Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-11-20 / 47. szám
14-ik Oldal November 20, 1941 Verhovayak Lapja ORVOSOK KÖNYVEKET ÍRNAK . . , I Az orvos hivatása, hogy gyógyítson. Hivatása, nem mestersége; tehát nemcsak az operáló asztal mellett kell gyakorolnia, vagy a rendelőben, hanem mindig és mindenütt. Akkor is, ha könyvet ir. Gyógyitanak-e az orvoskönyvek? Ez a kérdés nem olyan a Való élettől elvonatkoztatott elméleti spekuláció, mint amilyennek látszik. MIÉRT VAN DIVATJUK AZ ORVOSKÖNYVEKNEK? Egy kor társadalmára legalább olyan jellemző az, hogy mit olvas, mint az, hogy milyen külső és belső érintkezési formákat használ, vagy hogy mibe öltözik. S ha az utolsó két évtized a két háború közötti időszakra tekintünk vissza, azt kell megállapítanunk, hogy az életrajzok mindet elsöprő áramlata mellett az orvosokról szóló, nagy részt orvosok tollából eredő irodalom volt az uralkodó. Ehhez az előretöréshez két tényezőnek kellett találkoznia: a közönség érdeklődésének és a másik oldalról olyan könyveknek, amelyek értéküknél fogva utat tudtak törni maguknak. Szokatlan volt, hiszen kevéssel az első világháború előtt mutatták be Shaw “Doctor’s Dilemna” cimü darabját, amit a közönség csak a nagy brit tréfamester szokásos extravaganciáinak szóló engedékenységgel és elnézéssel tudott végigélvezni. Hogyne, hiszen a színpadon olyasmiket mondtak, hogy “féregnyulvány”! Azon rejtélyes áramlatok egyike, amelyik a közfelfogást időnként át szokta alakítani, a huszas évek elején valami fitogtatós hipochondriát vetett a felszínre. Odáig az emberek lehetőleg kerülték, óvatosan általános kifejezésekbe burkolták fizikai egészségükre vonatkozó nyilatkozataikat, ha ugyan elmerészkedtek odáig — de inkább kerülték. Ezzel szemben az utolsó évek alatt egyre sűrűbben fonódtak bele a nagyvilági konverzációkba ilyen szavak, mint “hőemelkedés” (a világért sem a régi világból való pórias láz!) meg a szövődmény, izzadmány, felszívódás és társaik. Hogy a lelkiekről ne is beszéljünk, hiszen tudathasadás nélkül már jobb társaságba be se eresztik az embert, sőt még a legszerényebb maniküröstanoncíánynak is kell, hogy egy jól fejlett gátlása legyen. ' Mi az oka ennek az irányváltozásnak? Nagyrészben' a háború, amely széles tömegekkel először ismertette meg a higiénia és therápia elemeit; s ugyanekkor vált szokássá a háborús sebesülések, majd járványok révén behatóan megbeszélni egyes egészségügyi szakkérdéseket, melyek odáig csak a legszigorúbban zárt intimitásu körre voltak szorítva. De nem legkisebb mértékben járulhatott hozzá az is, hogy a Szűnni nem akaró zavaros idők, a külvilágban állandósult bajok az emberek érdeklődését egyre jobban a saját, méginkább pedig az embertársainak belső vergődése és kínlódásának megfigyelése felé terelte. Az évtizedeken át reménytelenül húzódó és megoldást rengeteg véráldozat árán sem találó európai és világproblémák láttán valóságos üdülés volt az olvasni, hogy X doktor hogyan ismerte fel pillanatok alatt a kinok közt vergődő páciens baját s hogy gyógyította azt meg egyszerű aszpii inadagolással, vagy hogy a másik Nagy Orvos milyen eredménnyel operálta le a kisiklott vonat alatt hörgő gépész lábát puszta zsebkésével s hogyan lett az igy meggyógyitottból boxbajnok, vagy futballsztár. AZ ORVOS-HŐS KÉT FŐTIPUSA: A SARLATÁN ÉS A KUTATÓ De hiába lett volna a közönség hajlama, ha nem tört volna utat két, egymástól mindenben különböző, de egy formán kitünően megírt köny, melyekben az orvosregényirodalom őstipusait is^y|Mix Lemon Juice SäI AT HOME A T0 REL,EVE ^RHEUMATIC PAINS Money Back—If This Recipe Fails Good news travels fast—many of the thousands of folks who now take lemon juice for rheumatic pain—have