Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-03-11 / 10. szám
f-ik Oldal 1943 március 11 McKEES ROCKS, PA. 163-ik fiók Március 14-én, vasárnap íste pontosan 6 órakor fogja fiókunk felavatni a katonai szolgálatot teljesitő tagtársak tiszteletére a szolgálati zászlót. Kérjük a tagtársainkat, hogy ez alkalommal mindnyájan jelenjenek meg a Verhovay Otthonban. Ételekről és italokról gondoskodott a vezetőség. Tagtársi tisztelettel SEROKY EDE, elnök, JAKAB MIHÁLY, ügykezelő.--------------v--------------BECKLEY, W. VA. 198-ik fiók Tisztelettel értesitem a tagtársakat, hogy gyűléseinket Beckley-ben tartjuk meg 118 Wilson Street alatt. Tagtársi tisztelettel SZOMBATI JÁNOS, titkár. McKeesport, pa. 226-ik fiók Értesítem tagtársaimat, hogy március 14-én fontos gyűlést tartunk, melynek főtárgya fiókunk 30 éves jubileumi ünnepségének elő-Nem lesz többé magyar mozi Itt, ezen a helyen, ahol a magyar mozi előadásokat szoktuk hirdetni, ez alkalommal szomorú hírrel szolgálunk azok számára, akik mindig gyönyörűséget találtak a magyar beszélő filmekben. Sajnálattal közöljük, hogy többé nem lesznek magyar mozielőadások. Magyar testvéreink közönyössége teszi lehetetlenné azt, hogy a jövőben is magyar filmek kerüljenek vászonra. Tudjuk, hogy ezt a hirt sokan sajnálkozással veszik majd tudomásul — de a magyar filmek bemutatója, Érdeky Kálmán testvérünk a közönség részvétlensége miatt, nem tehetett mást, mint azt, hogy beszüntette a magyar filmek bemutatását. AMBULANCE ATADAS Pittsburgh második magyar mentőkocsiját március 21-én, vasárnap ünnepélyes keretek között adják át a Vörös Keresztnek. A Pittsburgh és vidéke magyar ambulance bizottság régi álma valósul meg evvel a szép cselekedettel. A gyűjtésben, mely hónapokon át tartott, nagyon sokan részt vettek s hisszük, ezek mind ott lesznek az ünnepségen. A pittsburghi Vörös Kereszt első magyar ambulance kocsiját a Verhovay Segély Egylet adományozta. Az ambulance már itt van s akik látták, igaz örömmel gyönyörködtek abban. készítése. Minden tagtársra szükség van s azért kérjük, hogy mindenki jelenjen meg s vegyen részt ezen a gyűlésen. A hátralékos tagtársakat felkérem, hogy rendezzék hátralékaikat, mert a mai viszonyok mellett nem mehetünk el kétszer-háromszor egy családhoz. A cipőkorlátozások arra kényszerítenek, hogy a látogatásokat is korlátozzuk. Kérjük azokat a szülőket, kiknek fia katonai szolgálatot teljesít, azt szíveskedjenek tudatni a fiók titkárával, hogy nyilvántarthassuk neveiket. Kinek kötvényére kölcsöne van, azt értesítjük, hogy az uj kimutatás megérkezett s azt a gyűlésen meg lehet tekinteni és a kamatot és a kölcsönt a gyűlésen lehet befizetni. Tagtársi tisztelettel PAVUK GÉZA, titkár.--------------v------------— WINDBER, PA. 33-ik fiók Ezúton hozom tagtársaim szives tudomására, hogy a beteg tagtársak látogatásával a következők lettek fiókunknál hivatalosan megbízva: A windberi téglagyártól a llth Streetig: Topor István, cime: 22nd Street. 10th Street, Scalp Level, 40—37. Salamon J., cime. 407—10th Street. 35—36—17th Streets: Simon János, cime: R. R. Street. A 42-es plézen: Varga Lajos, cime: 42-es pléz. Tagtársaimat kérem, hogy betegségüket azonnal jelentsék be a beteglátogatónál és a fiók titkáránál. Tag társi tisztelettel MODOK GYÖRGY titkár, 407—llth Street, Windber, Pa.-----------V----------CENTRAL CITY, PA. 415-ik fiók Verhovayak Lapja Felhívom fiókunk tagságának figyelmét a Vörös Kereszt most megindult gyűjtésére. Kérem, hogy minden tag tegye meg kötelességét és járuljon hozzá ereje szerint ehhez a mozgalomhoz. Már előre is köszönetét mondunk minden tagtársunknak, aki e kérésünknek eleget tesz. Tagtársi tisztelettel: a tisztikar nevében: VAJDA ANDRÁS, titkár KATONÁINK RÁDIÓKÉRELME Tengerentúl küzdő katonáink a rövidhullámú rádió állomásokhoz rengeteg kérelmet küldenek a leadásra kerülő programok dolgában. A rengeteg kérelem összeszámlálása után kisült, hogy a legtöbb katona elsősorban vallási és lelki tartalmú rövid előadásokat szeretne hallani s második helyen tánczenét. A két ellentétesnek látszó kérelem nem is oly ellentétes s katonáskodó ifjúságunk lelkivilágának egészségességét jellemzi. 