Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-09-25 / 39. szám
20-ik Oldal 1941 Szeptember 25 AZ OSZTALÉK UTALÁSÁRÓL FONTOS ÉRTESÍTÉS TAGJAINK SZÁMÁRA Amint azt tagtársaink nagyon jól tudják, igazgatóságunk határozata értelmében ebben az esztendőben is fizetünk osztalékot. Helyénvalónak tartjuk, hogy a közelgő osztalék utalással kapcsolatban a következőket hozzuk tagtársaink szives tudomására. 5. ) Ho. tehát az osztalék utalásból nem akar kimaradni, pontosan fizesse meg szeptemberi havidiját és rendezze hátralékát. x 6. ) A fiók titkárokat kérjük, hogy a szeptemberi gyűlésen minden hátralékos tagot figyelm.eztpssenek. Ugyancsak kérjük titkár tagtársainkat arra is, hogy a havijelentőket minél előbb juttassák el hozzánk. Minél hamarább érkeznek be a havijelentők, annál hamarább tudjuk elintézni a könyvelést és annál hamarább utalhatjuk az osztalékot. Verhovay ak Labia__________________________ 1. ) Az iosztalék október hó második felében kerül utalásra, ha a szeptemberi jelentőket elkönyveltük, megállapítottuk a hátralékosokat és elkészültünk a szeptemberi zárlattal. 2. y Hátralékos tagok nem kaphatnak osztalékot, éppen ezért nagyon kérünk minden hátralékost, hogy szeptemberben feltétlenül rendezze egyesületével szemben fennálló tartozását. 3. ) Osztalékra csak azok a tagok lesznek jogosak akiknek kötvénye 1940' december 31-i zárlattal már három esztendeje — legalább — érvényben volt. Tehát nem az számit, hogy JELENLE-G már három éve tagja egyletünknek, hanem az, hogy múlt év végén, azaz 1940 december 31-én volt-e már három éves tag? 4. ) A 15 és 25 centes gyermekkötvényekre, ha azok 1938 január haváról vagy azelőttről vannak keltezve, osztalék címén három havidij lesz jóváírás formájában utalva. Ha tehát a kötvény múlt év végén már legalább három éves volt és szeptemberi zárlattal azon nem lesz hátralék, akkor az októberi, novemberi és decemberi havidij a gyermek javára lesz írva. A gyermekosztály többi kötvényeire, valamint a felnőttek kötvényeire is csak akkor utalhatunk osztalékot, ha szeptemberi zárlattal a havi dijak nem lesznek elmaradva. Ezekre a kötvényekre idén osztalék címén ugyanazt az összeget utáljuk, mint az elmúlt évben. Azok a tagok, akik ebben az esztendőben első alkalommal jogosak osztalékra, ezen a címen kötvényük 1940 december 31-i tartalékának kettő (2%) százalékát kapják. A magyar egyleti életben, felnőtt tagjaink részére nyújtott ezen páratlan kedvezményt (az egyik testvér egylet gyermek tagjainak szintén ad osztalékot), kérjük, használják fel tagtársaink arra, hogy mennél többeket nyerjenek meg tagjaink sorába! NILES, OHIO 106-ik fiók Szives tudomására adjuk tagtársainknak és környékünk összmagyarságáruak, hogy fiókunk 1941 OKTÓBER 4-ÉN, SZOMBATON ESTE fogja megtartani 55 éves jubileumi ünnepélyét és egyúttal a 106-ik fiók fennállásának 33 éves évfordulóját bankettel és táncmulatsággal egybekötve a Belmont Ave.-n lévő Német Hallban. A banket este 6 óra 30 perckor kezdődik, a táncmulatság pedig 8 órától reggel 1 óráig fog tartani, a vacsora kiváló és ízletes lesz, amit fiókunk derék nőtagjai fognak elkészíteni és felszolgálni, a zenét pedig az akroni hires TAMÁS ZENEKAR fogja szolgáltatni. Ezen kívül a központunk is képviselve lesz, úgyszintén a helybeli és vidéki Verhovay fiókok is képviseltetni fogják magukat és más magyar egyletek és egyházak is delegátusaik által velünk együtt fognak ünnepelni. Továbbá fiókunk különböző tagjai kitüntetésoen "lesznek részesítve és meg lesznek jutalmazva. Tehát mindenki, , aki résztvesz 55 éves jubüeumi és fiókunk 33 éves évforduló ünnepé'yén, egy sokáig el nem felejthető ünnepélyen fog részt venni. A vidéki vendégek megnézhetik a gyönyörű 150,000 dolláros emléképületet, amely a volt Egyesült Államok elnökének, William McKinleynek az emlékezetére lett epitv.e. McKinley Amerika 25-ik elnöke volt és itt született Niles, Ohioban. A fiók gondoskodik arról, hogy vendégeink, akik a vidékről érkeznek, alaposan megtekinthessék a gyönyörű emléképület termeit. Reméljük többen meg fogják ragadni az alkalmat és megjelenésükkel elő fogják segíteni azt, hogy ünnepélyünk nagyobb sikerrel mehessen végbe. Tagtársi tisztelettel Frank Sáfrány, ügykez.