Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-11-27 / 48. szám
1941 November 27 Verhovayak Lapja 15-ik Oldal LITTLE JULIUS SNEEZER BY BAKER YOUNG MAN, I AM SPEAKING- OP THE I CAPITOL OF THE 1 UNITED STATES? 7 =rriEgsgjajgr WELL HOW DO VA EXPECT ME TO KNOW WHERE IT IS? l=rg=* ) L 0 7 I'VE NEVER BEEN OUTSIDE OF MOCK LEARAT.I HEROES OF SPORT By BILL ERWIN] HUTSON,FORMER ALABAMA 6NQ COMES OUT OF NOWHERE TO TAKE CHARGE OF THOSE PASSES BV MESSERS. MONNETT AND HERBE«, AND WHEN HE DOE&jjL HE COMPLETED 34 LAST SEASON. S»Íw:"1hÉ GREENBAV PACKERS ACHIEVED THE. VTREMEN0009 AERIAL GAIN OF 1,23? YDS. THIS SEASON!, YET THE YARDAGE. RIPPED OFF ALONG the ground IS EVEN GREATER- l,?4S YDS. THEY RAN OP A TOTAL OF 2£>S POINTS IN SEVEN GAMES-- QUITE. A TEAM. EH WOT?--- „-----------^The packers' coach curly lambeau.is an old NOTRE DAME ALUMNUS WHO USES ROCKNE'S SYSTEM, SLIGHTLY MODIFIED, WITH NOTABLE SUCCESS .<> -II 48 TÉKOZLÓK " TÉKOZLÓK 45 Hát ezt irta neki Panni! Mintha ezer dob dobolt volna lüktető halántékában. Az utóbbi napok, sőt hónapok minden eseménye úgy kirepült emlékezetéből, mintha sosem történtek volna. Mintha nem is öltözött volna katonaruhába, nem kellett volna keresztülszenvedni annyi megaláztatást, nem tékozolta volna fiatal erőinek egy részét hiábavaló áhitozásokra, nem veszejtötte volna el az eszit is egy lány miatt, egy senki lány miatt, most csak Pannit látta, hogy keserüséges helyzetbe került ő miatta. Szégyenbe került. — Ne féljél Panni — súgta magának, — megyek mán. Megyek és akkor próbáljon hozzád nyúlni valaki csak egy ujjal is, de még csak görbe nézéssel is. De még az apád, az a fösvény kutya se bántson, mert... Fenyegetően meredt föl két hatalmas ökle. Tele volt lázzal, sietséggel s bármennyire fáradt volt, kimerült és álmos a zsúfolt nap eseményeitől, csak nem akart az álom rájönni. Már régen hánykolódott, mintha parazsat érezne az oldala alatt, mikor végre megtalálta a szót: — Egy hét szabadságot kérek. Igen, egy hét szabadság. Az elég lesz mindenre. Még paphoz is mehetnének, ha a katonaregula nem tiltaná. De semmi az, ország világ előtt kijelenti, hogy Pannit hitös feleségének tekinti s azonnal templomban” erősitik ezt meg mikor hazajött a katonaságtul. Még tán a főjegyzőhöz is elmehetne tudakolni a kérvény ügyirül, amirül Panni irt egyszer. Egy kicsit megszűnt a lázongástól s az álmosság egyszerre úgy megrohanta, hogy nem tudott már ellene viaskodni. Egészséges, erős teste nem engedett tovább lelke vergődéseinek. A főhadnagy ur is alszik valahol, talán épp az asztal alatt. Mindegy, de reggel bajosan kell neki korán kelni miatta. valaminek. Te parasztnak születtél.., Kész ... Igyunk rája! Mindnyájan fölugrálva helyeseltek. Az egyik tiszt belekiáltotta a zajba: — Hát te minek születtél Imri? — Talán felfedezőnek — vette föl a tréfa fonalát a két tiszt társaságában levő szőke. — Az ám, minden este más nőt fedezni föl... óriási hahota bizonyitotta a tréfa sikerét, amit a főhadnagy rovására faragtak. De nem akart adós maradni ezzel sem s odakiabált a szőkének: — Azért beszélsz csak, mert még te nem voltál ott. János roppant kényelmetlenül kezdte érezni magát. Odahaza Boldogujfaluban hallott ugyan elég vaskos káromkodásokat, de az valahogy nem igy hat ottan. Olyen megrökönyödött és botránkozó arccal nézte a mellette ülő nő kacagástól könnyes szemét, hogy az hirtelen mozdulattal pofon vágta keskeny kis kezeivel. A tiszt urak ezt a jelenetet is kitűnőnek találták. — Bravó, ez remek, — krákogott Olajos százados ur, messzire kidülledt yörös szemeit forgatva. — Ez jól kezdődik. Remek, remek. Csakhogy János korántsem tartotta olyan remeknek. Neki más gondja-baja lenne. Ha' ezek itt megbolondultak, hát csak járják a bolondot, de neki hagyjanak békét. A pofonra meg éppen dühösen ugrott föl. Nem tudta kihez forduljon, hát a főhadnagy felé kiáltotta. — Főhadnagy ur én egy percig se maradok... én ... én ezt nem tűrhetem. — Nem-e? — Nem. Engem még senki se merészelt eddig pofonütni! ... Sehogy se tudta fölfogni azt a fergeteges nevetést, ami erre kitört és elfolytotta benne is az indulat további kitörését. Méltatlankodó, fölindult ábrázattal indult kifelé, de az a nő, aki az előbb pofon ütötte, most
