Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-03-18 / 11. szám

I C-ik Oldal AZ ABSEATIZMUS Verhovayák Lapja. Az amerikai újságírás egy uj szóval ajándékozta meg a köznyelvet, mikor először emlegette az “absentiz­­must”. Az “absent” szó magyarul annyit jelent, hogy “hiányzik” és vonat­kozik azokra a munkásokra, akik nincsenek “jelen” a munkahelyükön. A leg­újabb szóhasználat szerint az absentizmus nem azokra a munkásokra vonatkozik, akik betegség miatt hiány­zanak, hanem azokra, akik minden komoly ok nélkül elmaradnak a munkájuktól. Az “absentizmus” sokak szerint az itthoni front egyik legnagyobb veszedel­mét jelenti. Úgy látszik, hogy sokan vannak, akik ráunnak a szakadatlan munkára és olykor-olykor elmaradnak egy-két napra, amire módot ad nekik az alaposan megnövekedett ke­reset. Rendes körülmények között a munkásoknak csak 1—2 százaléka “hiányzik”, újabban azonban azt Írják a lapok, hogy egyes hadi­ipari gyárakban a munká­soknak 20--24 százaléka “hiányzik” s ennek követ­keztében a gyár teljesítő­képessége lényegesen csök­ken. Tudjuk azt, hogy mind­eddig csapataink harcoló­­képességének teljes kifejlő­dését meg akadályozta a hadi anyagok korlátozott­sága. Katonáink sok eset­ben kénytelenek voltak visszavonulni, mert nem volt elegendő munició és más hadianyag. Ha elgon­doljuk, hogy egy bányász egy óra alatt 16 darab egy tonnás bombához szükséges rezet tud bányászni, akkor megértjük az oktalan elma­­radozásnak nagy veszedel­mét, mert hiszen egyetlen egy bányásznak egy munka­napon át való elmaradása 128 egy tonnás bomba réz­­tartalmának elmaradását is jelenti. A bombákat el is kell szállítani. Nos 300 fa­vágónak egy munkanapról való elmaradása annyi fa veszteséget jelent, amennyi egy hatalmas hadihajó fel­építéséhez szükséges. Az Office of War Informa­tion egyik tudósítása sze­rint havonta 24 millió mun­kaóra veszteséget jelent az “absentizmus”. Ennyi mun­kaóra kell egy repülőgép szállitóhajó, ill. egy úszó repülőtér gyártásához. Nyilvánvaló, hogy az ab­sentizmus súlyos veszedel­met jelent és hogy az a munkás, aki kényszerítő ok nélkül elmarad munkahe­lyéről, hazaárulást kövét el, s pusztulásnak teszi ki azo­kat a katonákat, akik he­lyette harcolnak. Az ipari m u n k á sokat civilruhában küzdő katonáknak is neve­zik, de azt a katonát, aki hütlenül elhagyja állomás­helyét, rögtönitélő biróság elé állítják, ahol még az éle­tét is elveszítheti a köte­lességét elfelejtő és baj tár­sait hütlenül elhagyó ka­tona. * Sok ellentmondó jelentést kapunk az absentizmus mér­tékéről. Alig néhány napja olvastunk egy jelentést, mely szerint az absentizmus révén a munkásoknak csak egy ezredléke marad el. Most meg az egyik nagy amerikai ujságtrust napi­lapjai azt jelentik, hogy 24 százalékot is elér az absen­tizmus. Nem tudjuk és nem tudhatjuk, hogy me­lyik az igaz. Mert az ab­sentizmus mértéke nyilván hadititok, melynek az ellen­ség nagyon szívesen kerülne birtokába s ha a napilapok révén hivatalos jelentést kaphatnánk az absemtizmus igazi mértékéről, akkor az ellenség kezére játszanának az ezt a hirt közreadó ható­ságok és lapok. így meg kell elégednünk azzal, hogy ezek az ellentmondó hírek szükségszerűen kell, hogy ellentmondók legyenek. De az adatokból kiviláglik, hogy minden egyes mun­kás minden egyes órányi munkája értékes és szüksé­ges hozzájárulást jelent az ország háborús tevékenysé­géhez és igy világos, hogy bármily sok vagy bármily kevés hiányt is jelent a való­ságban az absentizmus, hiányt jelent, mely kato­náink életébe kerülhet. Az a munició, amit ma gyár­tunk, néhány hét múlva egy, esetleg több katona életét menti meg és az a mumició, aminek gyártása elmarad, bizonyára hátrál­tatja a győzelmet, növeli katonáink veszedelmét és aláássa biztonságukat. Épp azért az absentizmus mindenképen súlyos vétek, hazaárulás, hadbavonult ka­­tonatársaink elleni leg­­rutabb árulás. Lelkiismere­tes amerikai nem fogja el­hagyni munkahelyét és nem fog komoly ok nélkül csak a saját kényelmének szolgála­tában otthon maradni. Úgy érezzük, hogy haza­fias kötelességet tejlesitünk, mikor