Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)

1943-11-18 / 47. szám

(Verhovay Journal) . 31^72 VOL. XXVI. ÉVFOLYAM NOVEMBER 18, 1943 Bevándorló Néhány éve jött csak ki Magyarországból. Mindég Amerikába akart jönni és boldog volt, hálás, hogy ki tudott jönni, még mielőtt Európa lángba borult. Belevetette magát az amerikai életbe. Megtanult angolul, bár az idegenes ki­ejtése — az a szerencsétlen “accent”-je — még meg volt. Ahol dolgozott megbecsülték, ahol lakott,- megszerették. Magyar szive magyar leányhoz húzta. 'Az itt született, de anyja, apja még bizony szinmagyar volt. Sokszor “kivitt e” a lányt, óhazaias lovagiassággal udvarolt, óha­­zaias rajongással szerette, óhazaiasan akarta meg is kérni. Mikor először meglátogatta a leány családját, szivdobogva lépte át az ajtót Szép csinos ház volt, belül tisztán ragyogott minden. Valahogy az egész otthon berendezése magyar asszony házias kezének művészetét hirdette. Megismerkedett a leány testvéreivel, pár szót váltott velük. Aztán a délután hamar elmúlt. El akart menni újra. S akkor a leány azt mondta neki: “Egyelőre talán jobb, ha nem jön el megint.” A fiatalember valósággal elsápadt. (Az érzékenysége is óhazaias volt.) “Mi­ért nem?” — kérdezte megdöbbenve. “ó, tudja — felelte a lány zavartan— megmondom őszintén, nem nagyon sze­retik magát.” “Miért nem? — kérdezte a fiú elvörösödve — csak nem bántottam meg vala­kit a családjában?” “Nem — nyugtatta a leány — de tudja, úgy áll a dolog, hogy magának “accent”-je van s az én testvéreim lenézik a bevándoroltat. Hogy őszinte legyek, ez­előtt én is igy éreztem, amig csak meg nem ismertem magát.” Nagyon elszomorodott a fiú. “De hiszen maguk is csak bevándoroltak, nem?” “Igen — felelte a leány, de valami nagy büszkeség áradt a szavából, amikor hozzátette — de mi már itt születtünk. S tudja, mi sohasem jártunk magyarok közé. Nővéreim is amerikaiakhoz mentek feleségül. S ezért nem látják szívesen, hogy én egy be­vándorolttal járok.” A fiú nem ment el többet ahhoz a családhoz. Más okok is járultak ahhoz, hogy később a leánnyal sem járt többet. A házasságból nem lett semmi. De nem tudta elfelej­teni, hogy soha amerikai úgy meg nem alázta, úgy meg nem sértette bevándorolt mi­volta miatt, mint magyar, bevándorolt szülök itt született gyermekei. Akiket úgy felfújt az elamerikaisodottság büszkesége, hogy nem bírták el még azt a bevándorlót sem, aki tudásban is, előrehaladásban is többre vitte, mint akár ők, akár amerikai férjeik. Akiket gőgössé tett az a tény, hogy itt születtek, pedig azt sem az ő saját ügyességüknek, hanem szüleik életrevalóságának köszönhették. És megértette a bevándorolt, hogy mily nagy áldás beletartozni abba a sors­közösségbe, melyben az idegen országokból ideszakadtak összetömörülnek. Mert látta, hogy azokban a sorsközösség érzése átszáll még a második és harmadik generációkra is. És az ilyen sorsközösségből kerülnek ki aztán olyan nagyszivü férfiak, mint az a fiatal Verhovay igazgató, aki bár itt született és tört magyarsággal beszélt, mégis csillogó szemmel jelentette ki a konvención: “Itt születtem, amerikai vagyok, de büszke vagyok és halálomig büszke mara­dok arra, hogy magyar is vagyok!” _______________________________________NO. 47. SZÁM A GYERMEKOSZTÁLY TAGJAINAK KÖTVÉNYEI ÜGYÉBEN Ez a cikk kizárólag a 15 és 25 centes havidijat fizető úgynevezett “term” kötvényekre vonatkozik. Nem érinti tehát a gyermekosztálynak rendes életbiztosítási köt­vénnyel rendelkező, A-J, B-J, C-J, és H-J osztályba tar­tozó tagjait. * * * * A Verhovay Segély Egylet huszadik konvenciója a gyermekosztály Alapszabályainak módosítása során úgy határozott, hogy a 15 centes havidijat fizető “A” osz­tályú és a 25 centes havidijat fizető “B” osztályú köt­vények érvényességének határidejét a gyermektag 16-ik születésnapjában szabja meg. E határozat értelmében ez év december 31-én érvényét veszíti minden 15 centes havidijat fizető “A” osztályú és 25 centes havidijat fizető “B” osztályú kötvény, melynek tulajdonosa a 16-ik élet­évét elérte. Január elsejétől fogva ily kötvényekért havi­dijak nem fogadhatók el és 16 éves kor után bekövet­kező halál esetében haláleseti dij nem fizethető' ki utá­nuk. E kötvények biztosítási érvényessége a gyermektag 16-ik születésnapján megszűnik. Az eddigi rendszer szerint is megkívánta az egyesü­let, hogy az ily kötvényekkel rendelkező gyermektagok 16-ik életévük elérésével átirattassanak a felnőttek osz­tályába. Már eddig is a 16-ik életév után e kötvények biztosítási értéke évről-évre kevesebb lett. Úgy, hogy aki gyermekét teljesen be akarta biztosítani, az eddig is át­íratta a gyermektagot 16 éves korában a felnőttek osz­tályába. A változás tehát csak annyi, hogy most 16 éves kor után a kötvény értéke nem csökken, hanem azonnal és teljesen megsemmisül. Ami tehát már eddig is érdeke volt a szülőknek, az ezentúl még inkább érdeke, sőt elkerül­hetetlen kötelessége lett. * * * Le kell szögeznünk, hogy az alapszabály e pontjá­nak ily módosítását a konvenció az Insurance Depart­ment egyenes felszólítására fogadta el. Az Insurance De­partment követeléseit teljesítenünk kell, akár tetszik, akár nem. De meg kell, hogy lássa minden tagtár­sunk, hogy az Insurance Department e kívánsága tulaj­donképen a tagság érdekeit védi. Mert igy elejét veszi annak, hogy valamely gyermektag kedvezményezetteit csalódás érje, ha a 16 és 18 éves kor között esetleg be­következő halál esetén az egyesület a kötvény táblázatán, kimutatott, csökkent biztosítási dijat fizeti ki. Az Alapszabálymódositás következtében most már minden tagtársunk tudni fogja, hogy a 15 és 25 centes kötvények csak bizonyos időre szóló, ideiglenes (term)j kötvények, melyek a gyermeket 16 éves koráig védik. Az­után már nem. És igy minden tagtárs fogja tudni azt, hogy a 16 éves korát elérő gyermekét HALADÉKTALA­NUL át kell íratnia a felnőttek osztályába. * * * Megjegyezzük azt is, hogy mindazon kötvények után, melyek legalább három évig érvényben voltak, egyesü­letünk továbbra is kifizeti az azokon meglévő tartalékot, ha a gyermektagot átírják a felnőtt osztályba. Ezt a jo­got egyesületünk fentartja mindaddig, mig a gyermektag el nem érte a 18-ik életévét. Ha valaki közvetlen 18-ik születésnapja előtt fog tehát csak beállni a felnőttek osz­tályába, az ugyan két évig biztositás nélkül marad, de 16 éves korában érvénytelenné vált kötvényének tartalékát

Next

/
Thumbnails
Contents