Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)
1943-11-11 / 46. szám
8-ik oldal 1943 november 11 j Verhovayak Lapja A HÁBORÚ MEGCSUFOLTA A REGÉNYÍRÓKAT Nem akármelyik háború általál :.n, de ez a mostani bizony megcsufolta őket. Oly alaposan lerontotta a jövőbe látó regényírók hitelét, hogy ezután aligha fog akadni iró, aki meg merne próbálkozni azzal, hogy megirja, hogy mit fog hozni az ő korát követő század. Ez természetes is, hiszen végeredményben az iró pusztán fantáziával, e 1 k é pzeléssel dolgozik, mig a háború eszközeit előállitó tudósok és s-zakcmberek tudományos eszközökkel vizsgálják meg és állapítják meg, hogy mi lehetséges és mi nem az. A tudósok nem mindenfelé elkal: idozó fantaszták, hanem technikai, fizikai, elektrotechnikai és mechanikai szakemberek és azonfelül rendesen jó mathematikusok is, akik nemcsak azt tudják megmondani, hogy valami tudományosan menynyire valósítható meg, hanem azt is, hogy pénzügyileg mi valósítható meg. A múlt század második felében Jules Verne, a francia regényíró nagy port vert fel a jövő lehetőségeit elképzelő regényeivel. A közönség fantáziáját igen izgatták könyvei, ami nem csoda, hiszen első regénye “Utazás a holdba” volt s nyilván az akkori közönség kíváncsiságát igen furdalta, hogy mi lehet a holdban és hogy lehetne oda eljutni. Verne Gyula igen egyszerűen oldotta meg a holdba utazás lehetőségének kérdését. Egy ménkű nagy ágyucsövet állítottak a földbe és abból kilőttek egy hatalmas ágyúgolyót, melynek kupolájában elfért néhány ember. Az ágyút elsütik és a golyó kirepülve a föld légköréből a hold vonzókörébe jut. Ma már nagyon naiv dolognak tűnik fel Verne leírása abban a tekintetben, hogy a golyó mért nem ért a hók ba és mért tért vissza pont a földre és hogy történt az, hogy a benne ülők életben maradtak és hogy a golyó nem vágódott bele a földbe legalább is egy mérföldnyi mélységbe. Első könyvét sok hasonló fantazmagória követte, például a vizalattjáróról, a Nautilus- ól szóló regénye, Persze V. rne ugyan nem képzelte ' rina, hogy az ő vizalattj: óját mennyire borzalma ■ ?.bb és tökéletesebb forrnáan fogják megvalósítani. Repülni, időtlen idők óta szeretett volna az ember. Már a görög ókorban is Daedalus és Icarus próbálkoztak vele és azóta is egész a legújabb időkig úgy képzelték a repülést, hogy az ember, mint egy madár, hatalmas szárnyakat csapdosva száll fel a levegőbe. A tudósok jöttek rá, hogy nem mozgatható szárny kell oda, hanem légcsavar és oly motor, mely elég kicsi és könynyü arra, hogy felszállhasson és elég erős arra, hogy oly erővel hajtsa a légcsavart, hogy az fel tudja emelni a gépet. Robida, egy francia iró meg az ázsiai népek táplálására elgondolt egy óriási csövet, mely a tengeren át vinne és abból annyi levest meríthetnének Ázsia éhező népei, amennyit csak akarnak. Hogy a cső innen eső végén majd ki fogja főzni a levest és hogy nyomják azt át a tengeren, arról már nem gondolkozott. A mi Jókaink terjedelmes könyvet irt a “Jövő század regénye” címen és ebben ő is megpróbálkozik a repülőgéppel. Persze . magyar ember találja fel, Tátráiig! Dávid. És persze ezt a gépet nem hajthatja piszkos petroleum, hanem valami oly titkos anyag, amit csak Tatrangi ismer, senki más. Mi, mikor fiatal korunkban olvastuk a regényt, dehogy is spekuláltunk azon, hogy mi is lehet az a titkos anyag. Bezzeg meg volna lepve Jókai, ha látná a mai hatalmas repülőgépeket és látná azt a szörnyű véres szerepet, amit játszanak ebben a háborúban! És mert a valóság annyira másként sült el, mint az elképzelés, a jövendő elképzelésének irodalma ki fog menni a divatból. Jobb is, ha kimegy, mert a jövő nem jósolgatás és elképzelés dolga, hanem tudományos munkával kitervelt fejlődés és ezen a téren a tudósok mégis többet tudnak, mint amennyit az irók el tudnak képzelni. YARTIN JÓZSEF. --------------v-------------TEXTILÁRU — TEJBŐL! Kutatók rájöttek arra, hogy az a szál, amit a selyemhernyó ereszt, lényegében “protein”, vegyi anyag, mely a növényi és állati táplálékok és szervezetek fontos részét képezi. Tovább kutatva rájöttek arra, hogy a birka