Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-09-07 / 36. szám

1944 szeptember 7 Verhovayak Lapja 7-ik oldal HON. GREGG L. NEEL, PENNSYLVANIA ALLAM INSURANCE COMMISSIONERJÉNEK JELENTŐS ÜZENETE Gregg L. Neel, Pennsyl­vania állam biztosítási osztá­lyának vezetője a “Croation Fraternal Union of America” nevű testvérsegitő egyesület 1944 szeptember 2-án meg­tartott 50 éves jubileumi bankettjén, Pittsburghban, a William Penn szállodában be­szédet mondott. E nagyszabá­sú beszédben kifejezésre jut­tatta azt az óhaját, hogy üze­nete eljusson az összes úgy­nevezett “idegen nyelvű” testvérsegitő egyesületekhez s ezért beszédét kivonatosan itt közöljük. Nagyon fontos, hogy meglássuk és megért­sük, hogy a biztosítási ható­ságok mily elgondolással néz­nek ránk, idegen származású testvérsegitőkre s épp ezért fontos, hogy ezekkel az el­gondolásokkal megismerked­jen mindenki, aki testvérse­gitő egyesületnek a tagja. A beszéd kiemelkedő részeit összefüggő formába szedett idézetekben a következőkben közöljük: “Emlékeztetnem kell önö­ket arra, hogy a bennszülött indiánokon kívül mindnyájan idegen származásúak va­gyunk ... Felteszem, hogy a testvérsegitő egyesületek tag­ságának nagy százaléka pol­gára az Egyesült Államok­nak, mely számukra vagy szüleik számára megnyitotta a kapuit és biztos révbe en­gedte őket... Ajánlom, hogy mind e tesvérsegitő egyesü­letek hü amerikai voltuknak bizonyságot szolgáltassanak egy oly alapszabály meghozá­sával, melynek értelmében csak az lehet tagja az egye­sületnek, aki kivette az első papírját, vagy legalább is Ígéretet tesz rá, hogy kiveszi a papírját, mihelyst arra tör­vényesen jogosult. Ez alap­szabály kiköthetné, hogy tel­jes jogú tagja az egyesület­nek csak az lehet, aki polgár­­papirját elnyerte.” “Egy ily törvény meghozatala véget vetne mindannak a bírálat­nak, amelyből sok elhangzott mostanában, mely szerint ily testvérsegitő egyesületek tag­jai úgy érzik,hogy szülőföld­jüknek tartoznak hűséggel elsősorban és csak másodsor­ban fogadott hazájuknak.” “Ily törvény meghozatala ket­tős célt szolgálna, mert a tag szerzőket még egy másik fontos munka elvégzésére ser­kentené, még pedig arra, hogy az Egyesület Államok­ban való polgárjog eszméjét is terjesszék az egyesületben való tagságba való hívással egyetemben.” “A testvérse­gitő egyesületekben főtisztvi­selő csak az lehetne, aki tel­jes jogú tag” (azaz, amerikai polgár). “Ez magában véve megszíintetné fokozatosan az elkövetkező években a bírá­latnak azt a fajtáját, mely különösen keserűvé vált az utóbbi időkben. Arra gondo­lok, amikor egyes egyletek­ben különféle pártok vannak s mindegyik párt a másikat azzal vádolja, hogy a szülőföld iránti hűséget a fogadott haza iránti hűség fölé helyezi. Ily belső viszályok egyes egyle­tekben még oly vádakat is hoztak felszínre, hogy bizo­nyos tisztviselők és tagok oly pártot formáltak, mely megpróbálta az egyletet oly eszmék szolgálatába állítani, melyek visszataszitóak mind­azok számára, akik ebben a mi szabad hazánkban, az Egyesült Államokban való igazi polgárságunkat fenn­tartjuk ^.” “Őseink és a mi nemzedé­künk büszkén hangoztatja, hogy Amerika, a mi hazánk, a nemzetiségek olvasztó ke­mencéje ... nem volnánk azonban hűek az igazsághoz és a saját felelősségünkhöz, ha nem vallanánk be, hogy az olvasztó kemence végső próbája előtt áll... Az a gondolat jutott eszembe, hogy az idegen nyelvű egyletek vezetői lehetnének azok, akik befejezik a sokféle nemzeti­ségnek még nem