Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-04-01 / 13. szám
*2-ik Oldal Verhovayak Lapja. CHICAGO, ILL. 96-ik fiók Március 12-én, pénteken megtartott havi gyűlésünk alkalmával Uhlean István, a vigalmi bizottság elnöke, bejelentette, hogy a február 13-án megtartott Valentine táncmulatság igen szép anyagi sikerrel járt. Ennek figyelembevételével a fiók tagjai az Amerikai Vörös Keresztnek $25.00 adományt szavaztak meg. Matányi János pénztárnok ugyanakkor bejelentette, hogy a fiók ismét vásárolt egy $200.00 értékű ;(G sorozatú) Hadikölcsön kötvényt, úgy, hogy a fióknak jelenleg már $600.00 vagyona van Hadikölcsönbe fektetve. I Gyerkó Dénesné nyerte meg a gyűlésen kisorsolásra kerülő egy dolláros nyereményt. Tóth György kerületi szervező bejelentette, hogy Szabó Lajos, a fiók helyi szervezője szervezői állásáról lemond, tekintettel arra,* hogy Oly üzleti vállalkozásba fogott, mely nem engedne neki időt arra, hogy a tagszerzés fontos munkáját teljes odaadással tudja végezni. Inditványára a fiók jegyzőkönyvi köszönetben részesíti Szabó Lajost értékes munkásságáért. Ezután a fiók Matányi Jánost, a 96- ik fiók pénztárosát választotta meg a Szabó Lajos lemondása révén megüresedett tisztségre. Az ő hivatása lesz a fiók további növeke- 0 déséről gondoskodni. Hogy ezt a munkát eredményesen végezhesse el, kérjük részére fiókunk tagjainak jóakaratu támogatását. Kérjük, hogy szíveskedjenek figyelmét felhivni azokra a családtagokra és ismerősökre, akik még nem tagjai egyesületünknek. Uj helyi szervezőnk hálás köszönettel fogja fogadni minden tagtársnak szives útbaigazítását. Matányi János szervezőt telefonon (Pullman 9381) fel lehet hívni vagy levél utján. Cime: 10123 Yale Avenue, Chicago, 111. Tagtársi tisztelettel: MRS. LOUIS SZABÓ, titkár.------------------v------------------SOUTH NORWALK, CONN. 200-ik fiók Tudomására hozom tagtársaimnak, hogy ez évre engem választott meg a tagság az ügykezelői tisztségre. Címem: Steve Vargo, Lennox Ave., So. Norwalk. Kérem a tagtársaimat, hogy jegyezzék fel címemet, hogy kéznél legyen, ha szükség van rá. Felhívom a tagtársak szives figyelmét arra, hogy havi gyűléseinket ezután is minden hó harmadik vasárnapján délután 1 órától 4 óráig tartjuk a Demokrata Hall-ban. Kérem, hogy mindenki ezekben az órákban jöjjön el a gyűlésre, mert a terem csak ebben az időben áll rendelkezésünkre s a gyűlést nem nyújthatjuk 4 órán túlra. Végül kérem a tagtársaimat, hogy akinek kölcsön van a kötvényén, az úgy a kamatot, mint a kölcsönt igyekezzék fizetni, hogy kötvényének nagyobb legyen az értéke. Tagtársi tisztelettel: VARGA ISTVÁN, ü. k. titkár.------------------v-----------------CORAOPOLIS, PA. 352-ik fiók Tudomására hozom fiókunk tagságának, hogy a március havi gyűlésen kisorsoltuk a 25 dolláros hadikölcsönkötvényt, melynek szerencsés nyerője a 464-es számmal Mrs. Liliy Saltzer (Imperial, Pa.) volt, aki a kötvényt már át is vette. Ezúton mondok köszönetét mindazoknak, akik a sorsolási jegyek elárusitása körül tevékenykedtek. Ugyanezen a gyűlésen ismét $5.00-t adtunk a Vörös Keresztnek. Kérem azokat a tagtársakat, akiknek kölcsön van a kötvényükön, hogy törlesszék az adósságukat. A kölcsön és a hátralékos kamat összegével csökken a kötvény értéke és bizony az örökösnek fájdalmas csalódás lesz, ha ahelyett az ezer dollár helyett, amit várna, csak 750 dollárt kapna, mert a többit már előre felvette a biztosított kölcsön és elmulasztotta visszafizetni. A kamatot is, meg a kölcsönt is lehet részletekben fizetni. Gyűléseken úgy, mint otthonomban mindenkor készséggel állok tagtársaim rendelkezésére ily ügyekben. Tagtársi tisztelettel SZLADICS ANDRÁS, titkár.-----------------v------------------EAST CHICAGO, IND. 130-ik fiók Fiókunk újabb $300.00 értékű Hadikölcsön kötvényt vásárolt s ezzel a fiókunk birtokában lévő Hadikölcsönök összege $600-ra emelkedett. Ugyanakkor fió-1943 április 1 kunk $10.00 adományt szavozott meg a Vörös Keresztnek is, melyet tekintettel arra, hogy már városunkban befejeződött a gyűjtés, a pittsburghi központi hivatalnak küldöttünk meg a Vörös Keresztnek való továbbítás céljára. Kérem a tagtársakat, hogy kamat és adósság fizetése céljából keressenek fel bizalommal, ha a gyűléseken nem jelenhetnek meg. Ugyancsak kérem, hogy a havidijaikat is fizessék pontosan. Senkinek sem kellene hátralékban lenni. Vaszilinda András, a Johnstown, Pa.