gyapjúja is protein. Ekkor már feltámadt az a gondolat, hogy ha ez igy van, akkor protein tartalmú anyagokból lehet előállítani selyem és gyapjú szálakat. A gondolatot további kutatás követte, melynek eredményekép megszületett a tej bői — ebből a protein dús How well do you know your War Bonds? Why does Uncle Sam want you to put money into War Bonds— ....to pay for equipping our fighting forces? ....to help keep prices down? .... to give you extra money after the war? OR A. Check all three! The money you lend in War Bonds works hard—for the government and you'. It helps pay for victory, helps keep prices down. And it comes back with interest! [ ■ If you put $3 into War Bonds, bow much do you get back— ....$3.00? ....$3.30? ....$4.00? A« por every $3 you put into War Bonds you get $4 back when the bonds mature! And how those extra dollars mount up! Look at this: You buy a War Bond today at $18.75; In 10 years you get $25.00. You buy a War Bond today at $37.50. In 10 years you get $50.00. You buy a War Bond today at $75.00. In 10 years you get $100.00. How much money should you put into War Bonds—.... 10 percent of your pay? .... 12 percent? .... 15 percent? HERE’S WHAT YOU SHOULD DO j ^ If you are— / I A. Every loyal American ought to be putting I at least 10 percent of his pay into War Bonds. * And more if he can possibly do it. War » Bonds make good sense—for selfish reasons / as well as patriotic ones! Put every centxf you can into War Bonds—and both you *\ and your country will benefit! Already setting aside 10 percent of your pay for War Bonds through the Pay-Roll Savings Plan—boost that 10 percent if you can; Working in a plant where the plan is installed but haven’t signed up yet—sign up tomorrow. Working in a plant where the Pay-Roll Savings Plan hasn’t been installed, talk to your union head, foreman, or plant manager—and see if it can’t be installed right away. The local bank will be glad to help; Unable to get in on the Pay-Roll Savings Plan for any reason, get to your local bank. They will be glad to help you start a plan of your folyadékból — az “aralac” melyet az Országos Tejipar egyik leányága, az “Aralac Inc.” gyárt. Az aralacot összeszövik más fonalakkal és elsőrendű gyapjas és selymes anyagokat gyártanak belőle. Ez nem a jövő zenéje. Az “Aralac Inc.” jelenleg évi nyolc mililó font aralac szálat gyárt. Az aralac a lefölözött tejből készül és igy a farmerek tejfölöslegének ad egy ipari levezető lehetőséget. 1941- ben a farmerek 115 billió teljes tejet produkáltak, a miből a tejszín és a vaj előállítása után körülbelül 60 billió font fölözött tej maradt, aminek legnagyobb részét fiatal állatok táplálására fordították. De most a lefölözött tejnek ipari téren is nagy keletje lesz, aminek a farmerek fogják hasznát látni. A LIBERTY HAJÓ Ez újság hasábjain kérő szóval fordulunk mindazokhoz, akik lapunkat olvassák. A Nyugat Pennsylvaniai Magyar War Bond Bizottság arra vállalkozott, hogy előteremt közel kettő millió dollárt, egy Liberty hajó árát. Nem ajándékba kérik ezt az összeget. Csak kölcsön. A világ legjobb értékpapírját, War Bondokat adnak érte. És ez a befektetés magas kamatot hoz, többet jövedelmez mint bármi más befektetés. Ennek az összegnek együtt kell lenni még ebben az esztendőben. És együtt is lesz, könnyen, minden nehézség nélkül, ha minden tizedik magyar testvérünk megteszi azt, amit itt Pittsburgh és környékén, alig egy maroknyi testvérünk már eddig is végzett. Akinek bankban van pénze, az fektesse War Bondba. $18.75 egy $25.00-os bondnak az ára — ha többet nem, legalább ennyit vegyen minden magyar testvérünk. A bondot bárhol megveheti — a fontos az, hogy az alanti szelvényt pecsételtesse le ott, ahol a bondot vásárolta s azután küldje be lapunk cimére. AMERICAN HUNGARIAN WAR BOND COMMITTEE OF WESTERN PENNA To help win the war, I purchased............... War Savings Bond(s) of ........................... Denomination, issue Price $...................... each. I purchased the bond(s) through ......................... Print (Name) (Street and number) (City) (State) Date