teljesen polgárrá vált rétegeinek be­olvasztási munkáját... Nem kis feladat ez, de hiszem, hogy önök képesek rá és ha eredményesen végzik el, ak­kor örök hitelt szereznek a testvérsegitő egyesületeknek.” “A testvérsegitő egyesüle­tek főfeladata szociális mun­kának a végzése. A biztosítási munka csak mellékterméke ennek, ami főhivatásúk. Né­mely egylet tevékenységének annyira a biztosítási ágára vetette magát, hogy nagy mértékben elfelejtette a test­vérsegitő egyesületnek azt az elgondolását, mely az egylet­ben testvériséget lát.” “Nem ismerek oly csoporto­kat, melyek alkalmasabbak volnának az e téren való ve­zető szerep vállalására, mint a horvát, szlovák, lengyel, MAGYAR, litván, görög, orosz, szerb, ukrajnai és a többi nemzetiségi testvérse­gitő egyesületek.. .** “Az önök feladata és az enyém és minden polgáré, akár itt született, akár pol­­gárosult, hogy megtegyük a magunkét nemcsak az egy­leti munkában, hanem abban is, hogy az egyleti élet min­den területén terjesszük azt az elgondolást, hogy minden egyleti tagnak kötelessége tevékenyen dolgozni annak érdekében, hogy a mi leszár­­mazottaink megőrizzék és fej­lesszék az Egyesült Államok­nak a világ vezetésére való elhivatottságának szerepét.” * * * Gregg L. Neel állami biztos beszéde nekünk Verhovayak­nák úgy, mint a többi egy­letnek jelentős üzenetet ad, mely a mi esetünkben egy­úttal elismerést is jelent. Hi­szen a Verhovay Segély Egy­let évtizedek óta hirdette tagjai között annak szüksé­gességét, hogy mindenki sze­rezze meg a polgárpapirját és ennek érdekében egyesü­letünk még tekintélyes áldo­zatokat is hozott, amikor ki­adta és a magyarság rendel­kezésére bocsájtotta a pol­gárosodási tankönyvet. Elis­merést jelent ez a beszéd ab­ban a tekintetben is, hogy a Verhovay Segély Egyletnek nincs oka szégyenkeznie: tag­jainak csaknem száz százalé­ka polgára ennek a hazának. Csak azok nem szerezték meg a polgárpapirt tagjaink közül, akik előrehaladott koruk mi­att nem voltak képesek meg­tanulni a polgárosodási vizsga anyagát. S az ily öreg embe­rek szívben amerikaiak, akik már koruknál fogva sem je­lenthetnek veszedelmet foga­dott hazánk egysége számára. Van azonban egy pontja a beszédnek, mely súlyos vádat foglal magában a legtöbb egyletre nézve, amikor az ál­lami biztos arra mutat rá, hogy még egy egylet tagsá­gának keretén belül is meg­történik az, hogy különféle politikai elgondolásokat kép­viselő csoportok egymást vá­dolják meg az állami hatósá­gok előtt hazafiatlansággal. Ez a bevándorlóit nemzetisé­gek legnagyobb szégyene. Akik ezt teszik, a legtöbb esetben nem érnek el vele semmi mást, csak azt, hogy az állami hatóságok részben gyanakvással, részben ellen­séges érzéssel s részben meg­vetéssel néznek azokra az egyletekre, melyeknek tagjai egymást be vádolják és rá­galmazzák az állami hatósá­gok előtt. Midőn erről Írunk, teljes mértékben azonosítjuk magunkat Mr. Neel szavaival, melyekben arra mutat rá, hogy “egyesülve megállunk — megoszolva elbukunk.” Ez nemcsak a nemzetre vonat­kozik, hanem az egyleti élet­re. S amikor nemzeti egy­ségre törekszünk, akkor ezt a törekvést elsősorban a ma­gunk portáján kell megkez­denünk: hogy egyek legyünk, mint egyleti tagok, akik osz­tatlan hűséggel szolgálják hazájukat és egy akarattal munkálják a testvérsegités nemes eszméinek terjedését és megvalósulását. Hősi halottatok TÓTH PÁL Egyesületünk 73-ik hősi halottja Tóth Pál Buffalo, N. Y.-ban született 1924 január 25-én s az ottani 121-ik fióknak volt tagja. 