Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-03-18 / 11. szám
I C-ik Oldal AZ ABSEATIZMUS Verhovayák Lapja. Az amerikai újságírás egy uj szóval ajándékozta meg a köznyelvet, mikor először emlegette az “absentizmust”. Az “absent” szó magyarul annyit jelent, hogy “hiányzik” és vonatkozik azokra a munkásokra, akik nincsenek “jelen” a munkahelyükön. A legújabb szóhasználat szerint az absentizmus nem azokra a munkásokra vonatkozik, akik betegség miatt hiányzanak, hanem azokra, akik minden komoly ok nélkül elmaradnak a munkájuktól. Az “absentizmus” sokak szerint az itthoni front egyik legnagyobb veszedelmét jelenti. Úgy látszik, hogy sokan vannak, akik ráunnak a szakadatlan munkára és olykor-olykor elmaradnak egy-két napra, amire módot ad nekik az alaposan megnövekedett kereset. Rendes körülmények között a munkásoknak csak 1—2 százaléka “hiányzik”, újabban azonban azt Írják a lapok, hogy egyes hadiipari gyárakban a munkásoknak 20--24 százaléka “hiányzik” s ennek következtében a gyár teljesítőképessége lényegesen csökken. Tudjuk azt, hogy mindeddig csapataink harcolóképességének teljes kifejlődését meg akadályozta a hadi anyagok korlátozottsága. Katonáink sok esetben kénytelenek voltak visszavonulni, mert nem volt elegendő munició és más hadianyag. Ha elgondoljuk, hogy egy bányász egy óra alatt 16 darab egy tonnás bombához szükséges rezet tud bányászni, akkor megértjük az oktalan elmaradozásnak nagy veszedelmét, mert hiszen egyetlen egy bányásznak egy munkanapon át való elmaradása 128 egy tonnás bomba réztartalmának elmaradását is jelenti. A bombákat el is kell szállítani. Nos 300 favágónak egy munkanapról való elmaradása annyi fa veszteséget jelent, amennyi egy hatalmas hadihajó felépítéséhez szükséges. Az Office of War Information egyik tudósítása szerint havonta 24 millió munkaóra veszteséget jelent az “absentizmus”. Ennyi munkaóra kell egy repülőgép szállitóhajó, ill. egy úszó repülőtér gyártásához. Nyilvánvaló, hogy az absentizmus súlyos veszedelmet jelent és hogy az a munkás, aki kényszerítő ok nélkül elmarad munkahelyéről, hazaárulást kövét el, s pusztulásnak teszi ki azokat a katonákat, akik helyette harcolnak. Az ipari m u n k á sokat civilruhában küzdő katonáknak is nevezik, de azt a katonát, aki hütlenül elhagyja állomáshelyét, rögtönitélő biróság elé állítják, ahol még az életét is elveszítheti a kötelességét elfelejtő és baj társait hütlenül elhagyó katona. * Sok ellentmondó jelentést kapunk az absentizmus mértékéről. Alig néhány napja olvastunk egy jelentést, mely szerint az absentizmus révén a munkásoknak csak egy ezredléke marad el. Most meg az egyik nagy amerikai ujságtrust napilapjai azt jelentik, hogy 24 százalékot is elér az absentizmus. Nem tudjuk és nem tudhatjuk, hogy melyik az igaz. Mert az absentizmus mértéke nyilván hadititok, melynek az ellenség nagyon szívesen kerülne birtokába s ha a napilapok révén hivatalos jelentést kaphatnánk az absemtizmus igazi mértékéről, akkor az ellenség kezére játszanának az ezt a hirt közreadó hatóságok és lapok. így meg kell elégednünk azzal, hogy ezek az ellentmondó hírek szükségszerűen kell, hogy ellentmondók legyenek. De az adatokból kiviláglik, hogy minden egyes munkás minden egyes órányi munkája értékes és szükséges hozzájárulást jelent az ország háborús tevékenységéhez és igy világos, hogy bármily sok vagy bármily kevés hiányt is jelent a valóságban az absentizmus, hiányt jelent, mely katonáink életébe kerülhet. Az a munició, amit ma gyártunk, néhány hét múlva egy, esetleg több katona életét menti meg és az a mumició, aminek gyártása elmarad, bizonyára hátráltatja a győzelmet, növeli katonáink veszedelmét és aláássa biztonságukat. Épp azért az absentizmus mindenképen súlyos vétek, hazaárulás, hadbavonult katonatársaink elleni legrutabb árulás. Lelkiismeretes amerikai nem fogja elhagyni munkahelyét és nem fog komoly ok nélkül csak a saját kényelmének szolgálatában otthon maradni. Úgy érezzük, hogy hazafias kötelességet