a munkáról való ok­talan elmaradásnak erre az oldalára felhívjuk olvasó­táborunk figyelmét azzal a kéréssel, hogy munkástest­véreink mindenféle nemzet­­ségü munkástársaik között is hassanak oda, hogy az absentizmus eltűnjön. Mikor ezt tesszük, ugyan-A Hartford, Connecticut-i Electric Lighting Co. érde­kes háborús üzleti újítást vezetett be. A vevő most fizeti meg pl. egy villanyos jégszekrény hozzávetőleges árát. A gyár az igy kapott pénzt hadikölcsönbe fekteti s az igy szerzett nyereség arra képesíti a gyárat, hogy az ilyen vevőknek bizonyos árengedményt Ígérjen a há­ború utáni árból. Mikor a háború véget ér és a polgári cikkek gyártása megkezdődik, akkor az elő­re fizető vevők fogják sor­rend szerint az első cikke­ket megkapni. Ami kis kü­­lömbség lesz a befizetett összeg és a cikk ára közt, azt majd akkor rendezi a gyár a vevővel. így a mos­tani nagyobb keresetből a vevő vásárolhat holmit s megkapja akkor, mikor esetleg nem lesz oly kere­sete, hogy azokat a cikkeket megvásárolhassa. Nagyon könnyén lehetséges, hogy más üzletek is bevezetik ezt az értelmes újítást, mely a háború utáni időre munkát biztosítana visszatérő kato­náinknak is. FIZESS MOST, VÁSÁROLJ KÉSŐBB akkor bizonyságot teszünk azon meggyőződésünkről, hogy a magyar származású amerikai munkásság köré­ben nincs absentizmus, vagy ha van, akkor csak tiz­­ezredlékben kifejezhető mér­tékben. A magyar ember természetes józansága, lelki­ismeretessége és szorgalma valósággal képtelenné teszi arra, hogy munkahelyéről elmaradjon. A magyar em­bernek ezt a természetes vonását még csak megerő­síti a nemzet mostani hely­zete, mely minden munkás­tól tökéletes odaadást és hű­séget követel meg. És ha hisszük is, hogy á magyar származású munkásság kö­rében az absentizmus csak tízezerszeres nagyitó üveg­gel fedezhető fel, kötelessé­günk hogy az annyira el­tűnjön, hogy még százezer­szeres nagyitóüveggel se le­hessen felfedezni. Nemcsak a mi, bennünket polgáraivá fogadó, hazánknak teszünk ezzel szolgálatot, hanem bevándorolt nemzetségünk­nek és szerencsétlen szülő­hazánknak is. Fogadó­­hazánkat, szülőhazánkat és bevándorolt nemzetségünket árulják el minden munkától elvett nappal. Háromszoros árulást követünk el. Hisz­­szük, hogy ezt minden ame­rikai magyar érzi és tudja. Vegyen Háborús Kötvényt IFJ. PAUL LAJOS a 36-ik fiók tagja 1942 ja­nuárban végezte River Rouge-ban a High Schoolt és iskolái befejezése után a Great Lakes Engineering Works vállalatnál dolgozott; 1942 novemberben vonult be a tengerészethez. Kiváló football játékos volt, aki játékával sok dicsőséget szerzett. Szülei id. Paul Lajos és neje tagtársaink River Rouge, Michigan-ben a Catherine Street 97 szám alatt laknak. —★— Cpl. Steve A. Szúnyog Jr. IFJ. SZÚNYOG ISTVÁN, az Avella, Pa.-i 448-ik osz­tály tagja, ki jelenleg káp­­lári rangban Utah államban teljesít szolgálatot.--------------v-------------­KEVESEBB LESZ AZ ÁSVÁNYVÍZ Gummicsónakok felfújá­sára a katonaság szénsavas gázt használ s tudvalevő­leg ezt használják a szóda­víz, Ginger Ale, Coca-Cola s egyéb ásványos italok elő­állításánál is. Ennek kö­vetkeztében a jövőben keve­sebb szénsavas ital áll majd a közönség rendelkezésére.--------------v------------— GAZOLIN Egy négy-motoros bom­bázó egy órai cirkáló repü­lés alatt annyi gazolint fo­gyaszt, mint amennyit egy autó hat hónap alatt égetne el 1943 március 18 Corp. Zoltán W. Balogh a 36-ik fiók tagja detroit­­ban végezte iskoláit, a High’ School befejezése után 1940 január 5-én önkéntesen je­lentkezett a Marine-hez szol­gálatra. Szülei: Balogh József és neje szül. Angyal Bertha tagtársaink a 6008 West Jefferson alatt laknak, ahol jól menő üzletük van. A vitéz katona a U. S. S. Saratoga nevű hajón telje­sít szolgálatot. JOSEPH PODRÁSZKY PODRÁSZKY JÓZSEF, a Windber, Pa.-i 33-ik fiók tagja, ki 1941-ben vonult be a tengerészethez s már két nagy ütközetben vett részt. Mindkét alkalommal sértet­lenül került ki a nagy küz­delemből. Szabadságon volt otthon, de már ismét visz­­szatért, hogy újra felvegye a hazáért való küzdelmet.

Next

/
Thumbnails
Contents