1943 de­cemberében vonult be. Hamarosan tengerentúlra vit­ték és a francia fronton 1944 augusztus 8-án ütkö­zetben oly súlyos sebet kapott, hogy abba még aznap belehalt. A francia front 14-ik Verhovay hősi halottja ő. Édesapja, id. Tóth István, egyik alapitó tagja a 121-ik fióknak s annak éveken át buzgó titkára is volt. Mély részvéttel osztozunk e régi kipróbált Verhovay harcos nagy gyászában és arra kérjük Istent, hogy hozza vissza a szülői házba épségben és egészségben a másik fiukat, Károlyt, aki szintén katonai szolgá­latban van. Tóth Pál a 121-ik fiók második hősi halottja. * * * KISH G. EMIL Egyesületünk 74-ik hősi halottja Kish G. Emil a Detroit, Mich.-i 36-ik fióknak volt tagja. 1918 április 24-én született. A hadvezetőség most értesítette szüleit arról, hogy fiuk 1944 augusztus 1-én a francia fronton ütközetben hősi halált halt. Minden ellenállást elsöprő erővel és gyorsasággal haladnak előre katonáink Nyugat-Európában. De ez a diadalmas haladás sok vérbe kerül mégis. Tizenöt Verhovay katonának vére folyt el, 15 Verhovay kato­nánk földi maradványai pihennek francia földön, mely­nek felszabadításáért feláldozták életüket. Kish G. Emil a 15-ik Verhovay hős, aki a francia fronton esett el. A 36-ik fióknak ő az 5-ik hősi halottja im­már. Igaz részvétünket küldjük ezúton is hozzátar­tozóinak. * * * MÉSZÁROS S. EDWARD káplár Egyesületünk 75-ik hősi halottja Mészáros S. Edward a Cleveland, O.-i 45-ik fiók­nak volt tagja. A John Marshall High Schoolból gra­­duált és 1943 márciusában vonult be a repülőosztag­hoz. Mint repülőgépfegyver kezelőt képezték ki és ki­nevezését a texasi Harling pilóta iskolában nyerte el. A tehetséges húsz esztendős repülő 1944 augusztus 9-én egy nagy “Liberator” bombázógépen szállt fel. A gép Kiowa, Colorado táján lezuhant és mind a tiz utasa szörnyet halt. Gyászolják szülei és két testvére, kik szintén katonai szolgálatot teljesítenek. Gyászuk­ban igaz testvéri szeretettel osztozik a Verhovay Se­gély Egylet tábora. * * * Vele hősi halottaink száma elérte a 75-öt. Nagy szám, hosszú névsor ez, mely mögött rengeteg szen­vedés, aggodalom, fájdalom húzódik meg. E 75 hősi halottban az amerikai magyarság nagy véráldozattal mutatta meg amerikai hazája iránti hűségét. A hűség hősei ők, akiknek láthatatlan sírjára el nem múló kegyelettel tesszük le a Verhovay Segély Egylet tag­sága nevében a hála kszoruját. Ha megtudhatnánk ezeknek a hősi halottainknak a történetét, ha megkap­hatnánk a hadvezetőségtől haláluk körülményeinek részleteit, akkor egy aranykönyvben tudnánk megírni a Verhovayak hőstörténetét. Sajnos, a hadvezetőség az idegen földön hősi ha­lált halt katonákról minden esetben azt Írja, hogy a körülményeket nem lehet megtudni és igy a legtöbb esetben örök homály fogja fedni történetüket. De ha nem is tudjuk a körülményeket, azt bizonyosan tudjuk, hogy ezek a hősök igazi katonák voltak, a katonás magyar vér igaz örökösei, szabadsághősök, akiknek részük volt minden egyes győzelemben, amit seregeink elértek. S ők, akik az emberiség szabadságáért haltak meg, örökké élni fognak azoknak a népeknek emléke­zetében is, melyekhez elvitték az uj szabadság hajnal­hasadását. Mi pedig áldjuk az ő emlékezetüket, mert hiszen vérükkel megerősítették amerikai polgárjogun­kat s a hazának azt a szeretetét, mely teljessé csak akkor lesz, ha a magunk vagy szeretteink vére pe­csételi azt meg. 75 HŐSI HALOTTUNK EMLÉKE ÁLDOTT MARAD KÖZÖTTÜNK MINDENKOR.

Next

/
Thumbnails
Contents