--------------O-------------AKRON, OHIO 91-ik fiók Már most szives tudomására hozom összes tagtársaimnak és az akroni magyarságnak, hogy a nagy Verhovay család 55 éves fenn állásának és Takács 20 éves elnökségének jubileumát, nagy bankettel egybekötve 1941 OKTÓBER 19-ÉN, VASÁRNAP fogjuk megünnepelni, melyre az Akron és környékén levő összes Verhovay tagtársakat és az összmagyarságot szeretettel hívja meg a rendezőségünk. Jó zenéről és hűsítőkről gondoskodva lesz. Banket után tánc. Tagtársi tisztelettel Frank Rapatyi, titkár. 10 TÉKOZLÓK is huszonötöt küldött neki: Hadd lássa az a zsidónál is rosszabb, hogy Timár Mátyás ném csak akárki gazda. Hadd piruljon tülle a pofája! így cserélt vetőmagot Timár Mátyás. Inkább ezt tette, minthogy az uj vetőmagból vegyen. Ellensége volt minden uj dolognak. Konok mély elszánással hitte, várta, hogy egyszer csak történik valami — tönkre teszi a többiek gabonáját a rozsda, vagy egyszerre észretérnek az emberek és senki se akar a kenyerükből enni s a nyakukon vesz az egész vacak búzájuk. Valami hasonló dolgot várt, ami majd megmutatja az ő igazát és elégtétellel szolgál, de hogy évről-évre hiába várta, csak még jobban nekikomorodott. Ábrahám Jóska ismerte legjobban a természetét, ő tudta legjobban, hogy hiába lenne minden rábeszélés. Timár Mátyást nem igen lehetett % semmiről meggyőzni. Le is mondott minden ilyesmiről, Így aztán merőben ellentétes nézeteik ellenére is a legjobb egyetértés volt köztük. Azt az egy-két epés megjegyzést, amit Timár el-elejtett néha, elengedte a füle mellett. Ezen a gyönyörűséges vasárnapon, mikor mindenki sietett a templomba, hogy hálát zengedezzen a mezők urának, amiért olyan gyönyörűséges kalászokat irlelt, Timár Mátyás is jobbkedvüen álldogált kint az utcaajtóban s Ábrahám Jóska köszöntésére barátságosan elmosolyodott. — Hova, hova sógor? — Templomba készülnénk. Te nem jössz, még? — Korán van még. Kismiséről se gyüttek ki. — Hát az igaz. Akkor talán mink megvárnánk mig készülődtök. — Gyertök beljebb. Ábrahámné önkénytelenül is előbb húzta a homlokán a vasárnapi fekete selyemkendőjét, hogy ezzel a mozdulattal is enyhítsen egy kicsit annak kihívó selymes fényén, mert magán érezte Timár roszaló tekintetét. Lehet ugyan, hogy Tímárnak eszébe se jut most TÉKOZLÓK a kendő, de sose lehet tudni az ilyen embernél. Timárné a fekete bársony ünneplő cipőjét igyekezett fölhúzni széttaposott, bügykös lábára. Az arcáról le lehetett olvasni, hogy fájdalmas művelet ilyen szokatlan kalodába szorítani s szívesebben menne tán inkább mezítláb a templomba is, ha nem félne, hogy megszólják érte. — Mikor kezded az aratást? — hozakodott elő Ábrahám az ilyenkor szokásos kérdéssel, mire Timár fontoskodva felelte: — Ha az Isten is úgy akarja, hogy semmi baj ne legyen, szerdára gondoltam. — Én már holnap kezdem — dicsekedett Ábrahám s nem állhatta meg, hogy föl ne említse: — Igaz, az én búzám nem olyan. Timár érezte, hogy arcába szökik a vér, de nem akarta most az ünnepét vitatkozással rontani. Ábrahám is hamar másra terelte a szót: — Kaptál-e már aratót a Szilágyi düllőbe? — Kapni kapnék hát, akármennyit... — Csak? — Csak meg van rá az okom, hogy ne álljak szóba akárkivel. < — No persze — bólintott rá Ábrahám, — értelek. Csúnyán becsaptak tavaj a Hodrogák. Bizony Isten én se állanék velük szóba. Nem volt szép, hogy utolsó pillanatban hagytak ott. Még ha amott tizedén ígérték is az aratást. — Nálam tizenegyedén is többet kaptak volna. — Timár gőgös, ellentmondást nem tűrő hangon dörögte ezeket a szavakat, de érezni lehetett azért, hogy nem szívesen emlékszik vissza erre a dologra s hogy Ábrahám sógortól is más beszédet várna. — Csak azért említettem föl — kezdte megint Ábrahám, — mert én is tudnék valakit. Erős János is elvállalná a Szilágyi düllőt. Osztán — tette hozzá ravaszkodva — ü meg a Panni levághatnák.