32 A SZAKADÉK A SZAKADÉK 29 A nagy tömeg között ott ültek Szabóék is. Az apa, az anya, meg a fiú. A két öreg megmaradt olyannak, amilyen volt. A fiú, mintha még nőtt volna, meg is válla: odott, hogyne hiszen ide s tova már tizennyolc esztendős volt. ők is ettek, ittak s elvesztek a nagy lármában. Egyszerre állhatatos pohár-csöngetés hallatszott. Tudta a nép, hogy most a szónoklatok következnek, hát mintegy ellenkezésképen mintha mindenki hangosabban kezdett volna beszélni. A pohárcsöngetés szinte elveszett a mennydörés-szerü zajban, de aztán újra erősebb lett, mert most már a villája nyelével verte a poharat az erélyes gondnok. Aztán a zaj lassan-lassan megadta magát. Érezte a sokaság, hogy ennek meg kell lenni, akár tetszik, akár nem, hát engedtek annak a csengő pohárnak, mig végül is elült a zaj. Újból a gondnok szólt: “Mélyen tisztelt Vendégkoszoru! Most már, hogy vacsoránkat elvégeztük és reméljük, hogy mindenki jól lakott, felkérem mai ünnepi esténkén a tósztmesteri tisztség betöltésére Mr. Tóvári Jánost, egyházunk nagyrabecsült pénztárosát és a helyi Verhovay fiók elnökét.” A felszólítást nagy taps követte. Részint azért, mert ilyenkor, mikor az ember órák hosszat be van szorítva az asztalok közé, jól esik mozogni és nem lehet mozgatni mást, csak a tenyeret. Részint meg azért, mert Tóvárit valahogy mindenki szerette, becsülte. Tóvári felállt és hozzáfogott: “Tisztelt Hölgyeim és Uraim...” Szabó Pál ezt már nem hallotta. Odamorogta a feleségének: “Na, ha ezt tudom, el nem jöttem volna ide, semmi pénzért!” Aztán felkelt és hátratolakodott a söntés felé. Állt ott már két-három atyafi, akik késő délután óta ott álltak és politizáltak és örömmel fogadták az uj társat. “Egy mérgeset, meg egy sert!” — rendelkezett Mr Szabó és örült, hogy a söntés körülötti beszélgetéslomában is és ott is elmondja a maga imádságát. Tudja az amerikai magyar, hagy az a templom a magyar élniakarás szimbóluma. Minden magyar templom, római és görög katholikus, református, lutheránus, baptista és zsidó: az mind egyegy gyökere annak a magyar fának, melyet a kivándorlók hazulról hoztak és itt ültettek el az uj földben. Az amerikai magyarság életfája a templomokban gyökerezett meg és minden istenfélő magyar lélek egy-egy levele ennek a nagy fának és ilyen ünnepi napon a levelek vidáman integetnek, bólogatnak egymásnak, bármelyik ágról valók legyenek is, mert minden ünnep újabb jele annak, hogy él még és ereszti hatalmas gyökereit a magyarság szent fája! Huszonötéves jubileumát ünnepelte ez a gyülekezet. Huszonöt éve állt ez a templom e helyen és huszonöt év óta szól benne a magyar ének, hangzik benne magyarul az Isten akarata, mely huszonöt év alatt ezer meg ezer magyar szívbe oltotta bele egy magasabb életfelfogás tisztább elveit; egy szebb magyar élet bibliai útmutatását és akik huszonöt év óta jártak ebbe a templomba, azoknak a lelkeit az Isten képének hasonlatosságára formálta át az az isteni üzenet, melyet vasárnapról-vasárnapra hallgattak ebben a megszentelt hajlékban. Elhangzott az ima és zúgott újra az ének és körbejártak az egyházfiak a gyűjtő-tálcákkal és hullottak bele a borítékok, mindegyikben egy nagy, méltó, jubileumi áldozat, melyet magyar szivek mutattak be annak a hűséges Istennek, akihez ők is hűek mai’adtak. Ezer dollár is összegyűlt nagy hirtelen s minden egyes dollár egyegy magyar lélek bizonyságtevése volt, hogy akarjuk még, hogy magyar templom álljon Amerikában. Ezer dollár is összegyűlt ezen az Istentiszteleten, hogy az a torony is büszkébben emelhesse fejét a magasba, mert ennyi adósságot újra sikerült levenni róla. Vidáman zsongó tömeg tódult ki a kitárult ajtókon s elindult a vándorlás a nagyterem felé, ahol az ünnepi vacsorát
