körülményeinek részleteit, akkor egy aranykönyvben tudnánk megírni a Verhovayak hőstörténetét. Sajnos, a hadvezetőség az idegen földön hősi halált halt katonákról minden esetben azt Írja, hogy a körülményeket nem lehet megtudni és igy a legtöbb esetben örök homály fogja fedni történetüket. De ha nem is tudjuk a körülményeket, azt bizonyosan tudjuk, hogy ezek a hősök igazi katonák voltak, a katonás magyar vér igaz örökösei, szabadsághősök, akiknek részük volt minden egyes győzelemben, amit seregeink elértek. S ők, akik az emberiség szabadságáért haltak meg, örökké élni fognak azoknak a népeknek emlékezetében is, melyekhez elvitték az uj szabadság hajnalhasadását. Mi pedig áldjuk az ő emlékezetüket, mert hiszen vérükkel megerősítették amerikai polgárjogunkat s a hazának azt a szeretetét, mely teljessé csak akkor lesz, ha a magunk vagy szeretteink vére pecsételi azt meg. 75 HŐSI HALOTTUNK EMLÉKE ÁLDOTT MARAD KÖZÖTTÜNK MINDENKOR.