-i 8-ik fiók tagja részére $5.00 adományt küldöttünk, mert úgy érezzük, hogy a testvéreinken minden körülmények között segítenünk kell. Kérjük is a többi fiókokat, hogy szintén vegyék ki részüket szerencsétlenül járt testvérünk megsegítéséből. Tagtársi tisztelettel: PÁLLÁ MIKLÓS, ügykezelő. Vegyen Háborús Kötvényt 44 A SZAKADÉK szegény legszívesebben mindjárt térdre borult volna. Letette kabátját, kalapját s a lány bevezette a lakószobába, ahol bemutatta a meghatódott ifjút az anyjának és apjának. Angolul beszéltek és Jenőnek se jutott eszébe, hogy magyarul is lehetne, mert itt mindenki ért magyarul. Aztán az ebédlőbe vonultak és asztalhoz ültek. Asztali áldást senkise mondott és igy Jenő is igyekezett elfelejteni. Leves után feloldódott a kissé zavart hangulat. Úgy látszik, hogy a jótartásu, finomarcu és jómodoru fiú megnyerte még a mama őnagysága tetszését is, mert elkezdte kérdezgetni. Ugyan a fiú szerencsétlenségére pont olyan kérdéseket tett fel, melyek állandóan zavarba hozták a fiút. “Mit dolgozik az édesapja?” — kérdezte a mama. “Vasesztergályos a szerszámgépgyárban”, — felelte a fiú. “óh, — felelte a mama, majd kis szünet után jóindulatúan hozzátette — az szép munka.” Tóvári Jenő elpirult és nem tudta, hogy miért. De a mama nem irgalmazott. “Úgy tudom az édesapja mindenféle tisztségeket tölt be a magyar közéletben?” “Igen — felelte buzgón Tóvári — régóta pénztárosa az egyháznak, elnöke az egyik Verhovay fióknak és több testületnek tagja.” “Milyen kedves — mosolyodott el a mama — persze tudja, mi nem járunk a magyarok közé. Templomba is ide járunk az amerikai templomba, csak néhány lépés ide ... ” “No-no, mama — kedélyeskedett közben az apa — nem éppen járunk, legfeljebb, ha te, meg Evelyn mentek egyszer egy évben, husvétkor.” “Ugyan Steven — intette le őt a mama előkelőén — akinek társadalmi kötelezettségei vannak, az nem is járhat örökké.” “No, ami igaz, azt meg kell mondani — felelt vissza A SZAKADÉK 41 Mr. White fekete kezeire játszott volna. Az ember csodálkozhatna azon, hogy egy ilyen nyomorult műhelyből hogy tudott Mr. White ilyen gyönyörű kastélyt épiteni. De rossz nyelvek azt morogták, hogy az autójavítás csak azóta lett főüzeme a műhelynek, mióta a szesztilalom megszűnt; azelőtt az ócska karoszszériákban pálinkát főzött Mr. White és olajos tartályokban hordta szét vevőinek az értékes italt s ez az egyik oka annak , hogy ennyire megszedte magát. Mikor aztán megszűnt a szesztilalom, Mr. White komolyan nekilátott az autójavításnak, de a vevői általában azon panaszkodtak, hogy Mr. White pályát tévesztett. Mindebből nem kell arra következtetni, hogy Mr. White rossz ember lett volna. Távol legyen. Feleségét szerette; drága gyűrűkkel karikázta fel ujjait s karácsonykor, meg születésnapján értékes ajándékokkal lepte meg. De Éva lánya meg egyenesen gyengéje volt Mr. White szivének. Olyan odaadó, forró gyengédséggel szerette a lányát, hogy az már szinte el se fért a szivében. Tele volt a ház a leánya fényképeivel. Egy hollywoodi filmsztárt megszégyenítő ruhákban mosolygott rá minden szobából és nyugodtan el lehet mondani, hogy Mr. White életének tartalma a leánya volt. Feleségével együtt valósággal szerelmesek voltak a lányukba. A lányuk volt az életük, a vallásuk, az örömük és a boldogságuk. S Evelyn, aki szépségével és előkelő test-tartásával hamarosan szép poziciót szerzett magáinak, orákulum lett anyja és apja számára, ő diktált mindent a családi életben. Kívülről tudta Emily Post összes illemszabályait és ezeknek a szabályoknak a béklyóival alaposan megkötözte szüleit. Mr. White esténként feketébe öltözött s úgy várta a lányát s a vacsoránál úgy ültek, mintha az angol király volna a negyedik vendég. Cselédjük is volt. Mrs. White még a férjét is megszégyenítő ügyességgel mindég talált egy leányt, aki tiz szobát takarított, főzött, sütött, mosott, vasalt, hajnaltól késő estig robotolt heti négy dollárért és jó bánásmódért, ő legalább is