tejlesitünk, mikor a munkáról való oktalan elmaradásnak erre az oldalára felhívjuk olvasótáborunk figyelmét azzal a kéréssel, hogy munkástestvéreink mindenféle nemzetségü munkástársaik között is hassanak oda, hogy az absentizmus eltűnjön. Mikor ezt tesszük, ugyan-A Hartford, Connecticut-i Electric Lighting Co. érdekes háborús üzleti újítást vezetett be. A vevő most fizeti meg pl. egy villanyos jégszekrény hozzávetőleges árát. A gyár az igy kapott pénzt hadikölcsönbe fekteti s az igy szerzett nyereség arra képesíti a gyárat, hogy az ilyen vevőknek bizonyos árengedményt Ígérjen a háború utáni árból. Mikor a háború véget ér és a polgári cikkek gyártása megkezdődik, akkor az előre fizető vevők fogják sorrend szerint az első cikkeket megkapni. Ami kis külömbség lesz a befizetett összeg és a cikk ára közt, azt majd akkor rendezi a gyár a vevővel. így a mostani nagyobb keresetből a vevő vásárolhat holmit s megkapja akkor, mikor esetleg nem lesz oly keresete, hogy azokat a cikkeket megvásárolhassa. Nagyon könnyén lehetséges, hogy más üzletek is bevezetik ezt az értelmes újítást, mely a háború utáni időre munkát biztosítana visszatérő katonáinknak is. FIZESS MOST, VÁSÁROLJ KÉSŐBB akkor bizonyságot teszünk azon meggyőződésünkről, hogy a magyar származású amerikai munkásság körében nincs absentizmus, vagy ha van, akkor csak tizezredlékben kifejezhető mértékben. A magyar ember természetes józansága, lelkiismeretessége és szorgalma valósággal képtelenné teszi arra, hogy munkahelyéről elmaradjon. A magyar embernek ezt a természetes vonását még csak megerősíti a nemzet mostani helyzete, mely minden munkástól tökéletes odaadást és hűséget követel meg. És ha hisszük is, hogy á magyar származású munkásság körében az absentizmus csak tízezerszeres nagyitó üveggel fedezhető fel, kötelességünk hogy az annyira eltűnjön, hogy még százezerszeres nagyitóüveggel se lehessen felfedezni. Nemcsak a mi, bennünket polgáraivá fogadó, hazánknak teszünk ezzel szolgálatot, hanem bevándorolt nemzetségünknek és szerencsétlen szülőhazánknak is. Fogadóhazánkat, szülőhazánkat és bevándorolt nemzetségünket árulják el minden munkától elvett nappal. Háromszoros árulást követünk el. Hiszszük, hogy ezt minden amerikai magyar érzi és tudja. Vegyen Háborús Kötvényt IFJ. PAUL LAJOS a 36-ik fiók tagja 1942 januárban végezte River Rouge-ban a High Schoolt és iskolái befejezése után a Great Lakes Engineering Works vállalatnál dolgozott; 1942 novemberben vonult be a tengerészethez. Kiváló football játékos volt, aki játékával sok dicsőséget szerzett. Szülei id. Paul Lajos és neje tagtársaink River Rouge, Michigan-ben a Catherine Street 97 szám alatt laknak. —★— Cpl. Steve A. Szúnyog Jr. IFJ. SZÚNYOG ISTVÁN, az Avella, Pa.-i 448-ik osztály tagja, ki jelenleg káplári rangban Utah államban teljesít szolgálatot.--------------v-------------KEVESEBB LESZ AZ ÁSVÁNYVÍZ Gummicsónakok felfújására a katonaság szénsavas gázt használ s tudvalevőleg ezt használják a szódavíz, Ginger Ale, Coca-Cola s egyéb ásványos italok előállításánál is. Ennek következtében a jövőben kevesebb szénsavas ital áll majd a közönség rendelkezésére.--------------v------------— GAZOLIN Egy négy-motoros bombázó egy órai cirkáló repülés alatt annyi gazolint fogyaszt, mint amennyit egy autó hat hónap alatt égetne el 1943 március 18 Corp. Zoltán W. Balogh a 36-ik fiók tagja detroitban végezte iskoláit, a High’ School befejezése után 1940 január 5-én önkéntesen jelentkezett a Marine-hez szolgálatra. Szülei: Balogh József és neje szül. Angyal Bertha tagtársaink a 6008 West Jefferson alatt laknak, ahol jól menő üzletük van. A vitéz katona a U. S. S. Saratoga nevű hajón teljesít szolgálatot. JOSEPH PODRÁSZKY PODRÁSZKY JÓZSEF, a Windber, Pa.-i 33-ik fiók tagja, ki 1941-ben vonult be a tengerészethez s már két nagy ütközetben vett részt. Mindkét alkalommal sértetlenül került ki a nagy küzdelemből. Szabadságon volt otthon, de már ismét viszszatért, hogy újra felvegye a hazáért való küzdelmet.