found that by adding two tablespoonfuls of Allenru to one tablespoonful of Lemon Juice in a glass of water, they get faster relief for the aches and pains caused by rheumatism, lumbago. It’s no surprise either, for Allenru is a 15 year old formula to relieve rheumatio aches and pains. In fact—if it does not help —your money back. What could be fairer? Get Allenru today at an/ live druggist. Only 15 cents—Do H How, HALÁLESET! SEOELYEK-DEATH BENEFITS OCTOBER — 1941 KIADÁSOK — DISBURSEMENTS Fiók-Br. 14 Ibos István után ........................................$ Neményi Ernő M. után .............................. Módii Márton után .................................... Horváth József után .................................. Hérics Vendel után .................................... Smajda Ferenc után ...................-.............. Meiich András után .................................... Muray Aria után *......................................... Deák Károly után ........................................ Polgár Flóriánná után ..............;................ Neményi Ernő M. után ............................. Nagy Péter után .......................................... Márton Lajos után ...................................... Gokán Zakariásné után .............................. Vér Lajosné után ........................................ Soltész Lajosné után .................................. Szencsák Miklósné után .............................. Németh Zoltánná' után ............................... Szalay Albert után ........................................ Dósa Ignácz után ........................................ üveges István után ...................................... Tóth Lajos B. után ...................................... 21 25 26 43 61 71 83 92 98 108 132 204 214 216 229 249 277 290 334 432 514 750.00 500.00 1,000.00 1,000.00 1,000.00 1,000.00 800.00 1,000.00 300.00 1,000.00 2,500.00 500.00 1,000.00 750.00 750.00 500.00 1,000.00 1,000.00 500.00 1,000.00 1,000.00 300.00 TEMETÉSI KÖLTSÉGEK — FUNERAL BENEFITS 14 Ibos István után .......................................... 250.00 14 Tóth Lajos után .......................................... 250.00 35 Kuharik Kálmán után ................................ 250.00 71 Meiich András után .................................... 200.00 92 Deák Károly után ..................................'..... 200.00 214 Gokán Zakariásné után .............................. 250.00 216 Vér Lajosné után .......................................... 250.00 352 Lazin Mrs. Elizabeth után ......................... 250.00 ÖSSZESEN TOTAL .................$21,050.00 fi HALÁLESETI SEGÉLYEK — DEATH BENEFITS OCTOBER — 1941 IFJÚSÁGI OSZTÁLY — JUVENILE IFiók-Br. r 234 Ponak Rose Marie után ............................$ 20.00 B: ÖSSZESEN — TOTAL .....................$20.00 [Pittsburgh, Pa., 1941 október 31-én. m RÉVÉSZ KÁLMÁN, kpi számvevő. merhetjük fel. Az egyik Axel Munthe könyve, mely címében a szerző Capri szigeti villájának nevét viseli, a másik Sinclair Lewis Arrowsmithje. Az első telve van a legvalószinütlenebb kalandokkal. Csodálatos gyógyítások, káprázatos embermentések a sarkvidéktől a trópusokig, Itália kincsei és kék égboltja, nagyvilági forgolódás, régiségbuvárlás és müértelem, közbe-közbe egy kis érzelmi átélés halványlila szálai szövődnek át a csapongó történeten. A szerző, aki mindennek hőse, szenvtelen nyugalommal áll felette szegény és gazdag betegeknek, kolerások jajgatásának 4S elkényeztetett úri hiszterikák nyafogásainak s a világ hivságainak megvetésében anynyira megy, hogy az osztrák császár és magyar király által neki adományozott Szent István rendet nagylelkűen továbbadja a kutyáit rendben tartó angol vénkisaszszonynak! Melyik olvasó tudna ennyi felsőbbrendűségnek ellenállani! A másik, körülbelül ezzel egyidejűleg ismertté vált orvosregényt nem orvos irta. de a jelek szerint írhatta volna, mert az azóta megjelent hasonló tárgyú írásművek ezen felbuzdulva, szigorúan betartják ennek menetrendjét. S ugyanaz az alapgondolat is: a komoly lelkiismeretes kutató és az anyagi siker-törő típusok közötti szakadékok, a kutató megkisértése, megingása majd a megtérés, a kevés pénzt, sok megaláztatást, de végül is felemelő tudatot nyújtó tudományos hivatáshoz. Csakhogy: mig a hős végigjárja ezt az utat, anynyi és olyan orvossal ismerteti meg az olvasót, hogy az elég kiábrándulási anyagot kap egy életre. A “beérkezett” orvos felületessé, sőt lelkiismeretlenné válik, csak a pénz érdekli, bűnös érdekszövetkezetet alkot hasonló gondolkodású társaival, nyúz za a pácienst ahol lehet és csordaösztönnel védekezik minden más, kívül álló és becsületesen gondolkozó kolléga árromboló kísérletei ellen. S miután a közönség is a külső látszat után megy, azt az orvost keresi fel, akinek jó praxisa, szépen berendezett rendelője van, rendkívül nagy a kisértés a kezdő számára: megmaradjon-e a rögös utón? Hallgassuk meg, hogyan monologizál Arrowsmith harminckétéves korában, amikor az előkelő szanatóriumban tudtára adják, hogy vagy egy nótát fuj a beérkezettekkel, vagy — mehet; “Ez a szanatórium nem más, mint egy aranyozott palifogó csapda. A szerencsétlen milliomost annyira megijesztik, hogy minden extravagáns vizsgálatot elvégeztet magán, amit csak ki lehet találni. .Jól van, én is csatlakozom a kalmár-orvosok bandájához, életem hátralevő tartamára. Remélem lesz annyi eszem, hogy kibírom. Minden okos ember rabló! És miért is ne lenne, mikor a közvélemény akkor veti meg igazában, ha nem rabló? Rendben van, ha az emberek jobban szeretik a kis gyógyítást, nagy körítéssel, megkaphatják tőlem is. Kereskedő leszek és semmi más!” Persze hogy nem lesz kereskedő. Uj és uj csalódások után, mikor legközelebb kerül a társadalmi érvényesüléshez, elvonul a szegénység magányába és egy uj gyógymód lidércfényét követve várja az elkerülhetetlent: a kudarcot, De a többi doktor ott marad. Nem is annyira a könyvben, mint az olvasó agyában. Ha legközelebb orvost hiv és az saját kocsijából száll ki, máris ott van a hátsó gondolat: “Ahá, ez is olyan lelketlen, talán tudatlan, mindenesetre pénzéhes kufár — nem olyan önzetlen, mint a derék Arrowsmith!” A “RÉZTÁBLA” ÉS ROKONAI Amit Sinclair Lewis Irodalmi eszközökkel és egy élő hus-vér ember életrehozásával tett meg, azt epigonjai kevesebb irodalmi felkészültséggel, de sokkal több félreismerhetetlen célzatossággal tesznek meg. Ki nem ismerné a “Réztáblát”, Cronin világsikerét és ki tudná felsorolni utódait? Cronin könyve mindenesetre a legkiemelkedőbb a sorból, mert legjobban van írva: bár kétlem, hogy az Arrowsmith nélkül egy sor is elkészült volna belőle. Nyilt vádirat az orvosok egy osztálya ellen: meglehet, hogy igaz, meglehet, hogy igy van Londonban, vagy Angliában — de a belőle levont és az egész földkerekségen elterjedt következtetések bizonyára veszélyes általánosításokká fajultak és nem járultak hozzá ahhoz, hogy az emberek egészségesebbek legyenek. Mikor azt olvassuk, hogy’ a gazdag orvosok csak labdáznak a betegekkel, és társasjátékszerü összedolgozás fejlődik ki köztük, vagy amikor arról a hidegvérű gyilkosságról olvasunk, ahogyan az egyik beérkezett téves diagnózisával a másvilágra expediái egy beteget, némán falazó asszisztencia mellett — igazán nem érzünk hajlamot arra, hogy az orvosi etikáról magas véleményt alkossunk. S aztán vegyük elő a többi könyv-sikert: az El Hakimot, melyből megtudjuk,
